KöZéLET
- A Magyar Posta távirat szolgáltatása 2021. április 30-án szűnt meg, öt évvel ezelőtt.
- Pécsett, a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium ballagó diákjai kapták az utolsó dísztáviratok egyikét.
- A gesztust a Babits-Komarov Baráti Kör adta fel, emlékezve az iskola postai szakképzésére.
- A Komarov Gimnáziumban 1968 és 2018 között folyt postai és távközlési szakképzés.
- A távirat eltűnését a technológiai fejlődés és a telekommunikáció térnyerése okozta.
- A Magyar Posta távirat szolgáltatása 2021. április 30-án, öt éve szűnt meg véglegesen, lezárva egy kommunikációs korszakot.
- Pécsett, a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium öregdiák közössége, a Babits-Komarov Baráti Kör, az utolsó dísztáviratok egyikét küldte a ballagó diákoknak.
- Ezzel a gesztussal az iskola hosszú, 1968 és 2018 közötti postai szakképzési hagyományára emlékeztek, amely több ezer szakembert képzett.
A távirat, amely egykor a sürgős és hivatalos üzenetküldés egyik alapvető eszköze volt, fokozatosan háttérbe szorult, majd végül eltűnt a mindennapokból. A technológiai fejlődés és a telekommunikáció térnyerése, a telefon és az internet széles körű elterjedése tette feleslegessé a távírdák és táviratkézbesítők, vagyis a „sürgönyök” egykori fontos szerepét. Ez a változás 2021. április 30-án vált véglegessé, amikor a Magyar Posta hivatalosan is beszüntette a szolgáltatást, öt évvel ezelőtt.
Hogyan búcsúzott Pécs a távirattól?
Az országos szolgáltatás megszűnésekor Pécsen egy jelentőségteljes esemény zajlott. A PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium öregdiák közössége, a Babits-Komarov Baráti Kör, úgy döntött, hogy utolsó alkalommal veszi igénybe a távirat szolgáltatást. Ezzel a gesztussal a ballagó diákokat köszöntötték, emléket állítva az iskola gazdag történelmének és a postai szakképzésnek. Weinreich László, a Baráti Kör elnöke kiemelte, hogy az akkori „táviratos” üzenet az iskola életének egy jelentős fejezetét idézte fel, szimbolikusan összekötve a múltat a jövővel a búcsú pillanatában.
Milyen örökséget hagyott a postai szakképzés?
A távirat búcsúja szorosan kapcsolódik a pécsi oktatás történetéhez is. Az iskola elődje, a Komarov Gimnázium és Szakközépiskola 1968 és 2018 között postai szakképzést kínált, melynek keretében működött a Postaforgalmi Szakközépiskola is. Az első távíró kezelői képzés még 1968-ban indult, és az évtizedek során több ezer szakképzett diák hagyta el az intézmény kapuit. Ezek a végzősök a postai és távközlési szektorban találtak elhelyezkedést, hozzájárulva az ország kommunikációs infrastruktúrájának működéséhez. A Babits-Komarov Baráti Kör által feladott dísztávirat nem csupán egy utolsó üdvözlet volt, hanem egyben egy hagyomány felelevenítése is, hiszen korábban a Magyar Posta Pécsi Postaigazgatósága is dísztávirattal ünnepelte a ballagó szakképzett diákokat, ezzel is hangsúlyozva a szakma fontosságát és a múlt értékeinek átadását az új generáció számára.
Miért vált elavulttá a távirat a 21. századra?
A távirat egy rövid, hivatalos üzenet volt, melyet jellemzően elektromos vagy elektronikus eszközök, például távíró, vagy telefon segítségével továbbítottak gyorsan egyik pontból a másikba. Hagyományosan a sürgős, fontos információk közlésére szolgált, különösen azokban az időkben, amikor a telefon vagy az internet még nem volt széles körben elérhető. A 21. században azonban a mobiltelefonok, az e-mail, az üzenetküldő alkalmazások és a közösségi média térnyerése olyan gyors és költséghatékony alternatívákat kínált, amelyekkel a távirat már nem tudta felvenni a versenyt. Az egykor létfontosságú kommunikációs csatorna fenntartása gazdaságilag is egyre kevésbé volt indokolt, ami elkerülhetetlenné tette a szolgáltatás megszűnését. A távirat így a digitális korban egyfajta kommunikációs relikviává vált, amely a múlt értékeit hordozza, de a jövő technológiáinak árnyékában.
Milyen üzenetet hordoz a távirat búcsúja?
A távirat megszűnése nem csupán egy szolgáltatás végét jelenti, hanem rávilágít arra is, milyen gyorsan alakul át a kommunikáció világa. Az, hogy a pécsi Babits-Komarov Baráti Kör a legutolsó pillanatban is élt ezzel a lehetőséggel, példaértékű módon mutatja be a hagyományok megőrzésének és a történelmi emlékezet ápolásának fontosságát. Egy olyan korban, ahol az információ azonnal és digitálisan áramlik, az egykori távirat fizikai valósága és hivatalos jellege egyfajta stabilitást és súlyt képviselt. E gesztus révén a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium, Pécs egyik kiemelkedő oktatási intézménye, nemcsak a saját múltjára emlékezett, hanem egy szélesebb társadalmi jelenségre is felhívta a figyelmet: a digitális átalakulás nem törölheti el a múlt értékeit, hanem fel kell azokat dolgoznunk és méltóképpen megőriznünk. Az öregdiákok tiszteletadásával a távirat, mint kommunikációs forma, méltó búcsút kapott, és helyet foglalt el a magyar közlekedés- és oktatástörténet emlékezetében.
Gyakori kérdések
Mikor szűnt meg a távirat szolgáltatás Magyarországon?
Melyik pécsi intézmény küldte az utolsó dísztáviratok egyikét?
Ki volt a Babits-Komarov Baráti Kör elnöke?
Milyen céllal küldték a dísztáviratot a ballagóknak?
Mikor működött postai szakképzés a Komarov Gimnáziumban?
Mikor indult az első távíró kezelői képzés az intézményben?
Milyen eszközökkel továbbították a táviratokat korábban?
Miért szűnt meg a távirat szolgáltatás?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatKözélet
- Megjelenés
- Terjedelem938 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- PMFC: Tökéletes mérleggel indul az NB III a DMTK ellen
- Túlélésért küzd a pécsi vendéglátás, 50%-os forgalomcsökkenés
- Pécsi Ármin a Liverpooltól a Hartberghez igazolt kölcsönbe
- Pécsi Dobó utcai rendelő megújult: jön Dr. Tóka Krisztina
- Üzemanyagpiac: Tökéletes vihar fenyegeti az árakat
A Budapest Blog Közélet rovatában az elmúlt 30 napban 6 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Széchenyi lánchíd
Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.
A fürdők fővárosa
Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.



Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.