2026. szeptember 24. csütörtök 📍 Budapest ▾
🌤 14°C EUR 364,29 USD 319,24 KORAI HOZZÁFÉRÉS
Sertéspestis Baranyában: Terjed a vírus, újabb megyék veszélyben BELFöLD

Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) két baranyai vaddisznóban igazolta az afrikai sertéspestist.
  • Az állatokat Mohács és Homorúd közigazgatási területén, a Duna bal partján találták, közel az országhatárhoz.
  • Az országos főállatorvos elrendelte a fertőzött és magas kockázatú területek bővítését Baranyában, Tolnában és Bács-Kiskunban.
  • A vírus természetes terjedéssel a Duna mentén észak felé, illetve a Duna-Tisza köze irányába is veszélyeztet.
  • A betegség emberre ártalmatlan, de jelentős gazdasági károkat okozhat a házisertés-állományokban.

A lényeg röviden:

  • A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) afrikai sertéspestist azonosított két baranyai vaddisznóban Mohács és Homorúd térségében.
  • Az esetek miatt az országos főállatorvos kiterjesztette a fertőzött és magas kockázatú területeket Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megyékre.
  • A betegség emberre nem veszélyes, azonban súlyos gazdasági károkat okozhat a házisertés-állományokban, ezért kiemelt figyelmet és járványvédelmi szabályok betartását igényli.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdai tájékoztatása szerint újabb két vaddisznóban igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát Baranya megyében. Az egyik érintett állatot diagnosztikai céllal lőtték ki, míg a másik elhullva került elő. Az esetek Mohács és Homorúd közigazgatási területén, a Duna bal partján, az országhatártól mindössze néhány kilométerre történtek, olyan területen, amelyet korábban már fertőzötté nyilvánítottak. Az újabb pozitív minták nyomán az országos főállatorvos azonnal intézkedett, elrendelve a fertőzött és magas kockázatú területek bővítését Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megyékben, ezzel is reagálva a vírus terjedésének fokozott veszélyére.

Miért növekszik a sertéspestis terjedésének kockázata?

A Nébih szerint az újabb baranyai esetek rávilágítanak a Duna mentén északi irányba, valamint a Duna-Tisza köze felé irányuló terjedés fokozott járványügyi kockázatára, ami a természetes vadmozgással magyarázható. A hivatal tájékoztatása alapján a betegség a vaddisznóállományban természetes terjedéssel a szomszédos vadgazdálkodási egységből, vagy akár Szerbia területéről is átkerülhetett. A Duna folyó, mint természetes útvonal, kritikus szerepet játszik a vadon élő állatok mozgásában, így potenciális csatornául szolgálhat a vírus továbbjutásában is, ezért a határ menti és folyóparti területek kiemelt figyelmet igényelnek.

Az afrikai sertéspestis (ASP) az egyik legjelentősebb állategészségügyi és gazdasági kockázatot jelentő fertőző betegség a sertésállományok számára. Bár az emberre nézve teljesen ártalmatlan, és a beteg hús fogyasztása sem jelent kockázatot, a házisertés-állományokban rendkívül gyorsan terjed és szinte 100%-os elhullást okozhat. Ez súlyos gazdasági károkat jelenthet a tenyésztőknek és az ágazat egészének, mivel a fertőzött állományok leölése és a járványügyi intézkedések jelentős költségekkel járnak, továbbá az exportpiacokra is negatív hatással van. Az állományok védelme ezért nemzetgazdasági érdek.

Hogyan védekezhetnek a sertéstartók és vadászok a sertéspestis ellen?

A hatóságok szerint az afrikai sertéspestis elleni védekezésben kulcsfontosságú az elhullott vaddisznók bejelentése és laboratóriumi vizsgálata, valamint a járványvédelmi szabályok következetes betartása. A Nébih felhívja a sertéstartók, a vadászok és az erdőt járók figyelmét, hogy aktívan vegyenek részt a megelőzésben. Az elhullott vaddisznók jelentése a hatóságok felé lehetővé teszi a vírus korai detektálását és a további terjedés megakadályozását. Emellett a biológiai biztonsági előírások, mint például a vadászati hulladék megfelelő kezelése, a vadászat utáni alapos fertőtlenítés, és a házi sertések zárt tartása elengedhetetlen a fertőzés átterjedésének elkerüléséhez.

