GAZDASáG
- Az EU-ban a vágósertés 29. heti átlagára 155,7 euró volt száz kilogrammonként, 25,9 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve.
- A malac jegyzése egy hét alatt 5, egy év alatt 38,6 százalékkal esett.
- A magyar termelői ár 522 Ft/kg volt júniusban, 37,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
- A sertéshúsimport volumene 2026 első négy hónapjában 44,4 ezer tonna volt, értéke 16,3 százalékkal csökkent.
- A kivitel mennyisége 7,4 százalékkal 52,4 ezer tonnára nőtt, de értéke 12,9 százalékkal zuhant.
- Az uniós sertésár 25,9 százalékkal zuhant egy év alatt; a magyar termelői ár 37,1 százalékkal 522 Ft/kg-ra esett.
- Az import volumene alig változott, de értéke 16,3 százalékkal csökkent, á plafont húzva a magyar felvásárlási áraknak.
- A kivitel mennyisége 7,4 százalékkal nőtt, ám értéke 12,9 százalékkal zuhant, ami a hazai feldolgozókra és gazdákra nehezedő strukturális nyomást jelez.
Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának 29. heti jelentése szerint az uniós vágósertés-átlagár 155,7 euróra csökkent száz kilogrammonként, ami egy év alatt 25,9 százalékos visszaesés. A magyar termelői ár ezzel párhuzamosan 522 forintra esett kilogrammonként, a hazai ágazat pedig egyre nagyobb veszteséget termel.
Mennyivel esett az uniós sertésár 2026 nyarán?
A 29. héten az S és E minősítésű vágósertések súlyozott uniós átlagára 155,7 euró volt száz kilogramm hasított súlyra vetítve. Egy hét alatt 1,4, négy hét alatt 2,6, míg az előző év azonos időszakához képest 25,9 százalékkal csökkent az ár. A 2021–2025-ös időszak megfelelő heti átlagánál is 24,8 százalékkal alacsonyabb a jelenlegi szint, ami azt jelzi, hogy nem csupán a tavalyi magas bázisról van szó: az európai sertéspiac többéves összevetésben is rendkívül alacsony árszintre került.
Az S kategóriában 158,5 eurós, az E kategóriában 150,3 eurós száz kilogrammonkénti átlagot mértek; előbbi 25,8, utóbbi 26,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A Bizottság ugyanakkor jelezte, hogy a 29. hétre több tagállamból – köztük Magyarországról – nem érkezett be minden szükséges árközlés, így az uniós átlag elsősorban az általános európai trendet mutatja, a hazai helyzet megítéléséhez az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai adnak pontosabb támpontot.
Miért zuhan a malac ára, és mit jelez ez előre?
A legnagyobb visszaesés a malacpiacon látható. A 29. héten az uniós átlagár 40,1 euró volt darabonként, ami egy hét alatt 5, négy hét alatt 16,4, éves összevetésben pedig 38,6 százalékos zuhanást jelent. A 2021–2025-ös átlagnál 36,2 százalékkal alacsonyabb a jegyzés. A gyors malacár-csökkenés arra utal, hogy a piaci szereplők a következő hónapokban sem számítanak jelentős keresletélénkülésre: a hizlalók alacsonyabb készállatárakra készülnek, kisebb összeget hajlandók fizetni az utánpótlásért, szélsőséges esetben pedig az állomány feltöltését is visszafoghatják.
Hogyan érinti ez a magyar sertéstartókat?
A magyar gazdák már júniusban az uniós átlagnál is súlyosabb visszaesést szenvedtek el. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára 522 forint volt kilogrammonként, hasított meleg súlyban, áfa és szállítási költség nélkül, ami 37,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A 27. héten a hazai árak megközelítőleg egyszázalékos emelkedése átmeneti korrekciónak bizonyult, és az uniós árak következő hetekben mért újabb csökkenése is alátámasztja, hogy tartós fordulat nem következett be.
Miért korlátozza az import a magyar felvásárlási árakat?
