FOCI
- Az MLSZ enyhítette a magyar játékosok szerepeltetésére vonatkozó szabályokat az NB I-ben.
- Magyar állampolgárságú, de FIFA-szabályok miatt nem válogatható játékosok után nem jár pénzbeli juttatás.
- A klubok nem vesztik el a teljes központi támogatást, de arányosan kevesebb pénzhez jutnak.
- Az ETO FC az első fordulóban négy ilyen játékost is pályára küldött, elkerülve a súlyos szankciót.
- A Ferencváros ezzel szemben hét, válogatható magyar labdarúgóval kezdett a Paks ellen.
- Az MLSZ enyhítette a "magyarszabályt", elkerülve a teljes központi támogatás elvesztését a klubok számára.
- Magyar állampolgárságú, de FIFA-szabályok miatt nem válogatható játékosok szerepeltetése után nem jár pénzbeli juttatás, de nem büntetik a teljes keret megvonásával.
- Az ETO FC az első fordulóban élt e lehetőséggel, míg a Ferencváros hét válogatható magyarral kezdett, eltérő stratégiát alkalmazva.
A labdarúgó NB I idényének startja számos kérdést vetett fel a klubok anyagi támogatásával kapcsolatban, különös tekintettel az úgynevezett „magyarszabály” értelmezésére. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) még a nyár elején kezdte meg az egyeztetéseket a magyar játékosok szerepeltetésére vonatkozó ajánlások finomhangolásáról. Az NB I-es bizottság ülésein a klubok és a szövetség képviselői több alkalommal is tárgyaltak a módosításokról, amelyek eredetileg komoly szigorítást vetítettek előre.
A „magyarszabály” finomhangolása: Mi változott az MLSZ döntésével?
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) az eredeti, szigorúbb tervekkel ellentétben egy enyhébb rendszert vezetett be, amely szerint a magyar állampolgársággal rendelkező, de a FIFA szabályai miatt a válogatottban nem bevethető labdarúgók szerepeltetése után ugyan nem jár pénzbeli támogatás, de a klubok nem vesztik el a teljes központi keretet. Az előzetes tervek még arról szóltak, hogy a 2026/2027-es idénytől kizárólag az számított volna hazai labdarúgónak, aki az adott mérkőzés pillanatában a FIFA érvényes előírásai szerint jogosult a felnőtt magyar válogatottban való szereplésre. A jelenlegi szabályozás azonban elkerüli a teljes pénzügyi keret elvesztését, de arányosan kevesebb támogatáshoz jutnak azok a klubok, amelyek ilyen játékosokat küldenek pályára.
Hogyan élt az ETO a „kiskapuval” az első fordulóban?
Az ETO FC az NB I első fordulójában, a Vasas elleni mérkőzésen élt a szabályozás adta lehetőséggel, amikor Efraín Juárez edző olyan kezdőcsapatot küldött pályára, amelyben Miljan Krpic és Claudiu Bumba is helyet kapott, akik magyar állampolgárok ugyan, de a FIFA szabályai szerint nem játszhatnak a magyar válogatottban. A győriek kezdője a Petrás – Vladoiu, Umathum (2006-os), Krpic, Stefulj – Vitális, Bumba, Gavric – Njie, Dukanovic, Schön összeállításban lépett pályára. A forrás szerint mindössze három olyan játékos kezdett, aki a magyar válogatottban is pályára léphetne, így a klub elkerülte a súlyos büntetéseket, noha Krpic és Bumba szerepeltetése után nem jár pénzbeli támogatás.
Miben különbözött a Ferencváros stratégiája az idény elején?
