GAZDASáG
- Az EKB 2,25 százalékon tartotta az irányadó betéti kamatot csütörtökön.
- Az olajár július eleje óta több mint 30 százalékkal emelkedett, a hordónkénti jegyzés 99 dollár fölé kúszott.
- A forint a 364-es szint körül járt az euróval szemben, a választások óta nem látott mélyponton.
- Az MNB júliusban 25 bázisponttal 5,75 százalékra csökkentette az alapkamatot.
- Csütörtöktől a 95-ös benzin nagykereskedelmi ára bruttó 7, a gázolajé 9 forinttal emelkedett.
- Az EKB csütörtökön 2,25 százalékon tartotta az irányadó betéti kamatot, de a közlemény nyitva hagyta az ajtót egy szeptemberi szigorítás előtt.
- Az olajár július eleje óta több mint 30 százalékkal emelkedett, a forint a 364-es szint közelébe gyengült az euróval szemben.
- Csütörtöktől a benzin 7, a gázolaj 9 forinttal drágult a nagykereskedelemben, a teljes inflációs hatás őszre várható.
Az Európai Központi Bank (EKB) – az eurózóna jegybankja, amely a közös valuta stabilitásáért felel – csütörtökön változatlanul, 2,25 százalékon hagyta az irányadó betéti kamatot. A döntés nem érte meglepetésként a piacokat, hiszen a lépés csupán hat héttel azután született, hogy az EKB negyed százalékponttal megemelte a kamatot, és ezzel elsőként szigorított a G7-országok jegybankjai közül a közel-keleti konfliktus okozta energiaár-emelkedésre válaszul.
Miért nem léphetett nyugodtan tovább az EKB?
A jegybank közleménye nem sugallt megnyugvást: a bizonytalanság továbbra is magas, és az energiasokk teljes inflációs hatása még nem játszódott le. Az EKB állásfoglalása szerint a testület szorosan figyeli az energiasokk erősségét és időtartamát, valamint azt is, hogy a magasabb olaj- és gázárak miként gyűrűznek tovább a gazdaság többi részébe. A jegybank ugyanakkor jelezte: „jó pozícióban van” a konfliktus okozta bizonytalanság kezelésére.
Mennyit drágult az olaj, és miért pont most?
Az olaj ára július eleje óta több mint 30 százalékkal emelkedett, miután összeomlott az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet. A hajóforgalom továbbra is súlyosan akadozik a Hormuzi-szorosban, a világ egyik legfontosabb energetikai szűk keresztmetszetén, ahol a tengeri olajkereskedelem mintegy harmada halad át. Csütörtökön a jegyzés hordónként 99 dollár fölé kúszott – május vége óta először –, miután az Irán által támogatott húszi milicisták két szaúdi tanker megtámadását jelentették be a Vörös-tengeren.
Mire számíthatnak az euróövezeti inflációval a háztartások?
Az EKB szerint az energiaárak kilátásai „rendkívül volatilisak”, de egyelőre közel járnak a múlt hónapban publikált alapforgatókönyvhöz. Eszerint az eurózóna inflációja az év második felében 3,4 százalékon tetőzhet, majd 2027 elején 3 százalék körül maradhat. Az eurózóna pénzromlási üteme március óta a jegybank 2 százalékos középtávú célja fölött jár; júniusban 2,8 százalékra mérséklődött, amikor az olajár meredeken esett a Washington és Teherán közötti rendezés reményében.
Kik és hogyan készülnek egy újabb kamatemelésre?
Az elemzők a közlemény hangvételéből egyértelmű üzenetet olvastak ki. Karsten Junius, a svájci Bank J. Safra Sarasin vezető közgazdásza szerint a jegybank csütörtöki állásfoglalása „tárva-nyitva hagyja az ajtót egy szeptemberi kamatemelés előtt”. A beszámolója alapján a kereskedők is erre játszanak: a swappiacokon – ahol a befektetők a jövőbeli kamatszintekre fogadnak – jövő év első negyedévéig már két további negyed százalékpontos emelést áraztak be, a következő lépést pedig szeptemberre vagy októberre várják. Az euró a döntés után 0,2 százalékkal gyengült a dollárral szemben, 1,139 dolláron állt, a font ellenében viszont nem mozdult.
Mit veszít a forint, ha az MNB és az EKB ellentétes irányba mozdul?
Magyarország nem tagja az eurózónának, az EKB döntése mégis közvetlenül érinti a hazai folyamatokat – elsősorban a forinton és az energiaárakon keresztül. Minél magasabban marad az euró kamatszintje, annál kisebb a Magyar Nemzeti Bank mozgástere a lazításra, hiszen a forint vonzerejét részben az adja, hogy a hazai kamat érdemben meghaladja az eurózónáét. Az MNB júliusi ülésén 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, Varga Mihály jegybankelnök pedig augusztusra is hasonló lépést vetített előre. Ha viszont az EKB ősszel valóban szigorít, miközben az MNB tovább vág, a kamatkülönbözet szűkül – ez pedig jellemzően a forint gyengülésének irányába hat. A forint csütörtökön a választások óta nem látott mélypontra, a 364-es szint közelébe esett vissza az euróval szemben.
