Budapest emlékezik: Szent-Györgyi Albert halálának negyvenedik évfordulója

Budapest 1987 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján, „Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrássy Avenue” hivatalos néven, 400-as sorszámon; a helyszínt 2002-ben bővítették az Andrássy úttal és a földalatti vasúttal. Az aquincumi római romok önálló régészeti emlékhelyek, NEM részei a világörökségi helyszínnek. A Római Birodalom északi provinciáiból ilyen épségben máshol nem maradtak fenn. A leletegyüttes a belvárosban, a Szent István tér közvetlen szomszédságában látogatható.

Egy nap alatt reálisan a belváros és egy kilátópont fér bele. A Hősök teréről indulva az Andrássy út, a Szent István-bazilika és a Duna-part gyalog bejárható, majd a Budai Várnegyed adja a délutánt. Ha marad idő, a Gellért-hegy vagy a Libegővel elérhető János-hegy zárja a napot. A Budai-hegység és a belváros egy napba zsúfolása viszont már nem működik — az erdei útvonalak önmagukban több órát kívánnak.

A Millenáris a II. kerületben, az egykori Ganz Villamossági Művek területén, 2001-ben megnyílt hathektáros park és kulturális központ. Ma kiállítóterek, rendezvényhelyszínek, játszóterek és tó tartoznak hozzá; 2020 augusztusában adták át a szomszédos, 2,5 hektáros Millenáris Széllkaput.

Nem. Budapest soha nem viselte az Európa Kulturális Fővárosa címet — 2010-ben a németországi Essen, a törökországi Isztambul és a magyarországi Pécs kapta. A főváros kulturális infrastruktúrájának mérföldkövei ettől függetlenek: a Millenáris 2001-ben, a Müpa 2005-ben nyílt meg.

A város hangversenyközpontja a Müpa, amely 2005. március 14-én nyílt meg; a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem a Nemzeti Filharmonikus Zenekar állandó otthona — a zenekar koncertjeinek túlnyomó részét itt tartja. A terem akusztikai tervezése miatt szimfonikus műsorra készült, de könnyűzenei és konferencia-eseményeknek is helyet ad. Az évadok műsora a zenekar és a központ saját oldalán követhető.

Budapest legmagasabb pontja a János-hegy; a csúcson áll az 1908–1910 között épült Erzsébet-kilátó, amely gyalog és a Libegővel is megközelíthető. További kilátóhelyek a Hármashatár-hegy és a Gellért-hegy. A Gellért-hegyet a hivatalos besorolás dombnak tekinti, mert a hegy kategória 300 métertől kezdődik.

Jogelődjét, a nagyszombati egyetemet Pázmány Péter esztergomi érsek alapította 1635-ben; az intézmény 1777-ben Budára, 1784-ben Pestre költözött, és 1950 óta viseli Eötvös Loránd nevét. Fontos pontosítás: Magyarország ELSŐ egyeteme a pécsi volt, 1367-ben — az ELTE jogelődje viszont a legrégebb óta folyamatosan működő magyar egyetem. Az ELTE ma kilenc karral működik; orvostudományi kara nincs, az orvosképzés Budapesten a Semmelweis Egyetemen folyik.

Az Etyek-Budai borvidék Budapesttől nyugatra, Fejér vármegye északi részén fekszik, és elsősorban fehérborairól ismert. Zászlós fajtája a Chardonnay, amelyből pezsgőalapbor is készül; mellette Sauvignon Blanc, Olaszrizling, Rajnai rizling és Királyleányka jellemző. A borvidéken szinte kizárólag fehérborokat termelnek; három hegyközsége az etyeki, a nyakas-hegyi és a Velencei-tó körzeti. A pincesorok Etyeken, az Öreghegy présházsorán koncentrálódnak.