ORSZáGOS POLITIKA
- Magyar Péter Facebook-posztjában a 16 éves választói korhatárt az új Alkotmány elfogadásához kötötte.
- Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is támogatná a módosítást.
- Karácsony Gergely főpolgármester a fővárosi társadalmi egyeztetésekben már alkalmazott 16 évre hivatkozott.
- Ausztriában a 2007-es reform óta 16 éves kortól lehet szavazni, az új szavazók 79 százaléka részt vett a 2008-as választáson.
- Az Egyesült Királyságban a tervezet szerint mintegy 1,7 millió szavazóval bővülne a választói bázis.
- Magyar Péter a 16 éves választói korhatárt az új Alkotmány elfogadásához kötné; a javaslatot Lannert Judit miniszter és Karácsony Gergely főpolgármester is támogatja.
- Az új választási törvény a Tisza frakcióvezető-helyettese szerint másfél-két éven belül elfogadható, miután az Alkotmányt népszavazás erősítené meg.
- Az osztrák 2007-es reform tapasztalatai és a brit, görög, máltai példák vegyes tanulságokkal szolgálnak a 16-17 éves korhatár szavazási és politikai hatásairól.
A miniszterelnök szombat reggeli Facebook-posztjában személyes emléket is felidézve a ’90-es évek elejéről, amikor iskola és edzés után a nagymamájával parlamenti közvetítéseket nézett, azt írta: „Meggyőződésem, hogy ma már a 18 év alattiak túlnyomó része is eléggé felkészült és tájékozott ahhoz, hogy beleszólhasson a közös döntéseinkbe. A magam részéről az alkotmányozás folyamatában támogatnám a választási korhatár 16 évre történő csökkentését.” Magyar Péter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón ugyanakkor jelezte: egyelőre nincs céldátum az új Alkotmány elfogadására.
Milyen kormányzati támogatás áll a javaslat mögött?
A kezdeményezés nem maradt politikai visszhang nélkül. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter saját Facebook-bejegyzésében vállalt szerepet: „A fiatalokat végre komolyan kell venni, mi is ezt tesszük a minisztériumban, az ő véleményük az oktatásban és az ország ügyeiben is fontos, meg kell hallanunk.” Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese a múlt héten arról beszélt, hogy az új alkotmány és az azt megerősítő népszavazás után a kormány egyik legelső prioritása egy új választási törvény elfogadása lesz, ami szerinte másfél-két éven belül megtörténhet. Karácsony Gergely főpolgármester pedig közösségi oldalán a saját ötletét dobta be: „Támogatom a választói korhatár 16 évre csökkentését, akár úgy is, hogy a nemzetközi mintákat követve az egyelőre az önkormányzati választásra legyen érvényes. A főváros a társadalmi egyeztetésekben már 16 évben állapította meg a részvételi korhatárt.”
Mit mutat az osztrák példa csaknem húsz év után?
Ausztria volt az úttörő a kérdésben: az 1990-es évek elejétől tartó vitát követően 2007-ben döntöttek arról, hogy az elnökválasztáson és a parlamenti választáson is 16 éves kortól lehessen szavazni. A 2007-es választási reformot az első alkalommal szavazóknak szóló tudatosságnövelő kampányokkal és az iskolai állampolgári nevelés fejlesztésével kötötték össze. A 2008-as választáson a 16-17 évesek 79 százaléka járult az urnákhoz, ami az országos átlagnál is magasabb részvétel volt. 2013-ban az országos részvétel 75 százalékos volt, a korosztály részvétele ekkor 63 százalékra mérséklődött, később pedig visszaállt az országos átlag közelébe. Az osztrák parlament májusban a Bécsi Egyetem kutatásai alapján értékelte a változtatás következményeit, és több kutatás arra jutott, hogy a korhatár leszállítása erősítette a demokráciába vetett bizalmat. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése szerint a 16-17 évesek szavazati joga közelebb hozza őket a választási folyamatokhoz, és akik fiatalon szavaznak, nagyobb valószínűséggel tartják meg szavazási szokásukat később is.
Milyen alternatívák körvonalazódnak a visegrádi térségen túl?
Nem minden európai ország döntött egyértelműen a 16 év mellett. Görögország a köztes megoldást választotta: a 2016-os, Aléxisz Ciprasz vezette baloldali kormányzat által kezdeményezett átfogó választási reformcsomag 17 évre csökkentette a korhatárt. Az ellenzék akkor azzal vádolta a Szirizát, hogy saját fiatalok körében tapasztalt népszerűsége miatt vitte volna lejjebb a küszöböt, ami végül nem hozott politikai hasznot: a következő választást elvesztették. A brit vitában a héten távozott Keir Starmer kormánya célul tűzte ki a 16 éves korhatár kiterjesztését, amelyet várhatóan Andy Burnham új kormányfő sem húz keresztül; a javaslat februárban indult el hosszú parlamenti útján. A Konzervatív Párt a 18 éves korhatár megtartása mellett érvel, és kifogásolja, hogy a 16 évesek továbbra sem indulhatnak választáson, nem házasodhatnak és nem is lottózhatnak, miközben szavazhatnának. A becslések szerint egy brit korhatár-csökkentés a 48 millió szavazásra jogosult mellé hozzávetőleg 1,7 millió új szavazót – azaz a jogosultak 3,5 százalékát – hozná. A máltai modellben az EP-választásokon 2019 óta szavazhatnak 16-17 évesek, ami mögött az az érv állt, hogy aki adót fizet, illetve munkát vállalhat, az illessen beleszólással a parlamenti döntésekbe.
