PROGRAMOK
- 1500 amerikai befektetőt kérdeztek meg, köztük 382 nyugdíjast a 30-79 éves korosztályból.
- A válaszadók 81%-ka tart attól, hogy elfogy a pénze a nyugdíjas évei alatt.
- Csak 30%-uk hiszi, hogy összegyűjtheti az egymillió dollárt nyugdíjcélra.
- A portfólióját ismerők 26%-os készpénzarányról számoltak be.
- A Schroders szakértője szerint a túlzott készpénztartás komoly elmaradt hozammal járhat.
- A Schroders 1500 fős felmérése szerint az amerikai befektetők 81%-ka tart attól, hogy elfogy a pénze a nyugdíjas évei alatt, és csak 30%-uk bízik az egymillió dollár összegyűjtésében.
- A megtakaradók negyede nem is tudja, milyen eszközökben tartja a pénzét, a tájékozottak portfóliójában pedig 26%-os a készpénzarány – ez hosszú távon komoly elmaradt hozamot jelent.
- A párhuzamos Thrivent-kutatás szerint az aktív dolgozók 47%-ka kételkedik abban, hogy valaha teljesen nyugdíjba vonulhat, 35%-uk pedig lemaradva érzi magát kortársaihoz képest.
Minden ötödik amerikai befektető pénz nélkül érheti meg a nyugdíjas éveit – ez derül ki a Schroders 1500 fős, 30 és 79 év közötti befektetőkre – köztük 382 már nyugdíjasra – kiterjedő kutatásából, amelyet az is szemlézett. A megkérdezettek 81 százaléka tart attól, hogy elfogy a pénze időskorában, és ez a félelem nem légből kapott: a nyugdíjcélra szánt összeg elérésébe vetett hit is megrendítően alacsony.
Mennyi pénz kellene a gondtalan nyugdíjhoz az amerikaiak szerint?
A válaszadók átlagosan 1,2 millió dollárra taksálták azt az összeget, amelyre a nyugdíjas éveik első napján szükségük lenne. A valóság ezzel szemben rideg: mindössze 30 százalékuk bízik abban, hogy valaha összegyűjti az egymillió dollárt. A résztvevők fele 500 ezer dollárnál kevesebbre számít, ezen belül 24 százalékuk még a 250 ezer dolláros szintet sem tartja elérhetőnek.
A probléma nem kizárólag a megtakarítási hajlandóságon múlik. A megkérdezettek 24 százaléka egyáltalán nincs tisztában azzal, hogyan oszlik meg a nyugdíjcélú megtakarítása a különböző eszközosztályok között – vagyis a vagyonuk harmada-fele tartásáról fogalmuk sincs. Ez azért veszélyes, mert a „ne nyúlj hozzá, amíg el nem jön a pillanat” típusú várakozás infláció felett elolvad.
Miért kockázatos a 26%-os készpénzarány hosszú távon?
Azok, akik ismerték a portfóliójukat, átlagosan 26 százalékos készpénzarányról számoltak be, miközben harmaduk a „megfelelő pillanatra” várt a befektetésre. Deb Boyden, a Schroders amerikai foglalkoztatói nyugdíjprogramokért felelős vezetője szerint a hosszú távú megtakarítóknál a túlzott készpénztartás komoly elmaradt hozamot eredményezhet. Hozzátette: a pénzügyi tanácsadók pontosan az ilyen adatokra támaszkodva segíthetnek az ügyfeleknek a portfólió hatékonyabb kialakításában.
A kutatás másik tanulsága a költségszerkezet: a válaszadók 69 százaléka az emelkedő egészségügyi kiadásokat, a rezsit, a biztosításokat és a lakhatási költségeket jelölte meg a legnagyobb veszélyforrásként. Boyden rámutatott, hogy az egészségügyi kiadások tényleges mértéke sokakat ér váratlanul. A pénzügyi szektor hosszú éveken át szinte kizárólag a vagyonfelhalmozásra összpontosított, ahelyett, hogy megtanítaná a megtakarítókat: hogyan alakíthatják át a felhalmozott tőkét rendszeres havi jövedelemmé a nyugdíjas éveikben.
Milyen képet mutat a Thrivent 2026-os felmérése?
