- Szekszárd városközpontját az 1970-es években modernizálták Jurcsik Károly és Varga Levente tervei alapján.
- A tervezési munka a LAKÓTERV keretében zajlott, erős skandináv és brit várostervezési hatásokkal.
- Az 1971-es Vadászati Világkiállítás adott lendületet a vidéki fejlesztéseknek, köztük a szekszárdi beruházásoknak.
- Az új központ ma is működőképes modellnek számít, példát mutatva az időtálló városfejlesztésre.
- Szekszárd 1976-ban Hild-érmet kapott, elismerve a városépítészeti eredményeket.
- Szekszárd városközpontjának modernizációja az 1970-es években Jurcsik Károly és Varga Levente tervei alapján valósult meg, mely ma is példamutató az időtállóság tekintetében.
- Az 1971-es Vadászati Világkiállítás jelentős lendületet adott a városfejlesztésnek, többek között a Gemenc Szálló és a Babits Mihály kultúrház építésének.
- A tervezés során skandináv és brit várostervezési elveket ötvöztek a helyi adottságokkal, megőrizve a történelmi elemeket, mint az Augusz-ház.
Bő fél évszázaddal ezelőtt, az 1970-es évek elején, Szekszárd, a tolnai megyeszékhely is a kor szellemében és funkcionális kihívásainak megfelelően alakította át városközpontját. A LAKÓTERV keretében dolgozó Jurcsik Károly és Varga Levente által megálmodott centrum már az 1984-ben megjelent Városépítés című folyóiratban is elismerést aratott Kubinszky Mihály tollából. A kritikus szerint a rekonstrukció hazánk egyik legízlésesebb belvárosi megújulása volt, amely a mai távlatból nézve sem veszített semmit erejéből és finomságából. A fejlesztések részeként 1970-re keltezhető Tillai Ernő tervei alapján a Babits Mihály kultúrház elkészülte, valamint a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat érdembeni tevékenységének kezdete is. Ezt követte 1971-ben a Link Péter és Váczi Imre által tervezett Gemenc szálló megnyitása, és Patkó Sándor tervei alapján az OTP-lakótelep felépítése. A színvonalas munka eredményeként a város 1976-ban Hild-érmet kapott.
A központok vándorlása: Szekszárd történelmi rétegei
Szekszárd városközpontja a történelem során többször is áthelyeződött, ami ma egyfajta többközpontúságot eredményez a településen. A hagyományos értelemben vett főtér, a Béla király tér, a történelmi és közigazgatási központot jelölte ki a Pollack Mihály tervezte Megyeházával és a Belvárosi katolikus templommal. A XIX. század derekán a Duna szabályozása új területeket nyitott meg, ami a központot fokozatosan kelet felé, a dombtetőről a síkságra tolta, a mai Széchenyi utca vonalát kijelölve. A század második felében a polgárosodó városban a Garay tér torkolatában alakult ki egy új központ, ahol felépült a Szegzárd Szálló, amely 1893-ban Jászai Mari fellépésének is otthont adott. A tér kiemelkedő építészeti emléke az 1820-as évekből származó, mediterrán hatású Augusz-ház, Augusz Antal mecénás otthona, ahol Liszt Ferenc is vendégeskedett.
Az 1971-es Vadászati Világkiállítás lendülete
Az 1960-as évek során az ország vezetése, részben az 1956 utáni megtorlások miatti nyugati enyhülést remélve, látványos lépéseket tett a turizmus fellendítésére. Ennek keretében az égető keményvaluta-hiány enyhítésére is szolgált az idegenforgalom élénkítése. Az 1971-ben megrendezett Vadászati Világkiállítás kiváló alkalmat kínált nemcsak a főváros, hanem olyan vidéki helyszínek számára is, mint a vadvilágban gazdag Gemenc és a közeli Szekszárd. A nemzetközi eseményhez kapcsolódóan az ártéri erdejéről és borkultúrájáról ismert megyeszékhelyen is jelentős fejlesztések indultak. Ekkor épült meg a Link Péter és Váczi Imre által tervezett Gemenc Szálló, és ekkor alakult át maga a városközpont is. Az 1959 és 1963 között Korbonits Dezsőné (VÁTTI) által készített részletes rendezési terv már a dombság keleti lejtője előtti síkabb területet jelölte ki újabb városközpontnak, figyelembe véve a vasúti és autóbusz-pályaudvarral való kapcsolatot, tehermentesítve a történelmi városmagot. Az akkori Mártírok (ma: Szent István) teret jelölték ki elsődleges fejlesztési területként, ahol a meglévő múzeumépület mellé került az új Gemenc Szálloda és a Tillai Ernő tervezte kultúrház.
