KöZéLET
- Egy budapesti férfi a Velencei-tó Pap-kert alja vízterületén rekedt szerda délután, miközben gyalogosan akart átkelni.
- A parttól másfél kilométerre vastag iszapba süppedt, pánikba esett, és a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól kért segítséget.
- A vízirendőrök sérülésmentesen mentették ki, majd az Északi-strandra szállították, és figyelmeztették a tó veszélyeire.
- A Velencei-tó alacsony vízállása ellenére a mederben süppedős iszap, mély szakaszok és veszélyes, éles tárgyak is találhatók.
- Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke június elején alapos felkészültséggel, kajakja mellett, kötéllel és neoprén cipőben sétálta át a tavat, de másoknak nem ajánlja.
- A Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság mentett ki egy budapesti férfit a Velencei-tóból, miután az iszapban rekedt, miközben gyalogosan próbált átkelni.
- Az alacsony vízállás ellenére a tómeder veszélyes, vastag iszappal, mélyebb szakaszokkal és rejtett éles tárgyakkal, amelyek a mentést is nehezítik.
- A rendőrség határozottan óva int a gyalogos átkelési kísérletektől, példaként Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnökének alapos felkészültségét állítva szembe a spontán próbálkozásokkal.
A Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság szerda délután kapott riasztást arról, hogy egy budapesti férfi a Velencei-tó Pap-kert alja elnevezésű vízterületén bajba jutott. Az illető a velencefürdői szabadstrand felől indult el azzal a szándékkal, hogy gyalogosan átkeljen a tó északi partjára, ám ez a kísérlet gyorsan rémálommá vált. A parttól mintegy másfél kilométerre, ahol a víz hirtelen mélyülni kezdett, a férfi többször is belesüppedt a vastag iszapba, ahonnan csak nagy nehézségek árán tudott kiszabadulni. Ekkor pánikba esett, és az Északi-stranddal szemközti nádasnál várta a vízirendőrök segítségét.
A rendőrség emberei azonnal a helyszínre siettek, és rövid időn belül megtalálták a bajba jutott férfit. Szolgálati hajójukba segítették, majd sérülésmentesen az Északi-strandra szállították. Az intézkedés során a rendőrök felhívták a figyelmét a Velencei-tó jelenlegi, alacsony vízállásából fakadó veszélyekre. Ezt követően pedig ismét veszélyes tárgyakat – törött üvegeket és éles fémdarabokat – emeltek ki a tómederből, ami jól mutatja a gyalogos átkelés egyéb kockázatait is.
Miért annyira veszélyes a Velencei-tó alacsony vízállása?
A Velencei-tó alacsony vízállása azért annyira veszélyes, mert sok helyen ugyan sekélynek tűnik, de ez a látszat megtévesztő, mivel a tómederben vastag, süppedős iszap található, amely könnyen csapdába ejtheti a vízben közlekedőket. A Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint emellett továbbra is vannak mélyebb mederszakaszok, amelyek hirtelen mélyülhetnek, és a mederben rejtőző éles, veszélyes tárgyak is súlyos sérüléseket okozhatnak. Az alacsony vízállás ráadásul a mentési műveleteket is jelentősen megnehezíti, így egy esetleges baleset esetén a segítségnyújtás a megszokottnál hosszabb időt vehet igénybe.
A rendőrség ezért határozottan kéri, hogy senki ne próbáljon gyalogosan átkelni a tavon, még akkor sem, ha a víz látszólag sekélynek tűnik. A figyelmeztetés különösen releváns a nyári szezonban, amikor sokan keresik fel a tavat, és a hőség miatt hajlamosabbak lehetnek a spontán, kellő felkészültség nélküli próbálkozásokra. A vízi közlekedés szabályainak és a helyi adottságoknak az ismerete elengedhetetlen a biztonságos kikapcsolódáshoz.
Hogyan lehet mégis biztonságosan átsétálni a Velencei-tavon?
Biztonságosan átsétálni a Velencei-tavon Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnökének példája szerint úgy lehet, ha valaki előzetesen feltérképezi a mélységeket a teljes útvonalon, majd a kajakja mellett haladva, kötéllel és neoprén cipőben vág neki a túrának. Kürti Gábor még június elején vágott neki egy ilyen rendkívüli „sétának”, és élményeit egy Facebook-posztban osztotta meg. Ironikusan megjegyezte, hogy ő lehetett az első, aki átsétálta a tavat, hozzátéve, hogy „150 éve lovas huszárok gyakorlatoztak a kiszáradt medrében, de ők sajnos nem videózták le, úgyhogy így jártak”.
A Kerékpárosklub elnöke azonban másoknak nem ajánlotta az átsétálást, mert szerinte a tónak „még most is lehetnek testmagasságnál mélyebb pontjai”. Saját tapasztalatairól azt írta, hogy „az iszapban járás kimerítő, és nem is túl gusztusos”. Kürti Gábor egyébként korábban a kajakjával átevezett a Rákosrendező alatti csatornán is, ami jól mutatja az extrém vízi kalandok iránti elkötelezettségét és felkészültségét.
A felelősség és a figyelmeztetések súlya a Velencei-tónál
A mostani eset drámai kontrasztot mutat Kürti Gábor alapos felkészültségű átkelésével. Míg a Kerékpárosklub elnöke minden lehetséges óvintézkedést megtett – feltérképezte az útvonalat, kajakot, kötelet és neoprén cipőt használt –, addig a budapesti férfi láthatóan minden előkészület nélkül vágott neki a veszélyes útnak. Ez az eset újra rávilágít arra, hogy a természet erejét és a környezeti adottságok változásait sosem szabad alábecsülni.
