GAZDASÁG
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- 1500 amerikai befektetőt kérdeztek meg, köztük 382 nyugdíjast a 30-79 éves korosztályból.
- A válaszadók 81%-a tart attól, hogy elfogy a pénze a nyugdíjas évei alatt.
- Csak 30%-uk hiszi, hogy összegyűjtheti az egymillió dollárt nyugdíjcélra.
- A portfólióját ismerők 26%-os készpénzarányról számoltak be.
- A Schroders szakértője szerint a túlzott készpénztartás komoly elmaradt hozammal járhat.
A lényeg röviden:
- A Schroders 1500 fős felmérése szerint az amerikai befektetők 81%-a tart attól, hogy elfogy a pénze a nyugdíjas évei alatt, és csak 30%-uk bízik az egymillió dollár összegyűjtésében.
- A megtakarítók negyede nem is tudja, milyen eszközökben tartja a pénzét, a tájékozottak portfóliójában pedig 26%-os a készpénzarány – ez hosszú távon komoly elmaradt hozamot jelent.
- A párhuzamos Thrivent-kutatás szerint az aktív dolgozók 47%-a kételkedik abban, hogy valaha teljesen nyugdíjba vonulhat, 35%-uk pedig lemaradva érzi magát kortársaihoz képest.
Minden ötödik amerikai befektető pénz nélkül érheti meg a nyugdíjas éveit – ez derül ki a Schroders 1500 fős, 30 és 79 év közötti befektetőkre – köztük 382 már nyugdíjasra – kiterjedő kutatásából, amelyet az is szemlézett. A megkérdezettek 81 százaléka tart attól, hogy elfogy a pénze időskorában, és ez a félelem nem légből kapott: a nyugdíjcélra szánt összeg elérésébe vetett hit is megrendítően alacsony.
Mennyi pénz kellene a gondtalan nyugdíjhoz az amerikaiak szerint?
A válaszadók átlagosan 1,2 millió dollárra taksálták azt az összeget, amelyre a nyugdíjas éveik első napján szükségük lenne. A valóság ezzel szemben rideg: mindössze 30 százalékuk bízik abban, hogy valaha összegyűjti az egymillió dollárt. A résztvevők fele 500 ezer dollárnál kevesebbre számít, ezen belül 24 százalékuk még a 250 ezer dolláros szintet sem tartja elérhetőnek.
A probléma nem kizárólag a megtakarítási hajlandóságon múlik. A megkérdezettek 24 százaléka egyáltalán nincs tisztában azzal, hogyan oszlik meg a nyugdíjcélú megtakarítása a különböző eszközosztályok között – vagyis a vagyonuk harmada-fele tartásáról fogalmuk sincs. Ez azért veszélyes, mert a „ne nyúlj hozzá, amíg el nem jön a pillanat” típusú várakozás infláció felett elolvad.
Miért kockázatos a 26%-os készpénzarány hosszú távon?
Azok, akik ismerték a portfóliójukat, átlagosan 26 százalékos készpénzarányról számoltak be, miközben harmaduk a „megfelelő pillanatra” várt a befektetésre. Deb Boyden, a Schroders amerikai foglalkoztatói nyugdíjprogramokért felelős vezetője szerint a hosszú távú megtakarítóknál a túlzott készpénztartás komoly elmaradt hozamot eredményezhet. Hozzátette: a pénzügyi tanácsadók pontosan az ilyen adatokra támaszkodva segíthetnek az ügyfeleknek a portfólió hatékonyabb kialakításában.
A kutatás másik tanulsága a költségszerkezet: a válaszadók 69 százaléka az emelkedő egészségügyi kiadásokat, a rezsit, a biztosításokat és a lakhatási költségeket jelölte meg a legnagyobb veszélyforrásként. Boyden rámutatott, hogy az egészségügyi kiadások tényleges mértéke sokakat ér váratlanul. A pénzügyi szektor hosszú éveken át szinte kizárólag a vagyonfelhalmozásra összpontosított, ahelyett, hogy megtanítaná a megtakarítókat: hogyan alakíthatják át a felhalmozott tőkét rendszeres havi jövedelemmé a nyugdíjas éveikben.
Milyen képet mutat a Thrivent 2026-os felmérése?
A Schroders kutatásával párhuzamosan a Thrivent 2026-os kutatása is hasonló borús képet fest: a még aktív dolgozók 47 százaléka kételkedik abban, hogy valaha teljesen nyugdíjba vonulhat. Bár 58 százalékuk tervezi a visszavonulást, 64 százalékuk jelenleg inkább a napi anyagi helyzetére összpontosít, nem hosszú távra gyűjt. A megkérdezettek 35 százaléka érzi úgy, hogy lemaradt a kortársaihoz képest – az okok között elsőként a magas megélhetési költségeket (53%), másodikként az alacsony jövedelmet (47%) jelölték meg.
Mit jelent ez az adat a hosszú távú megtakarítók számára?
Szerkesztői megközelítésből a két felmérés együttesen azt mutatja, hogy a probléma nem kizárólag a jövedelmek szintjében keresendő. Aki nem tudja, miben tartja a pénzét, az a másik végletbe eshet: túl sok készpénzt parkoltat, vagy épp a „megfelelő pillanatra” várva kimarad a piaci hozamokból. A 26 százalékos készpénzarány és a portfólióismeret hiánya együttesen olyan helyzet, ahol a nyugdíjcélú vagyon reálértéken akár évtizedes lemaradást is felhalmozhat.
A Schroders szakértői üzenete és a számok összhangban állnak: a nyugdíjmegtakarítás nem csupán vagyonfelhalmozási kérdés, hanem pénzügyi tudás és rendszeres portfólió-felülvizsgálat kérdése is. Aki nem ismeri a saját eszközeloszlását, az 2026-ban nagy eséllyel nem azt a nyugdíjat fogja kapni, amelyre harminc évesen számított – és ezt a kutatás most számszerűsítette is.
Gyakori kérdések
Mekkora nyugdíjcélú megtakarítást tartanak szükségesnek az amerikaiak?
A felmérés szerint hány százalékuk tart attól, hogy elfogy a pénze?
Mennyire bíznak abban, hogy összegyűjtik a szükséges összeget?
Hány százalékuk nincs tisztában a saját portfóliójával?
Mekkora a készpénzarány a portfóliójukban?
Mit javasol a Schroders szakértője a helyzetre?
Mit mutat a Thrivent párhuzamos 2026-os kutatása?
Milyen okokat jelöltek meg a lemaradás hátterében?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem915 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Kozák Luca 12.59-es egyéni csúccsal hatodik a gátas döntőben
Norvég válogatottat százezrek ünnepelték Oslóban a vb után
Lassan lenyugszik a vihar: 359 alatt stabilizálódott a forint
Ír írók 1,31 milliárd eurós pert nyertek az Anthropic ellen
Orosz hekkerek a nyugati atomlétesítményeket vették célba
A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 5 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Hősök tere
Az Andrássy út végén álló Hősök tere és a Millenniumi emlékmű az 1896-os honfoglalási millenniumra készült; a tér a Világörökség részét képező sugárút lezárása.
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.







Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.