KULTúRA
- Az oceanográfiai múzeum 1910-ben nyílt meg Monacóban, 85 méterrel a tenger szintje fölé építve.
- I. Albert herceg 1889 és 1922 között uralkodott, és 110 kötetben publikálta tengerkutatói eredményeit.
- A múzeumban 4000 tengeri állatfaj és mintegy 200 puhatestű tekinthető meg.
- Jacques-Yves Cousteau 1958 és 1988 között volt az intézmény igazgatója.
- 1981-ben itt sikerült először mesterségesen szaporítani korallokat.
- I. Albert monacói herceg 1910-ben, 85 méterrel a tenger szintje fölött építette meg az oceanográfiai múzeumot, amely ma 4000 tengeri fajnak ad otthont.
- Az intézményben 1981-ben sikerült először mesterséges körülmények között korallokat szaporítani, évtizedekkel megelőzve a zátonyok globális védelmét.
- Jacques-Yves Cousteau 1958 és 1988 között vezette a múzeumot, amelynek homlokzatán húsz kutatóhajó – köztük a Fram és a Hirondelle – neve olvasható.
Monaco szikláján, 85 méterrel a tenger szintje fölött magasodik az a különös épület, amelyet könnyen összetévesztene az ember a hercegi palotával vagy egy prémium autószalonnal. Pedig nem az: ez a Musée océanographique de Monaco, I. Albert herceg 1910-re felépült oceanográfiai múzeuma, amely ma a világ egyik legismertebb tengerkutató intézménye.
Miért épített múzeumot egy uralkodó a tengernek?
Albert 1889-től 1922-ig, haláláig uralkodott a városállamban, és a „tudós herceg” jelzőt nem véletlenül kapta. Ő alapította a Nemzetközi Hidrográfiai Szervezetet, helyi antropológiai múzeumot hozott létre, 1903-ban pedig a Monaco International for Peace intézetet is, amelyet az ENSZ és az Interpol elődjének tartanak. Albert humanista tudósként a francia–német feszültség enyhítésén is dolgozott, bár az első világháborút nem tudta megakadályozni.
A múzeumot Albert úgy képzelte el, mint a tengerkutatók nemzetközi találkozóhelyét és a nagyközönség tengeri nevelőjét. Az épület a tenger felől uralja a látképet, nagyobb, mint a monacói katedrális, homlokzatát polipok, rozmárok és más tengeri állatok díszítik. A falon húsz kutatóhajó neve olvasható: köztük a Fram, Amundsen és Nansen hajója, valamint Albert saját hajója, a Hirondelle és a Princess Alice.
Hogyan néz ki ma a „tengernek emelt templom”?
A belső tér valóban templomszerű: a padlókon lámpáshalak és polipok mozaikjai, a grandiózus lépcsőket kagylók díszítik. A bejárat előtt Cousteau kétszemélyes tengeralattjárója áll, utalva arra, hogy Jacques-Yves Cousteau 1958 és 1988 között az intézmény igazgatója volt. Az alagsori akváriumok 4000 tengeri állatfajnak és mintegy 200 puhatestűnek adnak otthont; a legnagyobb medence kétemeletnyi, két oldalról megtekinthető, teknősökkel és cápákkal.
A múzeum közel hatezer hala enyhe halszaggal tölti meg a sötét termeket, ahol medúzák, tengeri uborkák és korallzátonyok élnek. A korallok külön részleget kaptak, ami azért is figyelemre méltó, mert 1981-ben itt sikerült először mesterséges körülmények között korallt szaporítani – negyven évvel azelőtt, hogy a zátonyok védelme globális üggyé vált volna. Jean Jaubert, a Nizzai Egyetem korallkutatója itt előzte meg a korát.
Milyen kihívásokkal küzd egy ilyen intézmény?
A tárlók méretezése időről időre kérdéseket vet fel: az akváriumok egyes halak számára szűknek tűnhetnek, ám a világ egyik vezető oceanográfiai intézményében a tartástechnológiát nem a „Pistike-féle gömbakvárium” logikája szerint alakítják. A földöntúli hangulatról halk tengerzúgás és kék fények gondoskodnak, Mike Oldfield Távoli Föld dalainak atmoszféráját idézve. A múzeumban Móra Ferenc is járt, akit – saját szavaival – „hülyének néztek”, amiért egy uralkodói rezidencia helyett oceanográfiai múzeumba vágyott belépni.
A teknősöknél ma is tetten érhető egy ellentmondás: miközben a múzeum hosszú szövegeket helyezett ki a tengeri teknősök védelméről, egy példányukat „gyerekmedencényi” helyen, tűző napon mutatják be, ami legalábbis filozófiai kérdéseket vet fel a szemléltetés és a természetvédelem határairól.
Mit üzen ma a herceg maradandó rögeszméje?
Albert múzeuma leginkább uralkodói rögeszme és tudományos jövőbe látás ötvözete: 1910-ben olyan tengerészeti, tengerbiológiai és korallvédelmi munkát alapozott meg, amelynek jelentősége csak évtizedekkel később, a klímaválság és a zátonyok pusztulásának ismeretében vált igazán nyilvánvalóvá. Cousteau igazgatósága, az 1981-es korallszaporítás és a ma is folyó kutatások egyaránt azt mutatják, hogy az intézmény nemcsak turisztikai látványosság, hanem a tengerkutatás egyik csomópontja.
