2026. július 24. péntek 📍 Budapest ▾
🌤 17°C EUR 364,45 USD 319,92 KORAI HOZZÁFÉRÉS
Mercedes: Kecskemét Európa legnagyobb gyárává válhat GAZDASáG
Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • A Mercedes-Benz kibővítette kecskeméti gyárát, ahol megkezdődött az elektromos C-osztály sorozatgyártása.
  • A beruházás révén a gyár éves kapacitása akár 400 ezer járműre emelkedhet, ezzel a Mercedes legnagyobb európai üzemévé válhat.
  • A magyarországi termelési költségek mintegy 70 százalékkal alacsonyabbak, mint Németországban.
  • Ola Källenius vezérigazgató célja, hogy az alacsonyabb költségű európai országok részesedése 15-ről 30 százalékra nőjön.
  • A német autógyártók személyautóinak közel 70 százaléka már nem Németországban készül, ami munkahelyi aggodalmakat szül Németországban.
A lényeg röviden:

  • A Mercedes-Benz kecskeméti gyára megkezdte az elektromos C-osztály gyártását, és éves kapacitása akár 400 ezer járműre nőhet, ezzel Európa legnagyobb Mercedes-üzemévé válva.
  • A beruházás mögött a magyarországi, németországihoz képest 70 százalékkal alacsonyabb termelési költségek és Ola Källenius vezérigazgató stratégiája áll a termelés áthelyezésére.
  • A német autóiparban jelentős munkahelyi aggodalmak tapasztalhatók, mivel a német gyártók személyautóinak közel 70 százaléka már külföldön készül, és a prémium elektromos modellek is egyre inkább külföldön gyártódnak.

A Mercedes-Benz kecskeméti gyára, ahol már jelenleg is készül az A-osztály és a GLB szabadidő-autó, kulcsszerepet kap a vállalat globális stratégiájában. A legújabb fejlesztések keretében hétfőn adták át a kibővített üzemet, ahol ezzel párhuzamosan megkezdődött az új elektromos C-osztály sorozatgyártása is. Ez a lépés nem csupán a magyar autóipar, hanem az egész európai járműgyártás szempontjából is jelentős, hiszen a beruházás révén a kecskeméti telephely kapacitása évi 400 ezer járműre emelkedhet, ami a Mercedes legnagyobb európai üzemévé teheti.

Hogyan épül a Mercedes kecskeméti európai fellegvára?

Az új karosszéria- és összeszerelő csarnokok, fényezőüzem és akkumulátor-összeszerelő részleg építésével a kecskeméti Mercedes-Benz gyár éves kapacitása akár 400 ezer járműre is emelkedhet. A Badische Zeitung összeállításában hangsúlyozza, hogy a német autóipari vállalat döntése mögött egy tudatos stratégia áll, amelynek Magyarország kiemelten fontos terepe. A Mercedes-Benz AG vezető projektmenedzsere, Patrick Walz mutatta be a bejárásán a beruházás legfontosabb műszaki, logisztikai és fenntarthatósági fejlesztéseit, kiemelve az 1200 robotot, amelyek az üzemben dolgoznak. Ola Källenius vezérigazgató célja, hogy az alacsonyabb költségű európai országok részesedése a Mercedes termelésében 15 százalékról 30 százalékra nőjön, miközben ezzel párhuzamosan a németországi gyártókapacitás csökken.

Miért vonzza Magyarország a német autógyártókat?

Magyarország az alacsonyabb termelési költségek mellett állami támogatásokkal, gyorsabb engedélyezési eljárásokkal és infrastruktúra-fejlesztésekkel is vonzza a német autógyártókat. A vállalat szerint a magyarországi termelési költségek körülbelül 70 százalékkal alacsonyabbak a németországi szintnél, amit autóipari szakértők is reálisnak tartanak. Rámutatnak, hogy Németországban a világ legmagasabb autóipari gyártási költségei közé tartoznak a bérek és az egyéb működési kiadások. Nemcsak a Mercedes, hanem más nagy német gyártók is egyre inkább Magyarországra fókuszálnak: a Bosch elektromosautó-alkatrészeket gyárt itt, és Budapesten működteti legnagyobb európai fejlesztőközpontját. A ZF váltókat és elektromos tengelyeket készít, míg az Aumovio mesterségesintelligencia-fejlesztő központot tart fenn a fővárosban.

Milyen következményekkel jár a német ipar átrendeződése?

A német autógyártók termelésének áthelyezése jelentős munkahelyi aggodalmakat szül Németországban, miközben a német márkájú személyautók közel 70 százaléka már külföldön készül. A szakértők szerint ez a termelésáthelyezési hullám még nem ért véget, és különösen kedvezőtlen jelzés Berlin számára, hogy immár a prémiumgyártók új elektromos modelljei is egyre gyakrabban külföldön készülnek. A Német Autóipari Szövetség adatai szerint a német konszernek tavaly több mint 300 ezer autót gyártottak Magyarországon. Ennél csak Csehországban, Spanyolországban és Szlovákiában készült több német márkájú jármű Európában. Az új magyarországi üzemek felfutásával azonban az ország még előrébb léphet az európai autóipari rangsorban.

