ÉVFORDULÓK
Augusztus 14. Budapesten
Augusztus 14-e a budapesti évfordulók naptárában egyszerre szól születésről és búcsúról. Ezen a napon látta meg a napvilágot a magyar kenusport meghatározó alakja, Novák Gábor, ugyanakkor több, a magyar kultúra és sport történetében maradandót alkotó személyiség – Gulyás Géza, Tilli Endre, Kisfaludi Strobl Zsigmond és Jávor Pál – utolsó napját is erre a dátumra jegyezték fel. 1994-ben pedig éppen e napon rendezték a Formula–1 magyar nagydíjat, amely a főváros nemzetközi hírnevét is erősítette.
Novák Gábor születésnapjára
A nap legfontosabb fővárosi vonatkozású évfordulója kétségkívül Novák Gábor születése, akinek alakja a magyar kenusport huszadik századi történetében központi helyet foglal el. A Budapesten született sportoló és edző pályafutása során a magyar kenuutánpótlás egyik meghatározó nevelőjévé vált, edzői munkássága számos versenyző nemzetközi eredményeihez járult hozzá. Személye ezért a mai napig hivatkozási pont a fővárosi és az országos sportéletben, emlékét a Duna menti sporttelep és a kenus szövetség egyaránt őrzi.
Elhunytak és egy másik születés
Ugyanezen a napon hunyt el Gulyás Géza, a magyar labdarúgás és az edzői szakma jeles alakja, akinek munkássága a pályán és a kispad mellett is a magyar futball hagyományához kapcsolódik. Szintén augusztus 14-én távozott az élők sorából Tilli Endre, vívó, aki a magyar kard- és tőrvívás egyik korszakának volt aktív résztvevője, valamint Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrász és művész, akinek köztéri alkotásai – köztük Budapesten is – a magyar szobrászat huszadik századi örökségének megkerülhetetlen darabjai. Jávor Pál filmszínész, színházi színész és énekes halála szintén erre a napra esik; alakja a magyar film és színház aranykorának egyik emlékezetes hangulatú képviselője. Születési évfordulóként ezen a napon ünnepli a főváros Fogl Józsefet, a magyar labdarúgás történetének egyik játékosát, aki pályafutásával a korabeli klubfoci emlékét gazdagította.
Emlékezet a fővárosban
1994. augusztus 14-én a Formula–1 magyar nagydíj napja Budapest nemzetközi sportnaptárába is beíródott, és azóta is a magyar motorsport-történet egyik legfontosabb hazai állomásaként tartják számon. A mostani évfordulós nap így a maga sokféleségével jól mutatja, milyen tág horizontú a fővárosi emlékezetkultúra: a Duna vizétől a futballpályákig, a szobrászműhelyektől a filmvászonig, a vívóteremtől a Forma–1 aszfaltcsíkjáig sokféle életmű és pillanat kap helyet ugyanabban a dátumban. A főváros arculatát ezek az alakok együttesen formálták, és az augusztus 14-i megemlékezések egyszerre szólnak a születésről, az alkotásról és a búcsúról.
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatÉvfordulók
- Megjelenés
- Terjedelem397 szó · ≈2 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Augusztus 13. – Barta István születésnapjára — Budapest
Vitézy Dávid cicái és a Déli Körvasút: Miniszteri üzenet
Kormányzati átszervezés: új államtitkárok és kitüntetés
Honvéd – MTK: Utolsó perces piros lap és Bognár-bomba döntött
Bongor Extázis albumfilm: addikció, terápia a mozivásznon
A Budapest Blog Évfordulók rovatában az elmúlt 30 napban 26 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
Az európai kontinens első metrója
A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.
Az Országház
A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.
A Széchenyi lánchíd
Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.







Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.