EGYéB
2019-ben átadott labdarúgó-stadion Budapest XIV. kerületében
Részletek
A Puskás Aréna Magyarország legnagyobb befogadóképességű, sport- illetve zenei rendezvények lebonyolítására egyaránt alkalmas létesítménye, a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája. Az avatómérkőzését és az új aréna első válogatott labdarúgó mérkőzését 2019. november 15-én rendezték a világsztárokkal fellépő Uruguay ellen. Elődje a Puskás Ferenc Stadion volt, amelynél a labdarúgópályán milliméterre pontosan ugyanott volt a kezdőkör kialakítva, ahol az új játéktérnek a kezdőköre. Az 1950-es évek elején épült Népstadion betonszerkezetét elbontották és ledarálták, a régi betonkatlan anyagát pedig beépítették az új stadion falaiba. A stadion gyepszőnyege a legmodernebb hibridtechnológiával készült műanyagszálakkal megerősített természetes fű, amely ellenállóbb mint a sportpályák hagyományos fűszőnyege.
A stadiumdb.com honlap a „2019-es Év stadionja” címről döntő internetes szavazását a Puskás Aréna nyerte.
Forrás: Wikipedia magyar — Puskás Aréna · CC BY-SA 4.0
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatEgyéb
- Megjelenés
- Terjedelem126 szó · ≈1 perc olvasás
Korábbi cikkeink a(z) Egyéb rovatból
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Budapest
Magyarország fővárosa Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, j…
Országgyűlés
a magyar országgyűlés intézménye Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvén…
Magyar Tudományos Akadémia
a magyar tudományos élet központja A Magyar Tudományos Akadémia magyarországi tudományos köztestület…
Duna
folyó Közép-Európában A Duna Európa második leghosszabb folyója az oroszországi Volga után. Németors…
Magyar népzene
a magyar népre jellemző népzene A magyar népzene a magyar kultúrkörből származó népzene. Jellegzetes…
Forint
a történelem során több országban is használt pénznem A forint a történelem során több országban is …
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.
A három város egyesítése
Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével — az egységes főváros azóta az ország politikai, gazdasági és kulturális központja.
A Hősök tere
Az Andrássy út végén álló Hősök tere és a Millenniumi emlékmű az 1896-os honfoglalási millenniumra készült; a tér a Világörökség részét képező sugárút lezárása.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.