2026. július 26. vasárnap 📍 Budapest ▾
🌤 18°C EUR 361,88 USD 318,08 KORAI HOZZÁFÉRÉS
Lányi: a Fidesz nem töltheti be az ellenzék szerepét VéLEMéNY
Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • Lányi András filozófus 2022 végén kijelentette: az Orbán-korszaknak vége.
  • A szerző szerint a Fidesz a 17. Alaptörvény-módosítás után nyílt önkényuralommá alakult.
  • Magyar Péter fellépését a Fidesz bukása előzte meg, nem okozta azt – írja Lányi.
  • A kormányváltás utáni feladat: a NER maradványainak eltakarítása és a nemzeti vagyon visszaszerzése.
  • Lányi a Mi Hazánkot vállalhatatlannak, jelenleg szerencsére veszélytelennek tartja.
A lényeg röviden:

  • Lányi András szerint a Fidesz a 17. Alaptörvény-módosítás után nyílt önkényuralommá vált, ezért demokratikus rendszerben nem töltheti be az ellenzék szerepét.
  • A szerző 2022 végén kijelentette, hogy az Orbán-korszaknak vége; most Magyar Péter fellépését a Fidesz bukása utáni jelenségnek, nem okának tartja.
  • Az új kormány feladata a NER maradványainak eltakarítása és a nemzeti vagyon visszaszerzése, de Lányi figyelmeztet: nem tiszta lappal indulunk.

Lányi András filozófus hosszú esszében tekinti át, „hol állunk 2026 nyarán”. A szerzőt azért kérték fel az írásra, mert ő volt az, aki már 2022 végén – tehát az Orbán Viktor vezette kormány újabb választási győzelme után – kijelentette: az Orbán-korszaknak vége. Pontos látleletet adott akkor arról, hogyan kerültek „borzasztó állapotba” a Fidesz-hatalom tartóoszlopai; mostani írása ennek a folyamatnak a nyári mérlegét vonja meg.

Miért bukott meg végül a Fidesz rendszere?

Lányi szerint Orbán Viktor „a politikai játszmák nagymestere volt, nem az életismereté”, aki egyetemista padból egyenesen a parlamenti padsorokba ült át. A 2022-es választás után a kormányfő abban a hitben élt, hogy népszerűsége „a saját táborán belül töretlen”, oroszbarát külpolitikája „eladható”, a társadalmi elégedetlenség pedig a civil mozgalmak és a független média kriminalizálásával kezelhető. A magyar választási rendszer aránytalansága szerinte elrejtette, hogy a parlamenti kétharmad „egy aránylag kicsiny, a véltnél sérülékenyebb többség szavazatával” jött létre.

A fordulatot Lányi az orosz–ukrán háború elhúzódásához köti: „Európa összezárt, Magyarország elszigetelődött.” A hivatalos propaganda hazugságaira „egyre kevesebben voltak vevők”, a nyilvánosságot elborító vádaskodás visszatetszést szült, az elégedetlen civilek hangja felerősödött. A Fidesz-oligarchák „az ország erőforrásaival űzött rablógazdálkodása” épp ezekben az években vált „mértéktelenné és leplezetlenné”, miközben a szakértők azon vitatkoztak, „parlamenti diktatúrának vagy vezérdemokráciának” nevezzék-e a rendszert – Lányi szerint a végeredmény „nyílt önkényuralom” lett. Bős–Nagymarost szerinte az akkumulátoripar botránya jelentette a Fidesz számára, és a „hatalmas állami támogatással felhúzott környezetromboló üzemek” társadalmi ellenőrzés nélkül maradtak.

Magyar Péter fellépése okozta a Fidesz bukását?

Lányi határozottan cáfolja, hogy a Tisza Párt elnökének megjelenése hozta volna az áttörést. „Orbán és rendszerének bukását tehát nem Magyar Péter fellépése okozta. Pont fordítva történt: az új kihívó esélyeit javította a hazai társadalom birkatürelmét kikezdő provokációk sorozata, a megváltozott közhangulat” – írja. Magyar fellépését „egy sikeres szappanopera valamennyi kellékével” szereltnek látja, amelyet a politikus „bátran és vasszorgalommal” használt ki. Lányi külön kérdésként teszi fel: „megnyerte a választásokat, de létezik-e” a Tisza Párt, és „mivé alakul idővel a Magyar Péter Show, a frissen verbuvált parlamenti frakció, a kormányzó apparátus és a tegnapi Tisza-szigetek viszonya”.