Ez a stratégiai átrendeződés mélyreható változásokat hoz az európai autóipar térképén. Magyarország számára egyértelmű gazdasági előnyökkel jár, megerősítve az ország pozícióját a high-tech gyártásban. Ugyanakkor rávilágít a Németország hagyományos ipari központjait érintő kihívásokra és a munkaerőpiacot érintő aggodalmakra is. A trend felveti a kérdést, hogy az Európai Unió iparpolitikájának hogyan kellene reagálnia a termelés keleti irányú elmozdulására, és milyen hosszú távú hatásai lesznek ennek a munkahelyekre és a gazdasági versenyképességre nézve az egész kontinensen. Magyarország számára ez a fejlődés nem csupán a gazdasági növekedés motorja lehet, hanem egyúttal rávilágít a versenyképesség megőrzésének fontosságára is a globális piacon.

Gyakori kérdések

Melyik Mercedes-modell gyártása kezdődött meg Kecskeméten?
Hétfőn, a Mercedes-Benz kibővített kecskeméti gyárában megkezdődött az új elektromos C-osztály sorozatgyártása. Emellett már korábban is készültek itt az A-osztály és a GLB szabadidő-autók.
Mekkora lesz a kecskeméti Mercedes gyár éves kapacitása?
A gyárbővítés eredményeként az éves kapacitás akár 400 ezer járműre is emelkedhet. Ezzel a kecskeméti telephely a Mercedes legnagyobb európai üzemévé válhat, jelentős szerepet kapva a vállalat termelésében.
Milyen új létesítmények épültek a kecskeméti gyárbővítés során?
A beruházás részeként új karosszéria- és összeszerelő csarnokok, egy modern fényezőüzem és egy akkumulátor-összeszerelő részleg is épült a kecskeméti telephelyen, modernizálva a gyártási folyamatokat.
Mennyivel alacsonyabbak a termelési költségek Magyarországon, mint Németországban?
A Mercedes-Benz vállalat adatai szerint a magyarországi termelési költségek mintegy 70 százalékkal alacsonyabbak, mint a németországi szint. Ezt az autóipari szakértők is reálisnak tartják, kiemelve Németország magas működési költségeit.
Milyen stratégiai célt követ a Mercedes vezérigazgatója, Ola Källenius?
Ola Källenius vezérigazgató célja, hogy az alacsonyabb költségű európai országok, mint például Magyarország, részesedése a Mercedes termelésében 15 százalékról 30 százalékra növekedjen. Ez a stratégia a vállalat globális versenyképességét hivatott erősíteni.
Milyen egyéb német gyártók vannak jelen Magyarországon az autóiparban?
A Mercedes mellett a Bosch elektromosautó-alkatrészeket gyárt és Budapesten tartja legnagyobb európai fejlesztőközpontját. A ZF váltókat és elektromos tengelyeket készít, az Aumovio pedig mesterséges intelligencia fejlesztő központot működtet a fővárosban, jelezve a német befektetések sokszínűségét.
Hány autót gyártottak tavaly a német konszernek Magyarországon?
A Német Autóipari Szövetség adatai szerint tavaly több mint 300 ezer autót gyártottak a német konszernek Magyarországon. Ezzel az ország a negyedik helyen áll Csehország, Spanyolország és Szlovákia után Európában a német márkájú járművek gyártásában.
Miért csökken a németországi autógyártás?
Németországban a világ legmagasabb autóipari gyártási költségei közé tartoznak a bérek és az egyéb működési kiadások, ami kedvezőtlen a versenyképesség szempontjából. Ennek következtében a németországi gyártókapacitás csökken, és a prémiumgyártók új elektromos modelljei is egyre gyakrabban készülnek külföldön, ahogyan a Badische Zeitung is kiemelte.

Forrás: www.vg.hu — Mesterséges intelligencia által készített önálló szerkesztőségi feldolgozás a jelzett forrás alapján (Szjt. 34–36. §). Nem szó szerinti közlés.
5,0 (66 értékelés)
2 811 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Budapest Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatGazdaság
  • Megjelenés
  • Terjedelem943 szó · ≈5 perc olvasás

Korábbi cikkeink ugyanebben a témában

  1. Parlament: Magyar Péter, új házelnök-helyettes és közlekedés
  2. Kolozsvári diadal: Junior kézilabda Eb-aranyat szerzett
  3. Tragédia árnyékolja be a spanyol VB-sikert: halálos baleset
  4. Mundruczó Kornél életműdíjat vehetett át a palicsi fesztiválon
  5. Ferihegyi parkolás: Kényelem és biztonság, kutyapanzióval is

A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 11 cikk jelent meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

5,0 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Budapestről — időtálló alapok

HIDAK

A Széchenyi lánchíd

Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.

FÜRDŐK

A fürdők fővárosa

Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.

TÖRTÉNELEM

A Budavári Palota

A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.

Rovatok