GAZDASáG
- A Pénzügyminisztérium ma tette közzé a költségvetés június végi, részletes adatait.
- Júniusban 424,1 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere.
- Az első fél évet azonban 3382,2 milliárd forintos hiánnyal zárta a központi alrendszer.
- Ez az összeg a költségvetési törvényben rögzített éves hiánycél 80,2 százaléka.
- Az adó- és járulékbevételek 6,0 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
- Júniusban 424,1 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere, ami jelentős javulás az előző évhez képest.
- Az első féléves hiány azonban elérte a 3382,2 milliárd forintot, ami a teljes éves költségvetési hiánycél 80,2 százaléka.
- Az adó- és járulékbevételek 6,0 százalékkal nőttek, de a kiadási oldalon a nyugdíjakra és közlekedési támogatásokra fordított összegek jelentősek maradtak.
A magyar államháztartás pénzügyi helyzete kiemelt figyelmet kapott a Pénzügyminisztérium (PM) legfrissebb, ma közzétett részletes jelentésével. Az adatok szerint a központi alrendszer júniusban jelentős, 424,1 milliárd forintos többlettel zárta a hónapot, ami figyelemre méltó javulás az egy évvel korábbi, mindössze 27,4 milliárd forintos, valamint a májusi 43,5 milliárd forintos szufficittel szemben. Ez a pozitív havi mérleg azonban egy nagyobb kép részét képezi, amely az első félév végén továbbra is jelentős kihívásokra utal.
A PM július 8-án kiadott gyorstájékoztatójában már jelezte, hogy az első hat hónapot az államháztartás központi alrendszere 3382,2 milliárd forintos hiánnyal zárta. Ez a szám különösen hangsúlyos, mivel a költségvetési törvényben rögzített éves hiánycél 80,2 százalékát teszi ki, ami azt jelenti, hogy az év felénél már majdnem teljesült a kitűzött deficit nagyrésze. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 3271,0 milliárd forintos hiányt mutatott, míg az elkülönített állami pénzalapok 103,4 milliárd forintos többlettel járultak hozzá az összképhez. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai ezzel szemben 214,6 milliárd forintos hiánnyal küzdöttek.
Milyen tényezők befolyásolták a bevételeket az első félévben?
Az első hat hónapban az államháztartás központi alrendszerének adó- és járulékbevételei kedvezően alakultak, az előző év első félévéhez képest 6,0 százalékkal magasabban. Ezen belül az áfabevételek 178,1 milliárd forinttal nőttek, amiben a Pénzügyminisztérium előzetes jelentése szerint szerepet játszott a dohánytermékekre kivetett jövedéki adó év eleji emelése. A bérek utáni közterhek 625 milliárd forintos növekedése is jelentős volt, ami a bértömeg növekedésének és az egyszeri kifizetésekhez kapcsolódó befizetéseknek tudható be. Ezek a bevételek a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás stabilitását, valamint a kormányzati adópolitikai lépések hatását tükrözik, melyek hozzájárulnak a költségvetés bevételi oldalának erősödéséhez.
Mekkora volt a kiadási oldal terhelése június végéig?
A kiadási oldalon több nagy tétel is terhelte a költségvetést az első fél évben. Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatására 2026 első hat hónapjában összesen 1335,7 milliárd forint kifizetés történt. Az állami beruházási fejezet kiadása is jelentős volt, elérve a 346,6 milliárd forintot. Ez utóbbi 100 milliárd forinttal nagyobb az előző év azonos időszakánál, főként egyes útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések miatt. A szociális kiadások is komoly tételt képviseltek: június végéig a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra – beleértve a 13. és részbeni 14. havi nyugdíjat és ellátást – összesen 4300,4 milliárd forintot fordítottak. A gyógyító-megelőző ellátásokra pedig 1544,1 milliárd forint kifizetése történt meg. Ezek az adatok rávilágítanak a szociális és infrastrukturális kiadások jelentőségére a költségvetés egyensúlyában.
Mit üzen a költségvetés állapota a gazdaság számára?
A Pénzügyminisztérium adatai alapján egyértelműen látszik, hogy a kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz a költségvetési hiány kezelésére, amit a júniusi többlet is alátámaszt. Ugyanakkor az első féléves hiány, amely az éves cél 80,2 százalékát már elérte, komoly kihívás elé állítja a gazdaságpolitikát a hátralévő időszakban. A bevételi oldalon tapasztalt növekedés, különösen az adó- és járulékbevételek 6,0 százalékos emelkedése, pozitív jelzés a gazdaság teljesítményéről és a munkaerőpiac stabilitásáról. Azonban a kiadási oldal nagy tételei, mint a közlekedési támogatások, beruházások és a szociális ellátások, tartós terhet jelentenek. A kiadások szigorú kontrollja és a további bevételgeneráló intézkedések elengedhetetlenek ahhoz, hogy az év végéig a hiánycél tartósan tartható legyen. Lapunk álláspontja szerint a júniusi kedvező adatok önmagukban nem jelentenek teljes fordulatot, de a szigorúbb költségvetési fegyelem felé mutató jelek biztatóak lehetnek a befektetők és a nemzetközi partnerek számára egyaránt. Azonban a második félévben várható gazdasági környezet és a további inflációs nyomás mértéke kulcsfontosságú lesz a végső egyenleg szempontjából.
Gyakori kérdések
Mikor tette közzé a Pénzügyminisztérium a költségvetési jelentést?
Mekkora többlettel zárta júniust az államháztartás központi alrendszere?
Mekkora volt az első féléves hiány?
Hogyan oszlott meg a hiány a központi alrendszeren belül?
Hogyan alakultak az adó- és járulékbevételek az első félévben?
Milyen kiadások terhelték jelentősen a költségvetést az első félévben?
Mennyit költöttek nyugellátásokra és egészségügyre június végéig?
Mi áll a bérek utáni közterhek növekedése mögött?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem918 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Kormány: 8 kulcstörvény a hetedik rendkívüli ülésen jövő héten
- Forint erősödés csökkentette az államadósságot, de a FixMÁP
- Rugalmas autóbérlés: Vállalkozások új mobilitása a gazdaságban
- Parlament: Újabb rendkívüli ülés jön nyolc fontos témában
- Csendes Olivér lett az MTÜ új vezérigazgatója
A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 19 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Hősök tere
Az Andrássy út végén álló Hősök tere és a Millenniumi emlékmű az 1896-os honfoglalási millenniumra készült; a tér a Világörökség részét képező sugárút lezárása.
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.






Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.