2026. július 25. szombat 📍 Budapest ▾
🌤 17°C EUR 361,88 USD 318,08 KORAI HOZZÁFÉRÉS
Költségvetési fordulat: Többlettel zárt június, de a hiánycél GAZDASáG
Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • A Pénzügyminisztérium ma tette közzé a költségvetés június végi, részletes adatait.
  • Júniusban 424,1 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere.
  • Az első fél évet azonban 3382,2 milliárd forintos hiánnyal zárta a központi alrendszer.
  • Ez az összeg a költségvetési törvényben rögzített éves hiánycél 80,2 százaléka.
  • Az adó- és járulékbevételek 6,0 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
A lényeg röviden:

  • Júniusban 424,1 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere, ami jelentős javulás az előző évhez képest.
  • Az első féléves hiány azonban elérte a 3382,2 milliárd forintot, ami a teljes éves költségvetési hiánycél 80,2 százaléka.
  • Az adó- és járulékbevételek 6,0 százalékkal nőttek, de a kiadási oldalon a nyugdíjakra és közlekedési támogatásokra fordított összegek jelentősek maradtak.

A magyar államháztartás pénzügyi helyzete kiemelt figyelmet kapott a Pénzügyminisztérium (PM) legfrissebb, ma közzétett részletes jelentésével. Az adatok szerint a központi alrendszer júniusban jelentős, 424,1 milliárd forintos többlettel zárta a hónapot, ami figyelemre méltó javulás az egy évvel korábbi, mindössze 27,4 milliárd forintos, valamint a májusi 43,5 milliárd forintos szufficittel szemben. Ez a pozitív havi mérleg azonban egy nagyobb kép részét képezi, amely az első félév végén továbbra is jelentős kihívásokra utal.

A PM július 8-án kiadott gyorstájékoztatójában már jelezte, hogy az első hat hónapot az államháztartás központi alrendszere 3382,2 milliárd forintos hiánnyal zárta. Ez a szám különösen hangsúlyos, mivel a költségvetési törvényben rögzített éves hiánycél 80,2 százalékát teszi ki, ami azt jelenti, hogy az év felénél már majdnem teljesült a kitűzött deficit nagyrésze. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 3271,0 milliárd forintos hiányt mutatott, míg az elkülönített állami pénzalapok 103,4 milliárd forintos többlettel járultak hozzá az összképhez. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai ezzel szemben 214,6 milliárd forintos hiánnyal küzdöttek.

Milyen tényezők befolyásolták a bevételeket az első félévben?

Az első hat hónapban az államháztartás központi alrendszerének adó- és járulékbevételei kedvezően alakultak, az előző év első félévéhez képest 6,0 százalékkal magasabban. Ezen belül az áfabevételek 178,1 milliárd forinttal nőttek, amiben a Pénzügyminisztérium előzetes jelentése szerint szerepet játszott a dohánytermékekre kivetett jövedéki adó év eleji emelése. A bérek utáni közterhek 625 milliárd forintos növekedése is jelentős volt, ami a bértömeg növekedésének és az egyszeri kifizetésekhez kapcsolódó befizetéseknek tudható be. Ezek a bevételek a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás stabilitását, valamint a kormányzati adópolitikai lépések hatását tükrözik, melyek hozzájárulnak a költségvetés bevételi oldalának erősödéséhez.

Mekkora volt a kiadási oldal terhelése június végéig?

A kiadási oldalon több nagy tétel is terhelte a költségvetést az első fél évben. Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatására 2026 első hat hónapjában összesen 1335,7 milliárd forint kifizetés történt. Az állami beruházási fejezet kiadása is jelentős volt, elérve a 346,6 milliárd forintot. Ez utóbbi 100 milliárd forinttal nagyobb az előző év azonos időszakánál, főként egyes útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések miatt. A szociális kiadások is komoly tételt képviseltek: június végéig a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra – beleértve a 13. és részbeni 14. havi nyugdíjat és ellátást – összesen 4300,4 milliárd forintot fordítottak. A gyógyító-megelőző ellátásokra pedig 1544,1 milliárd forint kifizetése történt meg. Ezek az adatok rávilágítanak a szociális és infrastrukturális kiadások jelentőségére a költségvetés egyensúlyában.

Mit üzen a költségvetés állapota a gazdaság számára?