A Ferencváros a paksi kezdőjében hét magyar labdarúgót is lehetőséget adott – Varga Ádámot, Nagy Olivért, Botka Endrét, Gruber Zsombort, Corbu Mariust, Lisztes Krisztiánt és Szabó Szilárdot –, ezzel eltérő stratégiát választott az ETO-hoz képest. Bár a Fradinál is vannak olyan játékosok, mint Corbu Marius vagy Mariano Gómez, akik magyar állampolgárok, de a FIFA szabályai miatt nem bevethetők a nemzeti csapatban, Borbély Balázsék az első fordulóban még nem éltek a szabályzat adta „kiskapuval”. Érdekes lesz figyelni, hogyan alakítják majd a rotációt a szezon későbbi szakaszában, és vajon ők is kihasználják-e a szabályozás adta mozgásteret.
A szabályozás kettős hatása a magyar labdarúgásra
Ez a „felemás” szabályozás egyszerre jelent rugalmasságot és kihívást a magyar klubok számára. Egyrészről lehetővé teszi, hogy a csapatok olyan, magyar állampolgárságú játékosokat is szerepeltessenek, akik a FIFA-előírások miatt nem válogathatók, anélkül, hogy azonnal elveszítenék a teljes központi támogatást. Ez segíthet a keret mélységének fenntartásában és az eredményesség biztosításában. Másrészről azonban felveti a kérdést, hogy mennyire szolgálja ez a rendszer a magyar labdarúgás hosszú távú érdekeit, különösen a hazai, válogatható fiatal tehetségek fejlesztését. Ha a klubok inkább a „nem válogatható magyar” játékosokat preferálják a pénzügyi szankciók elkerülése érdekében, az potenciálisan hátráltathatja a valóban nemzetközi szinten is bevethető magyar játékosok előretörését. A szabályozás célja egyértelműen a magyar játékosok szerepeltetésének ösztönzése, ám a jelenlegi formája inkább a büntetés elkerülését, mintsem a tudatos tehetséggondozást motiválja.
A jövőben várhatóan tovább pörögnek a hírek az átigazolási piacon, és a klubok stratégiái is folyamatosan változhatnak, ahogy igyekeznek a lehető legjobban kihasználni az MLSZ szabályzatának adta kereteket. Érdemes lesz figyelemmel kísérni, hogy a szezon során mely csapatok élnek még a „magyarszabály” adta lehetőségekkel, és milyen hatással lesz ez a bajnokság végkimenetelére, illetve a magyar válogatott jövőjére.
Gyakori kérdések
Mi a lényege az MLSZ új "magyarszabályának"?
Milyen játékosok szerepeltetése után nem jár pénzbeli támogatás a kluboknak?
Mit tervezett eredetileg az MLSZ a 2026/2027-es idénytől?
Hány magyar válogatottban játszható játékos kezdett az ETO-nál az első fordulóban?
Mely ETO FC játékosok szerepeltek példaként a "magyar állampolgárságú, de nem válogatható" kategóriában?
Hány magyar labdarúgó kapott lehetőséget a Ferencváros paksi kezdőjében?
Mely Fradi játékosok számítanak magyar állampolgárságúnak, de FIFA-szabályok szerint nem válogathatónak?
Ki volt az ETO FC edzője az első NB I-es fordulóban?
Mely klubok számára adhat különösen érdekes témát ez a szabályozás?
Milyen következményekkel jár, ha egy klub magyar állampolgárságú, de nem válogatható játékost szerepeltet?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatFoci
- Megjelenés
- Terjedelem1 134 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Bárány Donát Hollandiába igazolt: 2030-ig írt alá Hágában
- Argentin csoda: Fernández és Martínez gólokkal a VB-döntőben
- Haaland hazatért: Nem a vb-bronz, hanem egy mosómedve a főszerep
- Sorsoltak az NB I-re: péntek esti rajt Nyíregyházán
- Összetörték a MÁV új bér-Vectronját Nyíregyházánál
A Budapest Blog Foci rovatában az elmúlt 30 napban 84 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Hősök tere
Az Andrássy út végén álló Hősök tere és a Millenniumi emlékmű az 1896-os honfoglalási millenniumra készült; a tér a Világörökség részét képező sugárút lezárása.
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.







Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.