ORSZáGOS POLITIKA
- A Fidesz és a KDNP kezdeményezésére hétfő délután rendkívüli házbizottsági ülést hívnak össze.
- A kivonulás azután történt, hogy Hallerné Nagy Anikó elnöklő alelnök megvonta a szót Hankó Balázstól (Fidesz) eltérés a tárgytól hivatkozással.
- A szó megvonása a miniszterelnök hétfői felszólalását követően, személyes érintettségre hivatkozva indított felszólalás közben történt.
- Hallerné a szabályok betartását hangsúlyozta, jelezve: a múlt héten ugyanígy járt el a miniszterelnökkel szemben is.
- A házszabály a szavazások 25 százalékáról enged indokolás nélküli távolmaradást, e felett szankció jöhet.
- A Fidesz és a KDNP kivonult a parlament üléséről, miután az elnöklő alelnök megvonta a szót Hankó Balázstól.
- A két frakció a házbizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte hétfő délutánra.
- Hallerné hangsúlyozta, hogy a házszabályt mindenkire, így a miniszterelnökre is alkalmazni kell.
A Fidesz és a KDNP hétfőn kivonult az Országgyűlés üléséről, majd kezdeményezte a házbizottság rendkívüli ülésének összehívását. A lépést az váltotta ki, hogy Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó alelnök a miniszterelnök hétfői felszólalását követően megvonta a szót Hankó Balázstól (Fidesz), aki személyes érintettségre hivatkozva kért felszólalási lehetőséget. Az elnöklő alelnök azzal indokolta a döntést, hogy a fideszes politikus eltért a tárgytól, ezután a Fidesz a parlamenten kívül sajtótájékoztatón fejezte be a kényszerűségből félbehagyott beszédet.
Miért vonták meg a szót Hankó Balázstól a hétfői ülésen?
Hankó Balázs (Fidesz) a miniszterelnök hétfői felszólalását követően személyes érintettség okán kért és kapott szót, ám felszólalása során politikai véleménynyilvánításba fordult, és a kormányt kritizálva kollégáival kapcsolatos koncepciós pereket emlegetett. Hallerné Nagy Anikó elnöklő alelnök tájékoztatása szerint ezzel Hankó túllépte a személyes érintettség jogintézményének kereteit, ezért megvonta tőle a szót. Hangsúlyozta: a felszólalásra jogosító indokolási kötelezettségnek Hankó ugyan eleget tett, de ezt követően „direkt politikai véleménynyilvánításra tért át”, ami nem fér bele ebbe a jogintézménybe.
Hogyan védi döntését Hallerné Nagy Anikó?
Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó alelnök a történtek után kijelentette: igyekszik megfelelni a házszabálynak és az országgyűlési törvényben foglalt kötelezettségeinek. Elismerte, hogy ez egyesek szerint „egyfajta keménykedésnek” tűnhet, de szerinte csak annyi történik, hogy betartatja a mindenkire érvényes szabályokat. Kiemelte: a múlt héten ugyanazt a tájékoztatást adta a miniszterelnöknek is, mint bármelyik ellenzéki képviselőnek, a szabályokat tehát nem politikai megfontolásból, hanem az Országgyűlés méltóságának megőrzése érdekében alkalmazza.
Kik maradhatnak távol a szavazásokról szankció nélkül?
A távolmaradás kérdésében Hallerné az Országgyűlés házszabályára hivatkozott: a képviselők a szavazások 25 százalékáról indokolás nélkül távol maradhatnak. Aki ezt a küszöböt túllépi, annak szankciókkal kell számolnia. Az előző havi hiányzások ügyében a jelenleg a köztársasági elnök jogköreit gyakorló házelnök, Forsthoffer Ágnes már intézkedett. Az alelnök közlése szerint Forsthoffer Ágnessel közösen úgy állították fel a szabályrendszert, hogy vannak igazolt távolmaradások – egészségi vagy más problémák –, de ezeket igazolni kell, mert „bemondásra nincsenek” egészségi gondok.
Milyen új jelenségekre figyelmeztet az ülést vezető elelnök?
Hallerné Nagy Anikó jelezte: a házszabálysértések egyre gyakoribbak, és nem lehet hagyni, hogy növekvő tendenciát mutassanak. Meglátása szerint „egészen új jelenségek” is megjelentek: a múlt héten például egy frakcióvezető személyes érintettség okán más képviselő nevében és képviseletében szólalt fel. Az alelnök határozottan közölte, hogy ezt a jogintézményt nem erre találták ki, és „ezeket le fogjuk keverni” – vagyis az ilyen eseteket a jövőben nem fogják engedni. Kiemelte azt is, hogy az ülést vezető elnöknek nem kötelessége személyes érintettség esetén szót adni, ám ha megadja, a képviselőnek indokolnia kell, és nem térhet ki más politikai kérdésekre.
Miért kulcsfontosságú a mostani ülés a parlament működése szempontjából?
A rendkívüli házbizottsági ülés összehívása jól mutatja, milyen feszültségek húzódnak a házszabály értelmezése körül. A mostani incidens nem előzmény nélküli: Forsthoffer Ágnes házelnöki intézkedései, a 25 százalékos távolmaradási küszöb, valamint a személyes érintettség visszaélésszerű alkalmazása mind olyan kérdések, amelyek a parlamenti munka hitelességét érintik. A szerkesztőség álláspontja szerint a hétfői történés túlmutat egy szóvita technikai részletén: azt jelzi, hogy a házelnökség a jövőben szigorúbban kíván fellépni a házszabálysértésekkel szemben, és erre a Fidesz–KDNP kivonulásával válaszolt, jelezve, hogy a szabályok alkalmazását politikai támadásként éli meg. A következő napok kulcskérdése, hogy a házbizottság milyen konkrét döntést hoz, és hogy a Fidesz–KDNP meddig hajlandó az üléstől távol maradni.
Gyakori kérdések
Miért vonult ki a Fidesz és a KDNP a parlamentből hétfőn?
Ki hozta a szót megvonó döntést?
Milyen szabályra hivatkozott az elnöklő alelnök?
Hány százaléknyi szavazásról lehet indokolás nélkül hiányozni?
Kiket érinthetnek a távolmaradási szankciók?
Milyen új jelenségre figyelmeztetett az alelnök?
Mikor ül össze a rendkívüli házbizottság?
Miben látja a konfliktus lényegét a szerkesztőség?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatOrszágos politika
- Megjelenés
- Terjedelem926 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Medián: négy százalékpontot esett a Tisza Párt június óta
- Publicus: a Tisza őrzi vezetését, de Magyar Péter 10 pontot
- Tusványos ellenzékből: Orbán sótlant hivatalnokból építene
- Tatár Gergő nyerte a békéscsabai időközi választást
- Sonnevend Pált jelöli a Tisza az Alkotmánybíróságba
A Budapest Blog Országos politika rovatában az elmúlt 30 napban 44 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.
A három város egyesítése
Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével — az egységes főváros azóta az ország politikai, gazdasági és kulturális központja.
A Hősök tere
Az Andrássy út végén álló Hősök tere és a Millenniumi emlékmű az 1896-os honfoglalási millenniumra készült; a tér a Világörökség részét képező sugárút lezárása.






Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.