Mikor érezheti meg a magyar fogyasztó a mostani olajdrágulást?
A gyengébb forint önmagában is drágítja az importot, mindenekelőtt az energiahordozókat, amelyeket dollárban áraznak. Ennek hatása a hazai kutakon már látszik: csütörtöktől a 95-ös benzin nagykereskedelmi ára bruttó 7, a gázolajé 9 forinttal emelkedett, miután a hatósági ár kivezetése óta ismét a piac határozza meg a tankolás költségét. Az üzemanyag ára nem csupán az autósok pénztárcáját érinti: a közúti fuvarozás az egyik leggyorsabban reagáló ágazat, ha az energiaárak elmozdulnak, a magasabb fuvardíjak pedig fokozatosan beépülnek a boltok polcain lévő termékek árába is. A magyar infláció jelenleg történelmi mércével alacsony, júniusban 1,7 százalék volt, ami komoly puffert jelent, ám az energiaárak jellemzően néhány hónapos késéssel csapódnak le a fogyasztói árakban. A mostani olajdrágulás számláját így inkább ősszel kaphatja meg a magyar gazdaság.
Szerkesztői értékelés: a 364-es forint nem a nyár számlája
Az EKB közleményének visszafogott hangvétele és a swappiacokon beárazott két további emelés együttesen azt üzeni, hogy a frankfurti testület nem tekinti lezártnak az energiasokkot. Ez a magyar monetáris politika számára a legkellemetlenebb forgatókönyv: a 364-es szint közelébe gyengült forint és az ezzel párhuzamosan 7, illetve 9 forinttal emelt nagykereskedelmi üzemanyagárak egyértelműen jelzik, hogy a nyári nyugalom csak átmeneti. Varga Mihály jegybankelnök augusztusra jelzett vágási terve és az EKB szeptemberi szigorítási lehetősége között feszülő ellentét nem technikai részletkérdés: ha a kormány a hazai kamatcsökkentésben bízva tervezi a következő hónapokat, akkor a mostani árfolyam-szint a kabinet és a Magyar Nemzeti Bank legkényesebb közös próbája lesz 2025-ben. A 30 százalékos olajár-emelkedés és a Hormuzi-szorosban rekedt tankerforgalom együttese egy lassú, de kiszámítható átárazási hullámot indított el, amelynek a magyar infláció 1,7 százalékos nyári szintje csak rövid ideig állhat ellen.
Gyakori kérdések
Mekkora az EKB irányadó betéti kamata 2025-ben?
Mennyit drágult az olaj az utóbbi hetekben?
Miért fontos a Hormuzi-szoros az olajpiacon?
Milyen inflációs csúcsra számít az EKB az euróövezetben?
Várható-e újabb EKB-kamatemelés szeptemberben?
Hova gyengült a forint a nap folyamán?
Mennyivel drágult a benzin és a gázolaj csütörtöktől?
Miért szűkülhet a magyar mozgástér, ha az EKB szigorít?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem1 227 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Első magyar MiCA-engedélyes: újraindul a CoinCash
- Sinka Edit vezeti a Klebelsberg Központot – új irányt jelöl be
- A Vidéki prókátor üzent a Fidesznek: egy bocsánatkérés jólesne
- Sinka Edit vezeti a Klebelsberg Központot – Lannert Judit
- Magyar Péter 16 évre vinné le a választói korhatárt – újabb
A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 26 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
42,9 millió Mol-részvény kerül vissza a társasághoz
A Mol nem működteti tovább a Mol Új Európa Alapítványt: 42 977 996 darab Mol-részvény kerül vissza a…
Üzemanyagpiac: Tökéletes vihar fenyegeti az árakat
Geopolitikai feszültségek, nyári kereslet és finomítói problémák okoznak "tökéletes vihart" az üzema…
Kecskemét a Mercedes fő európai bástyája: elektromos C-osztály
A Mercedes-Benz kecskeméti gyára stratégiai mérföldkőhöz érkezett: elindult az elektromos C-osztály …
4,2 milliárdos uniós mentőöv az aszálykáros kukoricatermelőknek
4,2 milliárd forintos uniós támogatás érkezik a 2025-ös aszálykáros magyar kukoricatermelőknek. A ké…
Húszik miatt fordultak vissza szaúdi olajtankerek
Húszik fenyegetései miatt két szaúdi olajtanker fordult vissza a Vörös-tengeren. A hosszabb útvonala…
Velencei-tó apadása: ingatlanpiaci válság sújtja a tópartot
A Velencei-tó drámai vízszintcsökkenése súlyosan érinti a turizmust és az ingatlanpiacot. Csökken a …
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.
Az európai kontinens első metrója
A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.