KÉZILABDA
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Sótonyi László lett a magyar férfi kézilabda-válogatott új szövetségi kapitánya.
- Az hároméves szerződést kötött a friss junior Európa-bajnokkal.
- Chema Rodríguezt a világbajnoki kvalifikáció elmaradása miatt menesztették június 16-án.
- Sótonyi lemond a junior válogatott és a NEKAz NB I-es csapatának éléről, de marad szakágvezető.
- Az elsődleges cél az Európa-bajnoki kvalifikáció a Montenegró és Koszovó elleni őszi meccseken.
A lényeg röviden:
- Sótonyi László, a friss junior Európa-bajnok edző lett a magyar férfi kézilabda-válogatott új szövetségi kapitánya, hároméves szerződéssel.
- A kinevezés Chema Rodríguez menesztését követi, aki a világbajnoki kvalifikáció elmaradása miatt távozott június 16-án.
- Sótonyi elsődleges célja az Európa-bajnoki kvalifikáció, és a klubokkal szoros együttműködésben építené a versenyképes felnőtt válogatottat.
A magyar férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitányi posztjára kiírt pályázat lezárult, és a Magyar Kézilabda Szövetség csütörtök délután, sajtótájékoztató keretében jelentette be az új szakvezetőt. Ilyés Ferenc elnök és Nagy László elnökségi tag részvételével derült ki, hogy a csapat új mestere Sótonyi László lesz, akivel hároméves szerződést írtak alá. A kinevezést megelőzte Chema Rodríguez menesztése, amelyre június 16-án került sor hét év közös munka után, miután a csapat nem tudta kivívni a világbajnoki részvételt, és szabadkártyát sem kapott.
Miért váltott az Chema Rodríguez után?
A váltás fő oka a soron következő világbajnokságra való kijutás elmaradása volt. Chema Rodríguez 2028 augusztusáig szóló szerződéssel rendelkezett, és irányítása alatt a válogatott számos figyelemre méltó eredményt ért el: kétszer zárt nyolcadikként világbajnokságon, a 2024-es Európa-bajnokságon története legjobb eredményét produkálva ötödik lett, valamint két évvel ezelőtt kijutott a párizsi olimpiára, ahol szintén tizedikként végzett. Az idei Eb-n elért tizedik helyezés azonban, a vb-kvalifikáció hiányával együtt, vélhetően már nem volt elegendő a poszt megtartásához. Az a döntéskor bővebb tájékoztatást nem adott, csupán az utód gyors bejelentését ígérte.
Milyen tervekkel és célokkal érkezik Sótonyi László?
Sótonyi László, aki a kinevezését egy edzői csúcs elérésének nevezte, tisztában van a feladat nehézségeivel, de az eddig elvégzett munkájára és elképzeléseire támaszkodva vág bele a munkába. Elsődleges célként az Európa-bajnokságra való kijutást jelölte meg, ahonnan még halvány esély kínálkozhat az olimpiai kvalifikációra. A válogatott némi lépéshátrányba került a vb-részvétel hiánya miatt, mivel az ellenfelek több mérkőzést játszanak majd. Az új kapitány kiemelte, hogy jövő nyárig mindössze egy hónapjuk lesz a közös felkészülésre. Fontosnak tartja a klubokkal való szoros kapcsolatot, és azt, hogy minél több magyar játékos kapjon éles játéklehetőséget a Bajnokok Ligájában. Maximalista emberként mindent megtesz egy versenyképes magyar válogatott kialakításáért, a hitelességet pedig a megkérdőjelezhetetlen szakmaiság és a megfelelő emberi kvalitások együttesétől várja.
Sótonyi László kinevezése nem véletlen, hiszen mögötte gazdag játékos- és edzői karrier áll. Az 56 esztendős szakember játékosként 190-szer szerepelt a magyar válogatottban, és 518 gólt jegyzett. Eredményei között olimpiai hetedik, világbajnoki negyedik, kétszeres világbajnoki tizenegyedik, Európa-bajnoki hatodik és hetedik helyezés, valamint ötszörös magyar bajnoki cím és négyszeres Magyar Kupa-győzelem is szerepel. Klubszinten a kaposvári születésű irányító-átlövő két ízben (1982–1989 és 1992–1998 között) a Veszprém játékosa volt, majd a Budapest Honvédban szerepelt három éven át, mielőtt külföldre, a spanyol Caja Cantabria Santanderhez, majd a Garbel Saragosához, később pedig a svájci St. Gallenhez igazolt.
