HELYI éRTéK
- A szegvári Forray Máté Általános Iskola udvarán álló, legalább 150 éves kocsányos tölgy nyerte el a 2026-os Év fája címet.
- A győztest az Ökotárs Alapítvány által szervezett versenyen 1976 szavazattal választották meg.
- A tölgy ősszel Magyarországot képviseli az európai Év fája versenyen.
- A fa több mint 15 méter magas, törzskerülete meghaladja az öt métert.
- Az iskola 280 éves múltra tekint vissza; az iskolába járó és az onnan elballagott generációk közös jelképévé vált a fa.
- A szegvári Forray Máté Általános Iskola udvarán álló, legalább 150 éves kocsányos tölgy nyerte el 1976 szavazattal a 2026-os Év fája címet az Ökotárs Alapítvány versenyén.
- A 15 méternél magasabb, ötméteres törzskerületű fa ősszel Magyarországot képviseli az európai Év fája versenyen, ezzel Szegvár nevét is az öreg kontinensre viszi.
- A győzelem a helyi közösség, a testvértelepülések és a 280 éves iskola összefogásának eredménye, amely a természeti értéket a település jelképévé emelte.
A Csongrád-Csanád megyei Szegvár 280 éves Forray Máté Általános Iskolájának udvarán áll az a kocsányos tölgy, amelyet 2026-ban az Év fájává választottak: a versenyt az Ökotárs Alapítvány szervezte, ahol a fa 1976 szavazattal végzett az első helyen. A díj nemcsak az iskolát, hanem a 4 ezer lakosú települést is láthatóvá teszi, hiszen a tölgy a szegváriak körében generációk óta a közösség egyik jelképének számít.
Milyen fa áll a Forray Máté Iskola udvarán?
A település egyik legismertebb természeti értéke egy kocsányos tölgy, amelynek kora legalább 150 év; a fa magassága meghaladja a 15 métert, törzskerülete pedig az öt métert is. A helyiek szerint az iskola padjait koptató diákok és a településhez soha nem kötődő lakosok egyaránt magukénak érzik: „hiba lenne nem ismerni” – fogalmazott egy ötven év körüli helyi házaspár. Lukács Istvánné tanítónő elmondása szerint a fa kora, alakja és formája egyaránt indokolta a benevezést az idei Év fája versenyre.
Miért pont a szegvári tölgy lett 2026-ban az Év fája?
A tölgy történetét az iskola és a település közössége egyaránt a magáénak tekinti: a legenda szerint egy fehér kócsag által elejtett makkból kelt ki, amelyet Forray Máté kántor ültetett el az iskola udvarán azzal a kívánsággal, hogy ágai együtt nőjenek a tanuló gyerekekkel. Bárány Brigitta iskolaigazgató a Szentes TV-nek azt is elmondta, hogy egykor három tölgyet ültettek Szegváron, ám mára már csak az iskola udvarán álló példány maradt fenn. A tanítónő szerint az öreg tölgy az intézmény és a település közösségének összetartását szimbolizálja, és több mint másfél évszázada kíséri végig a szegvári gyerekek iskolás éveit.
Hogyan született meg a 2026-os győzelem?
A fa azután került be a hét döntős közé, hogy az iskola és a település lakói kampányba kezdtek a minél több voksért. Az összefogás végül sikerre vezetett, hiszen a helyiek mellett a testvértelepülések is támogatták szavazatukkal a szegvári tölgyet. A győzelem 1976 szavazattal zárult, ami az egész közösség számára nagy elismerés: „büszkeséggel tölt el bennünket, tanulókat, tanárokat és volt diákokat is, hogy egy olyan fát díjazott a szakmai zsűri, amely hosszú évtizedek óta összekapcsolódik az ide járó gyerekek diákéveivel” – írta Lukács Istvánné.
Milyen állapotban van ma a tölgy?
A tanítónő kérdésünkre megerősítette, hogy az elmúlt évek aszályai nem okoztak látható károsodást a fán, a tölgy jól viseli a szárazságot, állapotát pedig rendszeresen ellenőrzik és karbantartják a szakemberek. Az iskola megújult logóján is az öreg tölgy szerepel, mert egyszerre jelképezi a múltat, a jelent és a jövőt. A bejárattal szemben elhelyezett tablón a következő mondat olvasható: „Ahogy a tölgy lassan, de szilárdan nő, úgy formálja a tudás az embert.”
Mit nyer Szegvár az őszi európai szerepléssel?
A szerkesztőségünk véleménye szerint a szegvári győzelem túlmutat egy helyi szépségversenyen. Egy 4 ezer lakosú Csongrád-Csanád megyei település akkor tud láthatóvá válni, ha a saját értékeire épít, és ezt az értéket nem budapesti központból találják ki helyette. Az Év fája cím és az őszi európai megméretés ebben kulcsfontosságú: a tölgyön keresztül a település természeti öröksége, közösségi hagyománya és az oktatási intézmény 280 éves múltja egyszerre válik ismertté az öreg kontinensen. Ha a tölgy a nemzetközi versenyben is jól szerepel, Szegvár neve a turisztikai és kulturális diskurzusban is felbukkanhat, miközben a kampányban megerősödött helyi összefogás hosszú távon is kamatozhat.
Gyakori kérdések
Milyen fa lett 2026-ban az Év fája Magyarországon?
Hány szavazattal nyert a szegvári tölgy?
Milyen méretű a szegvári kocsányos tölgy?
Ki szervezi az Év fája versenyt Magyarországon?
Mikor képviseli Magyarországot a tölgy az európai versenyen?
Milyen legenda fűződik a szegvári iskola tölgyfájához?
Hány éves a Forray Máté Általános Iskola?
Hogyan reagált Szegvár közössége a győzelemre?
Milyen állapotban van ma a tölgy az aszályok után?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatHelyi érték
- Megjelenés
- Terjedelem927 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink a(z) Helyi érték rovatból
A Budapest Blog Helyi érték rovatában az elmúlt 30 napban 2 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A fürdők fővárosa
Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.
A három város egyesítése
Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével — az egységes főváros azóta az ország politikai, gazdasági és kulturális központja.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.