Milyen pártot képvisel az új kormány?

A szerző külön szakaszt szentel annak a kérdésnek, hogy „a kormány milyen párti”. Nem a régi pártirányzatokhoz való viszonyulás érdekli – „melyik előítélet- és gyűlöletközösség haragját vonja majd hamarább magára” –, hanem az, hogy „képes lesz-e az ország előtt álló nagy kérdésekre adott, kül- és belföldi lobbisták által melegen ajánlott, történelmi példákkal alátámasztott, tudományosan aláhúzott” válaszokat adni. A Fideszről szólva leszögezi: „E nyíltan totalitárius kísérlet utóvédje egy demokratikus rendszerben a legjobb akarattal sem töltheti be az ellenzék szerepét. Saját önmeghatározásuk szerint az ország jelenleg idegen uralom alatt áll. Tulajdonképpen illegalitásba kellene vonulniuk.”

Mi lesz a Mi Hazánk sorsa a parlamentben?

Lányi a Mi Hazánkot „politika kívüli jelenségnek” tekinti: „A sérült, elkeseredett emberek indulatára építő szélsőséges politikának Trianon óta Magyarországon stabil vevőköre, az ország házában bérelt helye van. Csupán a nevük változik időről időre.” Szerinte „vállalhatatlanok és jelenleg szerencsére veszélytelenek”. A parlamentből kiszorult vagy oda be sem jutott pártformációk társadalmi beágyazottságát a „hibahatár körül” látja.

Mit kell visszaszerezni a NER után?

Lányi az új kormány legfontosabb feladatának a „NER mindenütt jelenlévő maradványainak, csapdáinak, adósságainak, alvó vagy nagyon is éber ügynökeinek” eltakarítását jelöli ki, és „minél többet visszaszerezni abból, amit elloptak”. „Pokoli nehéz lesz, és akkor ez még csak a dolog könnyebbik része” – írja. A parlament szerinte „továbbra is ellátja témával a tömegmédiát”, de „nem a jövőről, hanem a múltról szól”. A szerző arra figyelmeztet, hogy „a politika alapvetően nem pártpolitikát jelent”, és „az utolsó komolyan vehető Tiszán inneni pártot (a sajátját) Orbán Viktor számolta fel”.

Elkerülhető az egypártállami „vircsaft”?

A szerkesztői mérleg: Lányi esszéjének legnagyobb értéke, hogy a 17. Alaptörvény-módosítást és a Fidesz önképét egy lapon említi. Ha a kormánypárt saját narratívája szerint „idegen uralom” van, akkor a parlamenti ellenzéki politizálás valóban formális: a Fidesz valójában a rendszeren kívüli „utóvéd” szerepét tölti be, nem a hagyományos értelemben vett ellenzékét. Magyar Péter „show”-ként való emlegetése ugyanakkor alábecsüli a Tisza 2026-os győzelmének intézményi súlyát – a 2022-es és 2026-os választási eredmények közötti különbség nem csupán kommunikációs, hanem strukturális. A Fidesz „illegalitásba vonulása” Lányi szerint nem fenyegetés, hanem diagnózis: a párt a demokratikus játékszabályokat „elég rugalmasan kezelte”, és most ezt a mentalitást a vesztes pozícióba kerülve is fenntartja. A szerző figyelmeztetése a „fél országról szóló honvisszafoglalásról” egyben politikai programvázlat is: a nemzeti vagyon visszaszerzése tulajdonformák és gazdálkodási rendszerek újraszabását igényli, nem csupán büntetőjogi eljárásokat.