A Schroders kutatásával párhuzamosan a Thrivent 2026-os kutatása is hasonló borús képet fest: a még aktív dolgozók 47 százaléka kételkedik abban, hogy valaha teljesen nyugdíjba vonulhat. Bár 58 százalékuk tervezi a visszavonulást, 64 százalékuk jelenleg inkább a napi anyagi helyzetére összpontosít, nem hosszú távra gyűjt. A megkérdezettek 35 százaléka érzi úgy, hogy lemaradt a kortársaihoz képest – az okok között elsőként a magas megélhetési költségeket (53%), másodikként az alacsony jövedelmet (47%) jelölték meg.
Mit jelent ez az adat a hosszú távú megtakaradók számára?
Szerkesztői megközelítésből a két felmérés együttesen azt mutatja, hogy a probléma nem kizárólag a jövedelmek szintjében keresendő. Aki nem tudja, miben tartja a pénzét, az a másik végletbe eshet: túl sok készpénzt parkoltat, vagy épp a „megfelelő pillanatra” várva kimarad a piaci hozamokból. A 26 százalékos készpénzarány és a portfólióismeret hiánya együttesen olyan helyzet, ahol a nyugdíjcélú vagyon reálértéken akár évtizedes lemaradást is felhalmozhat.
A Schroders szakértői üzenete és a számok összhangban állnak: a nyugdíjmegtakarítás nem csupán vagyonfelhalmozási kérdés, hanem pénzügyi tudás és rendszeres portfólió-felülvizsgálat kérdése is. Aki nem ismeri a saját eszközeloszlását, az 2026-ban nagy eséllyel nem azt a nyugdíjat fogja kapni, amelyre harminc évesen számított – és ezt a kutatás most számszerűsítette is.
Gyakori kérdések
Mekkora nyugdíjcélú megtakarítást tartanak szükségesnek az amerikaiak?
A felmérés szerint hány százalékuk tart attól, hogy elfogy a pénze?
Mennyire bíznak abban, hogy összegyűjtik a szükséges összeget?
Hány százalékuk nincs tisztában a saját portfóliójával?
Mekkora a készpénzarány a portfóliójukban?
Mit javasol a Schroders szakértője a helyzetre?
Mit mutat a Thrivent párhuzamos 2026-os kutatása?
Milyen okokat jelöltek meg a lemaradás hátterében?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatProgramok
- Megjelenés
- Terjedelem915 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Kozák Luca 12.59-es egyéni csúccsal hatodik a gátas döntőben
- Norvég válogatottat százezrek ünnepelték Oslóban a vb után
- Lassan lenyugszik a vihar: 359 alatt stabilizálódott a forint
- Ír írók 1,31 milliárd eurós pert nyertek az Anthropic ellen
- Orosz hekkerek a nyugati atomlétesítményeket vették célba
A Budapest Blog Programok rovatában az elmúlt 30 napban 20 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Budapesti nyár: Szabadtéri moziélmény a Budai-hegység lábánál 2026-ban
Budapest 2026 nyarán ismét szabadtéri moziélményekkel várja a látogatókat a Iparművészeti Negyedben,…
Budai-hegység Kupa 2026: Rajt 800+ futóval Budapest szívében
A Budai-hegység Kupa 2026. június 8-án rajtol Budapesten, több mint 800 futóval. A Hősök terétől a T…
Csontváry főművei Budapesten: Május 29-én nyílik az emlékkiállítás
A Janus Pannonius Múzeum május 29-én Csontváry Kosztka Tivadar 14 főművét bemutató emlékkiállítást n…
Borünnep Budapesten: 35 pincészet 200+ borral a Király utcán
Május 31-én Budapest belvárosa borünneppé változik: 35 pincészet 200+ borral várja a látogatókat a K…
Budapesti mozi: Két világ találkozása a vásznon
Budapest moziélete két markáns irányzatot ötvöz: az Apolló Mozi a művészfilmeket, a multiplex a bloc…
3000 részvény egy felületen: amerikai piacot nyitott az OTP
Az OTP SingleMarket mostantól az NYSE-n és a Nasdaqon jegyzett részvényeket is elérhetővé tette: 300…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Hősök tere
Az Andrássy út végén álló Hősök tere és a Millenniumi emlékmű az 1896-os honfoglalási millenniumra készült; a tér a Világörökség részét képező sugárút lezárása.
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.