KULTúRA
- Sári Zsolt közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár bejelentette három kiemelt közgyűjteményi intézmény főigazgatójának felmondását.
- Zsigmond Gábor, az MNM KK elnöke saját kezdeményezésére kérte a felmentését az átvilágítás megállapításai nyomán.
- Az átvilágítás kiterjedt a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjára (MNM KK) is.
- Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter átfogó szakmai, gazdasági és etikai belső vizsgálatot vár el.
- Minisztériumi munkacsoport alakul az MNM KK decentralizálására és az intézmények önállóságának visszaadására.
- Három kiemelt közgyűjteményi intézmény főigazgatóját menesztették a kulturális háttérintézmények átvilágítása nyomán.
- Zsigmond Gábor, az MNM KK elnöke saját kezdeményezésére kérte felmentését az átvilágítás megállapításai ismeretében.
- A tárca elindítja az MNM KK decentralizálását célzó minisztériumi munkacsoportot, és visszaadja az intézmények önállóságát.
Sári Zsolt közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár jelentette be, hogy a kulturális háttérintézmények átfogó átvilágításának eredményeként három kiemelt közgyűjteményi intézmény főigazgatójának jogviszonya felmondással szűnt meg. Az intézkedés a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központját (MNM KK) is érintette: az átvilágítás során az intézményvezetőknek kérdéseket tettek fel, meghallgatták az üzemi tanácsokat és az érdekképviseleteket, valamint több tucat munkavállalóval személyesen beszéltek.
Mi áll a három felmondás hátterében?
Az államtitkár tájékoztatása szerint az ellenőrzések eredményéről hivatalosan tájékoztatták Zsigmond Gábort, az MNM KK elnökét is, aki a megállapítások ismeretében saját kezdeményezésére kérte a felmentését. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter átfogó szakmai, gazdasági és etikai belső vizsgálatot vár el az MNM KK-tól, amihez a tárca minden szükséges támogatást megad.
Milyen átvilágítás előzte meg a döntést?
A kulturális háttérintézmények átfogó átvilágítása az intézményvezetők meghallgatásán, az üzemi tanácsok és érdekképviseletek megszólaltatásán, valamint több tucat munkavállaló személyes megkérdezésén alapult. A folyamat a közgyűjteményi szférára fókuszált, és annak nyomán a tárca három főigazgató menesztéséről döntött.
Mi lesz az MNM KK-val a menesztések után?
A minisztérium elindítja azt a szakmai munkacsoportot, amely az MNM KK decentralizálását és az intézmények önállóságának visszaadását készíti elő. A tárcánál párhuzamosan átfogó szakmai, gazdasági és etikai belső vizsgálatot is indítanak, amelyhez a tárca valamennyi szükséges támogatást biztosítja.
Mit jelent ez a szerkesztőség szerint?
A három felmondás egy időben jelzi a szakmai kontrollt és a rendszerszintű átszervezés szándékát: a tárca nem csupán az érintett vezetőket váltja le, hanem az MNM KK központi struktúráját is vizsgálja, és decentralizálással kívánja visszaadni a tagintézmények önállóságát. Zsigmond Gábor önkezdeményezett felmentése sajátos helyzetet teremt, mert egyszerre utal a vizsgálati megállapítások súlyára és arra, hogy a szakpolitikai irányítás a közgyűjteményi szektorban a következő hónapokban jelentős átrendeződéssel járhat.
Gyakori kérdések
Hány főigazgatót menesztettek a kulturális háttérintézményeknél?
Ki jelentette be a felmondásokat?
Miért kérte a felmentését az MNM KK elnöke?
Milyen átvilágítás előzte meg a döntést?
Milyen vizsgálatot vár el a miniszter?
Mi lesz az MNM KK jövője?
Milyen típusú intézményeket érintett az átvilágítás?
Mit jelent a decentralizáció a közgyűjtemények számára?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatKultúra
- Megjelenés
- Terjedelem640 szó · ≈3 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- 110 éve hódít a kertmozi: a csillagos ég alatti varázs titka
- Ferenczi György az élet értelmét kutatja a Kék Cetli élő estjén
- Hobo őszinte vallomásai a Kék Cetliben a Művészetek Völgyében
- Pesti gettó: Hangok az időutazó emlékezetből
- Kínai futárköltő nyert rangos irodalmi díjat – 56 évesen
A Budapest Blog Kultúra rovatában az elmúlt 30 napban 16 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A fürdők fővárosa
Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.
A három város egyesítése
Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével — az egységes főváros azóta az ország politikai, gazdasági és kulturális központja.






Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.