ORSZÁGOS POLITIKA
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Fülöp Botond, a Vidéki prókátor Facebook-posztban üzent a Fidesznek.
- Bóka János a liberális demokrácia eszméje mellett érvelt.
- Orbán Viktor az SZDSZ-t dicsérte, Németh Zsolt a Fidesz oroszpártiságáról beszélt.
- A szerző 16 évnyi kormányzás után bocsánatkérést vár, de szerinte ez nem menti fel a kormányt a köztörvényes bűncselekmények alól.
A lényeg röviden:
- Fülöp Botond Facebook-posztban kér bocsánatkérést a Fidesztől a 16 év illiberális politikája miatt.
- Bóka János nyilatkozatát, Orbán Viktor SZDSZ-dicséretét és Németh Zsolt orosz–függetlenségi szavait emelte ki.
- A szerző szerint a pálfordulás nem törli el a „nemzetellenes bűnök” és a köztörvényes bűncselekmények felelősségét.
Fülöp Botond publicista, a Vidéki prókátor szerzője csütörtöki Facebook-bejegyzésében éles hangon üzent a Fidesznek. Szerinte a kormánypárt vezetői sorra „térnek vissza a normalitáshoz”: Bóka János a liberális demokrácia eszméje és a kulturált politikai párbeszéd fontossága mellett tett hitet, „mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne”. Ugyanebben az időszakban Orbán Viktor az egykori liberális pártot, az SZDSZ-t dicsérte – amelynek Bóka egykor maga is tagja volt –, Németh Zsolt pedig arról beszélt, hogy a Fidesz nem tűnhet oroszpártinak, és meg kell kezdeni a gazdaság függetlenítését Oroszországtól.
Miért tartja felháborítónak a szerző a Fidesz új hangvételét?
Fülöp Botond szerint „mintha nem is annak a pártnak lennének a vezetői”, amelynek elnöke korábban „a viták ideje lejárt” kijelentéssel élt, és kijelentette, hogy „a demokrácia lehet illiberális is, a jövő az olyan országoké, mint Oroszország, Törökország meg a türk államok”. A szerző emlékeztetett: egy másik vezető politikusuk „a fékek és ellensúlyok rendszerét egy idejétmúlt hülyeségnek” nevezte, és leszögezte, hogy a demokratikus választás eredményeképpen létrejött kormányt nem lehet akadályozni. Hozzátette, a párt igazságügy-minisztere úgy vélekedett, „a jogállamiságnak nincs definíciója”, a Fidesz pedig „az illiberális rendszeren alapuló hatalma fenntartása érdekében lemondott az országnak járó ezermilliárdokról is”.
Mit kér számon a 16 év után a Vidéki prókátor?
A publicista bejegyzésében személyes hangot is megütött: azt írta, ő maga nem bánja, hogy a „mélységesen erkölcstelen és (a lopást leszámítva) totálisan sikertelen illiberális kísérlet kudarca után ellenzékben – jobb híján – kénytelenek liberális ellenállást hirdetve visszatérni a normalitáshoz”. Ennek ellenére szerinte „egy bocsánatkérés jólesne” – és „az elmúlt 16 év után ez lenne a minimum”. Úgy fogalmazott: „Még ha az elkövetett nemzetellenes bűnök – köztük a köztörvényes bűncselekmények – alól persze ez sem szolgálna felmentésül.”
Bóka János és a Fidesz kommunikációs fordulata tényleg újdonság?
A bejegyzés egyik legérdekesebb eleme a Bóka-interjúra való reflexió. A szerző a „rá sem ismerni a korábbi kormánypártra” fordulattal azt sugallja, hogy a Fidesz kommunikációja érdemben elmozdult a 2010 után évekig követett irányvonaltól. Az Orbán Viktor által az SZDSZ-ről mondott pozitív hangvételű megjegyzés önmagában is szimbolikus: az a párt, amelyet 2010 előtt a Fidesz politikai ellenfelének tekintett, most dicséretet kap a kormányfőtől. Ez a narratíva ugyanakkor nem légüres térben születik: a hazai közéletben rendre felmerülő téma, hogy Magyarország miként pozicionálja magát az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval szemben.
Milyen politikai súlya lehet egy publicista Facebook-posztjának?
Fülöp Botond a Vidéki prókátor szerzőjeként és publicistaként az ellenzéki-közéleti kommentár-szcéna ismert hangja. Bejegyzése nem politikai nyilatkozat, hanem erkölcsi számonkérés: a bocsánatkérés mint minimumkövetelmény, amely önmagában nem elég a „nemzetellenes bűnök” és „köztörvényes bűncselekmények” alóli felmentéshez. A szerző ezzel egy olyan mércét állít fel, amelynél a politikai visszavonulás kevesebb, mint a teljes erkölcsi elszámoltatás. Ha a Fidesz vezetői most a liberális eszmékhez nyúlnak vissza, a Vidéki prókátor szerint ezt visszamenőleges nyilatkozattal kellene alátámasztaniuk – máskülönben a pálfordulás csupán taktikai lépésnek tűnik.
Gyakori kérdések
Ki írta a Fidesznek szóló nyílt levelet?
Melyik Fidesz-politikusok kommunikációját kritizálta?
Mit kér pontosan a Vidéki prókátor a Fidesztől?
Milyen korábbi Orbán-idézetet idézett a szerző?
Mit mondott a Fidesz igazságügy-minisztere a jogállamiságról?
Mekkora anyagi veszteséget emleget a bejegyzés?
Miért tartja problémásnak a Fidesz kommunikációs fordulatát?
Milyen hangnemben zárta a bejegyzést Fülöp Botond?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatOrszágos politika
- Megjelenés
- Terjedelem779 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Széchenyi lánchíd
Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.
A fürdők fővárosa
Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.












Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.