A Pénzügyminisztérium adatai alapján egyértelműen látszik, hogy a kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz a költségvetési hiány kezelésére, amit a júniusi többlet is alátámaszt. Ugyanakkor az első féléves hiány, amely az éves cél 80,2 százalékát már elérte, komoly kihívás elé állítja a gazdaságpolitikát a hátralévő időszakban. A bevételi oldalon tapasztalt növekedés, különösen az adó- és járulékbevételek 6,0 százalékos emelkedése, pozitív jelzés a gazdaság teljesítményéről és a munkaerőpiac stabilitásáról. Azonban a kiadási oldal nagy tételei, mint a közlekedési támogatások, beruházások és a szociális ellátások, tartós terhet jelentenek. A kiadások szigorú kontrollja és a további bevételgeneráló intézkedések elengedhetetlenek ahhoz, hogy az év végéig a hiánycél tartósan tartható legyen. Lapunk álláspontja szerint a júniusi kedvező adatok önmagukban nem jelentenek teljes fordulatot, de a szigorúbb költségvetési fegyelem felé mutató jelek biztatóak lehetnek a befektetők és a nemzetközi partnerek számára egyaránt. Azonban a második félévben várható gazdasági környezet és a további inflációs nyomás mértéke kulcsfontosságú lesz a végső egyenleg szempontjából.

Gyakori kérdések

Mikor tette közzé a Pénzügyminisztérium a költségvetési jelentést?
A Pénzügyminisztérium ma tette közzé a költségvetés június végi helyzetéről szóló részletes jelentését. Az előzetes gyorstájékoztatót július 8-án adták ki.
Mekkora többlettel zárta júniust az államháztartás központi alrendszere?
Az államháztartás központi alrendszere júniusban 424,1 milliárd forint többlettel zárt. Ez jelentősen meghaladja az egy évvel korábbi 27,4 milliárd forintos és a májusi 43,5 milliárd forintos szufficitet.
Mekkora volt az első féléves hiány?
Az első fél évet az államháztartás központi alrendszere 3382,2 milliárd forintos hiánnyal zárta. Ez az összeg az éves költségvetési hiánycél 80,2 százalékát teszi ki.
Hogyan oszlott meg a hiány a központi alrendszeren belül?
A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 3271,0 milliárd forintos hiányt mutatott. Az elkülönített állami pénzalapok 103,4 milliárd forintos többlettel zártak, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 214,6 milliárd forintos hiányt mutattak.
Hogyan alakultak az adó- és járulékbevételek az első félévben?
Az első hat hónapban a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 6,0 százalékkal magasabban alakultak az előző év azonos időszakához képest. Az áfabevételek 178,1 milliárd forinttal nőttek, részben a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt.
Milyen kiadások terhelték jelentősen a költségvetést az első félévben?
Az első hat hónapban 1335,7 milliárd forintot fordítottak állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatására. Az állami beruházási fejezet kiadása 346,6 milliárd forint volt, ami 100 milliárd forinttal több, mint az előző évben.
Mennyit költöttek nyugellátásokra és egészségügyre június végéig?
Június végéig nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra – beleértve a 13. és részbeni 14. havi nyugdíjat – összesen 4300,4 milliárd forintot fizettek ki. Gyógyító-megelőző ellátásokra 1544,1 milliárd forintot fordítottak.
Mi áll a bérek utáni közterhek növekedése mögött?
A bérek utáni közterhek 625 milliárd forintos növekedésének hátterében a bértömeg növekedése és az egyszeri kifizetésekhez kapcsolódó befizetések állnak, a Pénzügyminisztérium előzetes jelentése szerint.

Forrás: mfor.hu — Mesterséges intelligencia által készített önálló szerkesztőségi feldolgozás a jelzett forrás alapján (Szjt. 34–36. §). Nem szó szerinti közlés.
3,2 (24 értékelés)
4 513 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Budapest Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatGazdaság
  • Megjelenés
  • Terjedelem918 szó · ≈5 perc olvasás
A cikkben előforduló témák
forintinflációköltségvetés

Korábbi cikkeink ugyanebben a témában

  1. Kormány: 8 kulcstörvény a hetedik rendkívüli ülésen jövő héten
  2. Forint erősödés csökkentette az államadósságot, de a FixMÁP
  3. Rugalmas autóbérlés: Vállalkozások új mobilitása a gazdaságban
  4. Parlament: Újabb rendkívüli ülés jön nyolc fontos témában
  5. Csendes Olivér lett az MTÜ új vezérigazgatója

A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 19 cikk jelent meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

3,2 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Budapestről — időtálló alapok

KÖZTÉR

A Hősök tere

Az Andrássy út végén álló Hősök tere és a Millenniumi emlékmű az 1896-os honfoglalási millenniumra készült; a tér a Világörökség részét képező sugárút lezárása.

TERMÉSZET

A Margitsziget

A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.

VALLÁS

A Szent István-bazilika

Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.

Rovatok