Miért épp önkormányzati szintről érdemes indulni Budapesten?
A főpolgármester felvetése nem légüres térbe érkezik: a Fővárosi Önkormányzat társadalmi egyeztetéseiben már 16 évben határozta meg a részvételi korhatárt. A lépés illeszkedhet abba a nemzetközi mintába is, amely Ausztriában és Máltán a részvétel alacsonyabb szintű, helyi formáinál kezdte a kiterjesztést, és később terjesztette ki országos hatályra. Budapesti viszonylatban a Fővárosi Közgyűlés döntéséhez kötődő kormányzati akarat jelzésére a főpolgármester saját javaslata szolgálhat hivatkozásul. Az Alaptörvény 17. módosításáról szóló korábbi anyagunkra építve látható, hogy az alkotmányos keretek átrendezése nem előzmény nélküli folyamat a magyar jogrendben.
Melyik ponton csúszhat el a magyar reform?
A javaslat sorsa három feltételtől függ. Egyrészt szükséges hozzá az Alaptörvény módosítása, amelyhez a Magyar Péter által vázolt folyamatban az országgyűlési kétharmados többségen túl népszavazás is társulhat. Másrészt a Tisza frakcióvezető-helyettese, Melléthei-Barna Márton által jelzett másfél-két éves időtáv jelenti a reális parlamenti ciklust, amelyben az új választási törvény elfogadható. Harmadrészt a 17 éves görög korhatár tanulsága, valamint a brit Konzervatív Párt által hangoztatott életkor-többjogúsági dilemma ellensúlyozható azzal a hazai kompromisszummal, amelyet a Fővárosi Önkormányzat már megtestesít a társadalmi egyeztetések 16 éves korhatárával. A magyar belpolitikai mezőben a kérdés átpolitizálódása – hasonlóan a 2024-es önkormányzati kampány főpolgármesteri vitáihoz – várhatóan nem marad el, amint a javaslat konkrét törvényjavaslat formáját ölti.
Gyakori kérdések
Mit javasolt pontosan Magyar Péter a választói korhatárral kapcsolatban?
Kik támogatják a kormányon belül a 16 éves választójogot?
Mikor születhet meg a magyar választási korhatár-csökkentés?
Mit mutat az osztrák tapasztalat 16 év alatti szavazókról?
Milyen nemzetközi kompromisszumok léteznek a 16 év alatti szavazásra?
Hány új szavazót hozna a brit korhatár-csökkentés?
Milyen ellenérvek merülnek fel a 16 éves szavazójoggal szemben?
Milyen OECD-megállapítás született a korhatár-csökkentés hatásairól?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatOrszágos politika
- Megjelenés
- Terjedelem1 245 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Ősszel visszakerülnek a gyermekvédelemhez a javítóintézetek
- Megszűnt az önálló Fidesz-frakció Óbudán
- Vagyonadó helyett a rendszer igazi hibáit kellene feltárni
- Orbán Tusnádra utazott a Suzuki-elnökkel folytatott tárgyalás
- Ferencváros Twente ellen az EL-ben: hol nyerhet a Fradi?
A Budapest Blog Országos politika rovatában az elmúlt 30 napban 24 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Tisza Párt: Még nincs államfőjelölt, hosszabb folyamat jön
A Tisza Párt frakciójának még nincs új államfőjelöltje, Polgár Judit visszalépett. Bujdosó Andrea sz…
Visszalépett Polgár Judit: Magyar Péter felelősséget vállal
Polgár Judit, Magyarország élő legendája visszalépett a köztársasági elnökjelöltségtől. Magyar Péter…
Parlament: Magyar Péter, új házelnök-helyettes és közlekedés
Az Országgyűlés hétfői rendkívüli ülésén Magyar Péter napirend előtti felszólalása mellett döntés sz…
Demokrácia Napja: Zöld utat kapott a népszavazási kezdeményezés
A Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette Budija Szilvia kezdeményezését, hogy április 12. legyen…
Záporoznak a reakciók: Magyar Péter Polgár Juditot jelölné
Magyar Péter Polgár Juditot javasolja köztársasági elnöknek Sulyok Tamás július 20-i távozása után –…
Both Emőke a gyermekvédelem új helyettes államtitkára
A BAGázs alapítója, Both Emőke lett a gyermekvédelmi helyettes államtitkár a Tisza-kormányban, Kátai…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.