A szerkesztőség olvasatában a monacói múzeum legnagyobb tanulsága nem a 4000 faj látványa, hanem az időzítés: Albert akkor kezdett aggódni az óceán egészségéért, amikor a kérdés még nem volt közbeszéd. Ma, amikor a zátonyok a világtörténelem egyik legrosszabb állapotában vannak, érdemes felidézni, hogy az első figyelmeztető jelek nem a tudományos közleményekből, hanem egy uralkodó személyes megszállottságából indultak – a mai döntéshozóknak ehhez képest lényegesen kevesebb mentségük van.
Gyakori kérdések
Mikor és ki alapította a monacói oceanográfiai múzeumot?
Hány tengeri állatfaj látható a múzeumban?
Miért jelentős az 1981-es korallszaporítás?
Milyen szerepe volt Jacques-Yves Cousteau-nak az intézményben?
Milyen tudományos szervezeteket hozott létre Albert herceg?
Mely hajók neve szerepel a múzeum homlokzatán?
Hány hal él jelenleg az akváriumokban?
Mit írt Móra Ferenc a múzeumról?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Mikor és ki alapította a monacói oceanográfiai múzeumot?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A múzeumot I. Albert monacói herceg építtette, és 1910-ben nyílt meg a monacói sziklán, 85 méterrel a tenger szintje fölött.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hány tengeri állatfaj látható a múzeumban?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A múzeumban 4000 tengeri állatfaj és nagyjából 200 különböző puhatestű tekinthető meg az akváriumokban és a tárlókban.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Miért jelentős az 1981-es korallszaporítás?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”1981-ben a monacói múzeumban sikerült először mesterséges körülmények között korallokat szaporítani, ami azért fontos, mert a zátonyok a világtörténelem során talán sosem voltak rosszabb állapotban, mint most.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen szerepe volt Jacques-Yves Cousteau-nak az intézményben?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Jacques-Yves Cousteau tengerkutató 1958 és 1988 között volt a monacói oceanográfiai múzeum igazgatója, és az ő kétszemélyes tengeralattjárója áll a bejárat előtt.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen tudományos szervezeteket hozott létre Albert herceg?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Albert herceg 1889 és 1922 közötti uralkodása alatt megalapította a Nemzetközi Hidrográfiai Szervezetet, a helyi antropológiai múzeumot, valamint 1903-ban a Monaco International for Peace intézetet, amelyet az ENSZ és az Interpol elődjének tartanak.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mely hajók neve szerepel a múzeum homlokzatán?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A homlokzaton húsz kutatóhajó neve olvasható, köztük a Fram – Amundsen és Nansen hajója –, valamint Albert saját hajója, a Hirondelle és a Princess Alice.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hány hal él jelenleg az akváriumokban?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A sötét termekben nagyjából hatezer hal úszkál a medúzák, tengeri uborkák és más fajok társaságában.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mit írt Móra Ferenc a múzeumról?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Móra Ferenc is járt a monacói múzeumban, ahol „hülyének nézték”, mert oceanográfiai múzeumba akart bemenni egy uralkodói rezidencia helyett – erről a forrás idézi a saját szavait.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatKultúra
- Megjelenés
- Terjedelem1 192 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- 25,9 százalékkal zuhant a sertés ára az EU-ban, tarol az import
- Kína 14 EU-s cégnek tiltotta be az exportot a 21. szankciós
- Varta feldarabolása jöhet: az európai akkumulátoripar újabb
- BMW kimarad a Párizsi Autószalonról, profitfigyelmeztetés jött
- EU autópiac: 13,6%-os fellendülés júniusban
A Budapest Blog Kultúra rovatában az elmúlt 30 napban 16 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Három magyar film Velencében: Reisz, Horvát, Mundruczó premierje
Három kiemelkedő magyar film, köztük Reisz Gábor, Horvát Lili és Mundruczó Kornél alkotásai debütáln…
Superar: Zene hidat épít, önbizalmat ad, legyőzi a félelmet
A Superar Zeneművészeti Alapítvány ingyenes zenei képzéssel épít önbizalmat és közösséget hátrányos …
Kirúgták három múzeum főigazgatóját a dolgozói panaszok nyomán
Tarr Zoltán miniszter jelentette be: a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ vezetője kirúgta…
Három főigazgatót menesztettek a kulturális háttérintézményeknél
Három közgyűjteményi főigazgatót menesztettek: Sári Zsolt államtitkár bejelentette az MNM KK-t is ér…
Hobo őszinte vallomásai a Kék Cetliben a Művészetek Völgyében
Földes László Hobo lesz a Kék Cetli sorozat következő vendége a Művészetek Völgyében. Július 31-én, …
Reisz Gábor új filmje, a Földszint a Velencei Fesztiválon debütál
Reisz Gábor Földszint című filmje és Horvát Lili Jegyzeteim a Marsról alkotása is a Velencei Filmfes…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.
A három város egyesítése
Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével — az egységes főváros azóta az ország politikai, gazdasági és kulturális központja.
A Hősök tere
Az Andrássy út végén álló Hősök tere és a Millenniumi emlékmű az 1896-os honfoglalási millenniumra készült; a tér a Világörökség részét képező sugárút lezárása.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.