Gyakori kérdések

Mit állít Lányi András a Fidesz 2026-os szerepéről?
Lányi András szerint a Fidesz a 17. Alaptörvény-módosítás után „nyíltan totalitárius kísérlet” utóvédje, amely „egy demokratikus rendszerben a legjobb akarattal sem töltheti be az ellenzék szerepét”. Szerinte a párt saját önmeghatározása alapján „az ország jelenleg idegen uralom alatt áll”, és „tulajdonképpen illegalitásba kellene vonulniuk”.
Mikor mondta Lányi, hogy vége az Orbán-korszaknak?
A filozófus már 2022 végén – az Orbán-kormány újabb választási győzelme után – kijelentette, hogy „az Orbán-korszaknak vége”. Akkor „pontos látleletet” adott a Fidesz-hatalom tartóoszlopainak „borzasztó állapotáról”.
Magyar Péter fellépése okozta a Fidesz bukását Lányi szerint?
Nem. Lányi határozottan cáfolja ezt: „Orbán és rendszerének bukását tehát nem Magyar Péter fellépése okozta. Pont fordítva történt: az új kihívó esélyeit javította a hazai társadalom birkatürelmét kikezdő provokációk sorozata, a megváltozott közhangulat.” Magyar fellépését „egy sikeres szappanopera valamennyi kellékével” felvértezettnek látja.
Milyen feladatokat jelöl ki Lányi az új kormány számára?
Az új kormány megbízatása „hogy takarítsa el az útból a NER mindenütt jelenlévő maradványait, csapdáit, adósságait, alvó vagy nagyon is éber ügynökeit, és szerezzen vissza minél többet abból, amit elloptak”. Lányi szerint „pokoli nehéz lesz, és akkor ez még csak a dolog könnyebbik része”.
Mit gondol Lányi a Mi Hazánkról?
A filozófus „a Mi Hazánkot másképpen politikán kívüli jelenségnek” tartja. Úgy véli, „a sérült, elkeseredett emberek indulatára építő szélsőséges politikának Trianon óta Magyarországon stabil vevőköre van”, és jelenleg „vállalhatatlanok és szerencsére veszélytelenek”.
Milyen párthoz hasonlítja Lányi a Tisza Pártot?
Lányi szerint a Tisza Párt „legkevésbé egy párthoz hasonlít”, és nyíltan kérdezi: „megnyerte a választásokat, de létezik-e?” Szerinte „a politika alapvetően nem pártpolitikát jelent”, és „az utolsó komolyan vehető Tiszán inneni pártot (a sajátját) Orbán Viktor számolta fel”.
Miért tartja Lányi az akkumulátoripart a Fidesz végnapjai jelének?
A szerző szerint „hanyatló diktatúrák végnapjaiban a kétségbeesett gazdasági vállalkozások sem ritkák: a Fidesz számára Bős–Nagymarost az akkumulátoripar botránya jelentette”. Az üzemek „környezetében bárki tapasztalhatta a saját bőrén a társadalmi ellenőrzés alól kiszabadult politika ön- és közveszélyes rögtönzéseinek következményét”.
Mit jelent Lányi számára a „honvisszafoglalás”?
Lányi azt írja: „Ha majd a rablott zsákmány a NER-oligarcháktól visszakerül jogos tulajdonosához, a nemzet birtokába, mi legyen a további a sorsa? A fél országról van szó: honvisszafoglalásról.” Szerinte ebből „történelmi léptékű kísérlet” lehet „tulajdonformákkal, különféle döntési és gazdálkodási szisztémákkal”.

Forrás: www.valaszonline.hu — Mesterséges intelligencia által készített önálló szerkesztőségi feldolgozás a jelzett forrás alapján (Szjt. 34–36. §). Nem szó szerinti közlés.
4,8 (91 értékelés)
2 872 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Budapest Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatVélemény
  • Megjelenés
  • Terjedelem1 220 szó · ≈6 perc olvasás

Korábbi cikkeink ugyanebben a témában

  1. Holnap fontos bejelentéseket tesz a kormány – Magyar Péter is
  2. Orbán tusvényosi szerepéről és a Tisza-kormányról is beszélt
  3. 3500 milliárdos vasútfejlesztés: M3-as metróig is elér
  4. Az USA Irán elleni háborúja 12 ezer milliárd forintjába kerül
  5. Lemondott Őri László, a Baranya vármegyei közgyűlés elnöke

A Budapest Blog Vélemény rovatában az elmúlt 30 napban 1 cikk jelent meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

4,8 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Budapestről — időtálló alapok

KÖZTÉR

A Hősök tere

Az Andrássy út végén álló Hősök tere és a Millenniumi emlékmű az 1896-os honfoglalási millenniumra készült; a tér a Világörökség részét képező sugárút lezárása.

TERMÉSZET

A Margitsziget

A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.

VALLÁS

A Szent István-bazilika

Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.

Rovatok