A magyar árak szorosan követik a meghatározó európai jegyzéseket: ha Németországban, Hollandiában, Dániában vagy Spanyolországban olcsóbb a sertéshús, az közvetlenül korlátozza a magyar termelők áremelési lehetőségét. Különösen kedvezőtlen, hogy nem feltétlenül az importált sertéshús volumene nő drasztikusan, hanem annak egységára csökken. A sertéshúsimport volumene 2026 első négy hónapjában mindössze 1 százalékkal, 44,4 ezer tonnára emelkedett, értéke viszont 16,3 százalékkal zuhant. Eközben a magyar sertéshúskivitel 7,4 százalékkal, 52,4 ezer tonnára nőtt, de értéke 12,9 százalékkal csökkent – vagyis nagyobb mennyiséget adtak el lényegesen alacsonyabb átlagáron.
Milyen külpiaci akadályok nyomják rá az uniós piacra a kínálatot?
A sertéshús uniós külpiaci értékesítését több tényező akadályozza. A kínai dömpingellenes intézkedések, valamint az afrikai sertéspestis miatt egyes országokra vagy régiókra vonatkozó importtilalmak miatt több áru marad az uniós belső piacon, ami növeli a kínálatot és tovább nyomja lefelé az árakat. Ez a nyomás egyszerre jelentkezik a vágósertés és a malac jegyzésében, és nem kizárólag ciklikus jelenség: a 2021–2025-ös bázishoz képest is rendre 24–36 százalékkal alacsonyabb szintekről beszélhetünk.
Mikor és hogyan érzi meg a fogyasztó az áresést?
A vágósertés és a malac árának zuhanása rövid távon olcsóbb alapanyagot jelenthet a feldolgozóknak, és idővel a fogyasztói árakat is mérsékelheti. Az áresés azonban rendszerint nem azonnal és nem azonos mértékben jelenik meg az üzletekben, mivel a húsipar energia-, bér-, csomagolási és logisztikai költségei nem csökkentek hasonló ütemben. A legsúlyosabb következmények ezért egyelőre a sertéstartóknál jelentkeznek: bevételük éves összevetésben több mint harmadával csökkent, miközben a takarmányozás, az energia, a munkaerő és az állategészségügyi védekezés továbbra is jelentős kiadást jelent.
Mit jelent a gazdáknak és az ágazatnak, ha tartós marad ez a szint?
Saját szerkesztői értékelésünk szerint a mostani piaci kép nem egyszerű szezonális kilengés, hanem strukturális nyomás. A vágósertés uniós ára 24,8 százalékkal a 2021–2025-ös átlag alatt, a malacár pedig 36,2 százalékkal alatta jár – ez a többéves bázisok alapján is mélypont. A magyar helyzetet ráadásul az súlyosbítja, hogy az import volumene alig nőtt, ám egységára 16,3 százalékkal zuhant, vagyis a hazai termelők áremelési lehetőségét egy olcsóbbá vált külpiaci kínálat korlátozza, nem feltétlenül a mennyiség. Amennyiben az uniós árak tartósan a mostani szinten maradnak, egyre több magyar gazdaság halaszthatja el beruházásait, csökkentheti állományát, vagy akár fel is hagyhat a termeléssel. Középtávon ez azzal járhat, hogy a belpiaci ellátás egyre erőteljesebben támaszkodik majd a behozatalra, ami fokozza az ágazati kitettséget.
Gyakori kérdések
Mekkora az uniós sertésár zuhanása 2026 nyarán?
Mennyibe kerül jelenleg a malac az EU-ban?
Mekkora a magyar sertés termelői ára 2026-ban?
Miért nem tudják a magyar gazdák megemelni az áraikat?
Hogyan alakult a magyar sertéshúskivitel 2026-ban?
Milyen külpiaci akadályok nyomják lefelé az árakat?
Olcsóbb lesz-e a sertéshús a boltokban?
Mi lehet a következménye a tartósan alacsony sertésárnak?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem1 122 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Légifotókon a Dél-Alföld pusztuló erdői: tűzveszély fenyeget
- Lagarde: a magyar eurócsatlakozás üteme Budapesten múlik
- Kína 14 EU-s cégnek tiltotta be az exportot a 21. szankciós
- MVM-rendszerátállás: kéthetes ügyintézési szünet jön júliusban
- Ford és Geely közös gyára Valenciában: 2028-tól jönnek az új
A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 32 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.
Az európai kontinens első metrója
A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.
Az Országház
A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.






Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.