Edzői pályafutását 2003-ban Nagykanizsán kezdte, majd megfordult Százhalombattán és Székesfehérváron. 2010 és 2014 között a Balatonfüredi KSE-t irányította, onnan Csurgóra tette át a székhelyét. Eközben 2014 és 2016 között a férfi B-válogatott edzőjeként is tevékenykedett. Ezt követően lett a Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) férfi NB I-es csapatának trénere, amelyet azóta is irányít, és 2019 óta a férfi juniorválogatott mestere. Edzőként is számos sikert ért el: junior-világbajnoki ezüstérmes, Eb ötödik, és legutóbb, vasárnap az U20-as nemzeti csapattal története során először, fiú-utánpótlásversenyeket tekintve 27 év után ismét Európa csúcsára ért. A döntőben a svéd együttest győzték le hosszabbítás után, akik ellen a középdöntőben még 16 gólos vereséget szenvedtek. Klubtrénerként kétszeres NB I-es, valamint Magyar Kupa-bronzérmes, idén pedig a mindössze 23 átlagéletkorú, csak magyar fiatalokra épülő NEKA csapatát történelmi hatodik helyig vezette az NB I-ben, és az MK négyes döntőjébe is bejutott. Az új feladat miatt a NEKA vezetőedzői pozícióját átadja eddigi másodedzőjének, Lehőcz Zoltánnak, de férfiszakág-vezetőként továbbra is számít rá az akadémia.
A váltás üzenete és a magyar kézilabda jövője
Az döntése egyértelmű üzenetet hordoz: a nemzetközi sikerek ellenére sem tolerálható a kiemelt célok, mint a világbajnoki kvalifikáció elmaradása. Sótonyi László kinevezésével a szövetség egyértelműen a hazai, utánpótlás-nevelésben kiemelkedő szakértelemmel rendelkező edzőre teszi le a voksát. Ez a lépés összhangban lehet azzal a törekvéssel, hogy a magyar kézilabda a saját nevelésű tehetségekre és a már bizonyított hazai szakemberekre építse a jövőjét. Az elnök szavai, miszerint „Bízunk benne, hogy azt az elhivatottságot, amelyet képvisel és amellyel sikereket ért el az utánpótlás válogatottaknál, a felnőtteknél is tovább tudja vinni”, jól mutatják a bizalmat és az elvárásokat.
Sótonyi László előtt álló feladat rendkívül komplex. A hároméves szerződés stabilitást ad, de a rövidtávú kihívások, mint az őszi Európa-bajnoki selejtezők Montenegró, Koszovó és Feröer-szigetek ellen, eredményeket követelnek. A juniorválogatott élén elért történelmi Eb-győzelem, különösen a svéd elleni bravúros döntőbeli diadal, erős felhatalmazást ad Sótonyinak. Ugyanakkor a felnőtt válogatott irányítása más dimenziókat nyit meg. A szövetség egy maximalista, elhivatott és a magyar kézilabda mélyreható ismerőjét választotta, akinek most az a küldetése, hogy a klubokkal való szoros együttműködéssel és a fiatal játékosok Bajnokok Ligája tapasztalatainak kiaknázásával felépítse a jövő versenyképes magyar kézilabda-válogatottját.
Gyakori kérdések
Ki lett a férfi kéziválogatott új szövetségi kapitánya?
Milyen hosszú szerződést kapott Sótonyi László?
Miért menesztették Chema Rodríguezt?
Melyik pozíciójáról mond le Sótonyi a kinevezése miatt?
Milyen jelentős sikert ért el Sótonyi László a junior válogatottal?
Mely országokkal mérkőzik meg a válogatott az őszi Eb-selejtezőkön?
Milyen célokat tűzött ki Sótonyi László az elsődleges feladatként?
Hány válogatott mérkőzésen szerepelt Sótonyi László játékosként?
Milyen eredményt ért el Sótonyi László edzőként a NEKAz NB I-es csapatával idén?
Ki veszi át Sótonyi helyét a NEKAz NB I-es csapatánál?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatKézilabda
- Megjelenés
- Frissítve
- Terjedelem1 148 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Kós Hubert keményen Milákról: Csak magára gondol, nem a csapatra
Jorge Jesus a portugál válogatott új szövetségi kapitánya
Veszprém szabadkártyát kapott a 2026-os klubvilágbajnokságra
Martínez történelmi átok előtt: Kiejti Spanyolországot?
Duplantis sokkoló tippje: Svédország 3-1-re veri Franciaországot
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Veszprém szabadkártyát kapott a 2026-os klubvilágbajnokságra
A Veszprém szabadkártyát kapott a 2026-os IHF Férfi Klubvilágbajnokságra. A döntést az IHF július 6-…
Sótonyi: Mentális tréning vitte Eb-aranyra a junior kéziseket
Sótonyi László vezetésével a magyar junior kézilabda Eb-győzelmének titka a mentális felkészítés vol…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.
Az európai kontinens első metrója
A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.
Az Országház
A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.