Az új központ és az időtállóság titka
Az új városközpont, Jurcsik Károly és Varga Levente munkája, a skandináv és brit várostervezési hagyományokra támaszkodva jött létre. A tervekben eredetileg a Széchenyi utca keleti oldalán lévő elavult épületek, sőt az Augusz-ház lebontása is szerepelt, de hosszas szakmai küzdelem eredményeként a kisebb épületcsoport megmenekült. A módosított rendezési terv már ezek megfelelő integrációjával számolt, ami kulcsfontosságú volt a sikeres végeredmény szempontjából. A megépült vegyes rendeltetésű iroda- és szolgáltató együttes nem nehezedik rá a meglévő kisvárosias szövetre, hanem különálló, nem hivalkodó kubusokba osztja szét a funkciókat. Az épületek jól választott homlokzati anyaghasználata, a klinkertégla burkolat, hozzájárul egy intim, hangulatos, korzózásra csábító tér kialakításához. Kubinszky Mihály már 1984-ben kiemelte, hogy az ilyen alkotások időtállósága, életképessége az, ami a legfontosabb, és Szekszárd ezen a téren kiválóan teljesített.
Elemzés: A jövőtervezés múlttá váló sikere
Szekszárd példája rávilágít arra, hogy a várostervezésben a merész, de megalapozott vízió milyen hosszú távú sikereket hozhat. Jurcsik Károly és Varga Levente munkája nem csupán egy építészeti projekt volt, hanem egy olyan gondolkodásmód megnyilvánulása, amely a nemzetközi trendeket ötvözte a helyi adottságokkal és történelemmel. A skandináv és brit várostervezési hagyományok beemelése, valamint a meglévő városszövet – mint például az Augusz-ház – megőrzése és integrálása, kulcsfontosságú volt. Ez a megközelítés éles ellentétben állhatott a korabeli, gyakran uniformizált, szovjet mintájú urbanisztikai törekvésekkel, és éppen ebben rejlik a tartós érték. Az, hogy egy több mint ötven évvel ezelőtti fejlesztés ma is funkcionális és esztétikailag helytálló, azt mutatja, hogy a minőség, az átgondoltság és az emberléptékűség felülírja az aktuális divatokat. A szekszárdi eset tanulsága, hogy a hosszú távú fenntarthatóság és a közösségi terek élhetősége érdekében érdemes befektetni az innovatív, de a helyi identitást tiszteletben tartó tervezésbe, elkerülve a gyors, de átgondolatlan beavatkozásokat. Egy ilyen „helyi érték” nemcsak a város múltját köti össze a jelennel, hanem iránymutatást adhat a jövőbeni urbanisztikai kihívások kezeléséhez is.
Gyakori kérdések
Ki tervezte Szekszárd modern városközpontját az 1970-es években?
Milyen esemény adott lendületet a szekszárdi fejlesztéseknek?
Milyen elismerést kapott Szekszárd a városépítészeti munkáért?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Ki tervezte Szekszárd modern városközpontját az 1970-es években?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A modern városközpontot Jurcsik Károly és Varga Levente tervezte, a LAKÓTERV keretében, az 1970-es évek elején.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen esemény adott lendületet a szekszárdi fejlesztéseknek?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az 1971-ben megrendezett Vadászati Világkiállítás jelentős mértékben hozzájárult a vidéki turizmus és városfejlesztés fellendítéséhez, így Szekszárdon is.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen elismerést kapott Szekszárd a városépítészeti munkáért?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Szekszárd 1976-ban Hild-érmet kapott a városépítészeti fejlesztések elismeréseként.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- Rovat"Helyi érték"
- Megjelenés
- Terjedelem1 015 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink a(z) "Helyi érték" rovatból
A Budapest Blog "Helyi érték" rovatában az elmúlt 30 napban 2 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Hősök tere
Az Andrássy út végén álló Hősök tere és a Millenniumi emlékmű az 1896-os honfoglalási millenniumra készült; a tér a Világörökség részét képező sugárút lezárása.
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.