A Velencei-tó alacsony vízállása, amely az éghajlatváltozás és a csapadékhiány következménye, számos új, korábban nem tapasztalt veszélyt hordoz. A rendőrségi figyelmeztetések, mint amilyen a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányságé is, nem csupán formális közlemények, hanem életmentő tanácsok, amelyeket mindenkinek komolyan kell vennie. A spontán és meggondolatlan cselekedetek nemcsak a saját életünket veszélyeztetik, hanem a mentőalakulatok munkáját is megnehezítik és lekötik. A Velencei-tó medre, a látszólagos sekélyesség ellenére, továbbra is komoly veszélyeket rejt, és a közbiztonság érdekében elengedhetetlen a felelős magatartás.
Gyakori kérdések
Mi történt a Velencei-tavon szerda délután?
Ki mentette ki a bajba jutott férfit?
Milyen veszélyekre figyelmeztet a rendőrség a Velencei-tónál?
Mennyire volt messze a parttól, amikor a férfi elakadt?
Miért nehezebb a mentés az alacsony vízállás miatt?
Ki sétálta át korábban a Velencei-tavat, és hogyan?
Mit mondott Kürti Gábor az átsétálásról?
Milyen tárgyakat emeltek ki a rendőrök a tómederből az intézkedés után?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Mi történt a Velencei-tavon szerda délután?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Egy budapesti férfi a Pap-kert alja nevű vízterületen rekedt a Velencei-tó iszapjában, miután gyalogosan próbált átkelni, és segítséget kért, mert önerőből nem tudott kijutni a partra.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Ki mentette ki a bajba jutott férfit?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság vízirendőrei siettek a helyszínre, megtalálták az illetőt, majd szolgálati hajójukba segítve sérülésmentesen az Északi-strandra szállították.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen veszélyekre figyelmeztet a rendőrség a Velencei-tónál?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A rendőrség felhívta a figyelmet a tó alacsony vízállásából eredő veszélyekre, mint a vastag, süppedős iszap, a mélyebb mederszakaszok, és a mederben rejtőző veszélyes tárgyak, például törött üvegek és éles fémdarabok.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mennyire volt messze a parttól, amikor a férfi elakadt?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A budapesti férfi a parttól mintegy másfél kilométerre, a velencefürdői szabadstrand felől az Északi-stranddal szemközti nádasnál rekedt meg, ahol a víz hirtelen mélyülni kezdett, és az iszapba süppedt.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Miért nehezebb a mentés az alacsony vízállás miatt?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az alacsony vízállás jelentősen megnehezíti a mentési munkálatokat, így a segítségnyújtás a megszokottnál hosszabb időt vehet igénybe a vízirendőrök számára.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Ki sétálta át korábban a Velencei-tavat, és hogyan?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke sétálta át június elején a tavat, de ő előbb feltérképezte a mélységeket, majd kajakja mellett haladva, kötéllel és neoprén cipőben tette meg az utat.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mit mondott Kürti Gábor az átsétálásról?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Facebook-posztjában azt írta, ő lehetett az első, aki átsétálta a tavat, de másoknak nem ajánlotta, mert „még most is lehetnek testmagasságnál mélyebb pontjai”, és „az iszapban járás kimerítő, és nem is túl gusztusos”.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen tárgyakat emeltek ki a rendőrök a tómederből az intézkedés után?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A vízirendőrök az intézkedés során ismét veszélyes tárgyakat, köztük törött üvegeket és éles fémdarabokat emeltek ki a tómederből, ami tovább növeli a gyalogos átkelés kockázatát.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatKözélet
- Megjelenés
- Terjedelem1 374 szó · ≈7 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Autósüldözés az M7-esen: ittas, jogosítvány nélküli sofőrt fogtak
- Velencei-tó apadása: ingatlanpiaci válság sújtja a tópartot
- Hajdúdorog: Alkoholtilalom a közterületeken rendőrségi kérésre
- Rákosszentmihály: Ember mászott vonatra, alig úszta meg
- Budapest: Meztelen férfi sétált a belvárosban – rendőrök avatkoztak
A Budapest Blog Közélet rovatában az elmúlt 30 napban 6 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Budapest: Meztelen férfi sétált a belvárosban – rendőrök avatkoztak
Rendőröket és mentőket riasztottak Budapest belvárosában egy meztelenül sétáló férfihoz hétfő reggel…
82 éves nagymama vívott ki ivójogot minnesotai idősotthonoknak
Egy 82 éves minnesotai nagymama, Anita LeBrun elérte a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi az al…
A Szent Korona 1896-os kiállítása: Beragadt zár, 10 000 diák
Az 1896-os millenniumi ünnepségeken a Szent Koronát is kiállították a Mátyás-templomban. A korona át…
Rákosszentmihály: Ember mászott vonatra, alig úszta meg
Ma hajnalban Rákosszentmihályon mászott fel valaki egy tehervonatra, alig úszta meg az áramütést. A …
JÉGER rendszer: Minisztérium egyeztet a jövőről, gazdák
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium egyeztetett a JÉGER jégkármérséklő rendszer …
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.
A három város egyesítése
Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével — az egységes főváros azóta az ország politikai, gazdasági és kulturális központja.
A Hősök tere
Az Andrássy út végén álló Hősök tere és a Millenniumi emlékmű az 1896-os honfoglalási millenniumra készült; a tér a Világörökség részét képező sugárút lezárása.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.