GAZDASáG
- A Mercedes-Benz kibővítette kecskeméti gyárát, ahol megkezdődött az elektromos C-osztály sorozatgyártása.
- A beruházás révén a gyár éves kapacitása akár 400 ezer járműre emelkedhet, ezzel a Mercedes legnagyobb európai üzemévé válhat.
- A magyarországi termelési költségek mintegy 70 százalékkal alacsonyabbak, mint Németországban.
- Ola Källenius vezérigazgató célja, hogy az alacsonyabb költségű európai országok részesedése 15-ről 30 százalékra nőjön.
- A német autógyártók személyautóinak közel 70 százaléka már nem Németországban készül, ami munkahelyi aggodalmakat szül Németországban.
- A Mercedes-Benz kecskeméti gyára megkezdte az elektromos C-osztály gyártását, és éves kapacitása akár 400 ezer járműre nőhet, ezzel Európa legnagyobb Mercedes-üzemévé válva.
- A beruházás mögött a magyarországi, németországihoz képest 70 százalékkal alacsonyabb termelési költségek és Ola Källenius vezérigazgató stratégiája áll a termelés áthelyezésére.
- A német autóiparban jelentős munkahelyi aggodalmak tapasztalhatók, mivel a német gyártók személyautóinak közel 70 százaléka már külföldön készül, és a prémium elektromos modellek is egyre inkább külföldön gyártódnak.
A Mercedes-Benz kecskeméti gyára, ahol már jelenleg is készül az A-osztály és a GLB szabadidő-autó, kulcsszerepet kap a vállalat globális stratégiájában. A legújabb fejlesztések keretében hétfőn adták át a kibővített üzemet, ahol ezzel párhuzamosan megkezdődött az új elektromos C-osztály sorozatgyártása is. Ez a lépés nem csupán a magyar autóipar, hanem az egész európai járműgyártás szempontjából is jelentős, hiszen a beruházás révén a kecskeméti telephely kapacitása évi 400 ezer járműre emelkedhet, ami a Mercedes legnagyobb európai üzemévé teheti.
Hogyan épül a Mercedes kecskeméti európai fellegvára?
Az új karosszéria- és összeszerelő csarnokok, fényezőüzem és akkumulátor-összeszerelő részleg építésével a kecskeméti Mercedes-Benz gyár éves kapacitása akár 400 ezer járműre is emelkedhet. A Badische Zeitung összeállításában hangsúlyozza, hogy a német autóipari vállalat döntése mögött egy tudatos stratégia áll, amelynek Magyarország kiemelten fontos terepe. A Mercedes-Benz AG vezető projektmenedzsere, Patrick Walz mutatta be a bejárásán a beruházás legfontosabb műszaki, logisztikai és fenntarthatósági fejlesztéseit, kiemelve az 1200 robotot, amelyek az üzemben dolgoznak. Ola Källenius vezérigazgató célja, hogy az alacsonyabb költségű európai országok részesedése a Mercedes termelésében 15 százalékról 30 százalékra nőjön, miközben ezzel párhuzamosan a németországi gyártókapacitás csökken.
Miért vonzza Magyarország a német autógyártókat?
Magyarország az alacsonyabb termelési költségek mellett állami támogatásokkal, gyorsabb engedélyezési eljárásokkal és infrastruktúra-fejlesztésekkel is vonzza a német autógyártókat. A vállalat szerint a magyarországi termelési költségek körülbelül 70 százalékkal alacsonyabbak a németországi szintnél, amit autóipari szakértők is reálisnak tartanak. Rámutatnak, hogy Németországban a világ legmagasabb autóipari gyártási költségei közé tartoznak a bérek és az egyéb működési kiadások. Nemcsak a Mercedes, hanem más nagy német gyártók is egyre inkább Magyarországra fókuszálnak: a Bosch elektromosautó-alkatrészeket gyárt itt, és Budapesten működteti legnagyobb európai fejlesztőközpontját. A ZF váltókat és elektromos tengelyeket készít, míg az Aumovio mesterségesintelligencia-fejlesztő központot tart fenn a fővárosban.
Milyen következményekkel jár a német ipar átrendeződése?
A német autógyártók termelésének áthelyezése jelentős munkahelyi aggodalmakat szül Németországban, miközben a német márkájú személyautók közel 70 százaléka már külföldön készül. A szakértők szerint ez a termelésáthelyezési hullám még nem ért véget, és különösen kedvezőtlen jelzés Berlin számára, hogy immár a prémiumgyártók új elektromos modelljei is egyre gyakrabban külföldön készülnek. A Német Autóipari Szövetség adatai szerint a német konszernek tavaly több mint 300 ezer autót gyártottak Magyarországon. Ennél csak Csehországban, Spanyolországban és Szlovákiában készült több német márkájú jármű Európában. Az új magyarországi üzemek felfutásával azonban az ország még előrébb léphet az európai autóipari rangsorban.
Ez a stratégiai átrendeződés mélyreható változásokat hoz az európai autóipar térképén. Magyarország számára egyértelmű gazdasági előnyökkel jár, megerősítve az ország pozícióját a high-tech gyártásban. Ugyanakkor rávilágít a Németország hagyományos ipari központjait érintő kihívásokra és a munkaerőpiacot érintő aggodalmakra is. A trend felveti a kérdést, hogy az Európai Unió iparpolitikájának hogyan kellene reagálnia a termelés keleti irányú elmozdulására, és milyen hosszú távú hatásai lesznek ennek a munkahelyekre és a gazdasági versenyképességre nézve az egész kontinensen. Magyarország számára ez a fejlődés nem csupán a gazdasági növekedés motorja lehet, hanem egyúttal rávilágít a versenyképesség megőrzésének fontosságára is a globális piacon.
Gyakori kérdések
Melyik Mercedes-modell gyártása kezdődött meg Kecskeméten?
Mekkora lesz a kecskeméti Mercedes gyár éves kapacitása?
Milyen új létesítmények épültek a kecskeméti gyárbővítés során?
Mennyivel alacsonyabbak a termelési költségek Magyarországon, mint Németországban?
Milyen stratégiai célt követ a Mercedes vezérigazgatója, Ola Källenius?
Milyen egyéb német gyártók vannak jelen Magyarországon az autóiparban?
Hány autót gyártottak tavaly a német konszernek Magyarországon?
Miért csökken a németországi autógyártás?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem943 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Parlament: Magyar Péter, új házelnök-helyettes és közlekedés
- Kolozsvári diadal: Junior kézilabda Eb-aranyat szerzett
- Tragédia árnyékolja be a spanyol VB-sikert: halálos baleset
- Mundruczó Kornél életműdíjat vehetett át a palicsi fesztiválon
- Ferihegyi parkolás: Kényelem és biztonság, kutyapanzióval is
A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 11 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Széchenyi lánchíd
Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.
A fürdők fővárosa
Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.




Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.