A szigorú járványvédelmi protokollok betartása nem csupán a vaddisznóállomány, hanem a magyarországi házisertés-ágazat védelme szempontjából is létfontosságú. A Nébih folyamatosan monitorozza a helyzetet, és tájékoztatja az érintetteket a legfrissebb fejleményekről és az aktuális szabályozásokról. Az országos főállatorvos által elrendelt területi bővítés is azt a célt szolgálja, hogy a potenciálisan fertőzött zónákat pontosan körülhatárolják, és megakadályozzák a vírus továbbjutását.

Közös felelősség a járvány megfékezésében

A baranyai esetek ismételten rávilágítanak arra, hogy az afrikai sertéspestis elleni küzdelem nem pusztán az állatorvosi hatóságok, hanem az egész társadalom, különösen a vadászok, erdészek és sertéstartók közös felelőssége. Az egyedi esetek gyors észlelése és jelentése kulcsfontosságú a járvány terjedésének lassításában, vagy akár megállításában. A Duna-menti és határmenti elhelyezkedésből adódó fokozott kockázat miatt kiemelten fontos a nemzetközi együttműködés és a szomszédos országokkal való információcsere, hiszen a vírus nem ismer országhatárokat. A folyamatos éberség és a fegyelmezett protokollok betartása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Magyarország megvédje állattartó ágazatát és élelmiszerlánc-biztonságát ettől a pusztító betegségtől.

Gyakori kérdések

Mi az afrikai sertéspestis (ASP)?
Az afrikai sertéspestis egy rendkívül fertőző és gyakran halálos vírusos betegség, amely a sertéseket és vaddisznókat érinti. Emberre nem veszélyes, de a házisertés-állományokban jelentős gazdasági károkat okozhat.
Hol találták a legújabb fertőzött vaddisznókat Baranyában?
A legújabb fertőzött vaddisznókat Baranya megyében, Mohács és Homorúd közigazgatási területén, a Duna bal partján, az országhatártól néhány kilométerre találták, illetve ejtették el.
Mely megyéket érinti az afrikai sertéspestis miatt a fertőzött területek bővítése?
A fertőzött és magas kockázatú területek bővítése Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megyéket érinti az országos főállatorvos elrendelése alapján.
Ki rendelte el a fertőzött területek bővítését?
Az afrikai sertéspestis miatt az országos főállatorvos rendelte el a fertőzött és magas kockázatú területek bővítését a három érintett megyében.
Honnan származhatott a vírus Baranyába a Nébih szerint?
A Nébih szerint a betegség a vaddisznókban természetes terjedéssel a szomszédos vadgazdálkodási egységből vagy Szerbia területéről kerülhetett át Baranyába.
Veszélyes-e az afrikai sertéspestis az emberre?
Nem, az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, azaz nem jelent egészségügyi kockázatot az emberek számára, sem a beteg állatokkal való érintkezés, sem húsuk fogyasztása esetén.
Milyen gazdasági kockázata van az ASP-nek?
A betegség a házisertés-állományokban jelentős gazdasági károkat okozhat, mivel magas az elhullási arány, és a fertőzés megfékezése érdekében szükséges állatleölések és járványvédelmi intézkedések komoly költségekkel járnak.
Mi a legfontosabb eszköz a vaddisznóállományban történő korai felismeréshez?
A betegség vaddisznóállományban történő korai felismerésének egyik legfontosabb eszköze az elhullott egyedek bejelentése és laboratóriumi vizsgálata.
Kiknek kell különösen figyelniük a megelőzésre a Nébih felhívása szerint?
A Nébih felhívása szerint a sertéstartóknak, a vadászoknak és az erdőt járóknak kell különösen figyelniük a járványvédelmi szabályok következetes betartására a terjedés megelőzése érdekében.
Milyen irányba terjedhet a vírus a Duna mentén a Nébih szerint?
A Nébih szerint az új esetek felhívják a figyelmet a Duna mentén északi irányba, valamint a Duna-Tisza köze felé irányuló terjedés járványügyi kockázatának növekedésére.

Forrás: 24.hu — Mesterséges intelligencia által készített önálló szerkesztőségi feldolgozás a jelzett forrás alapján (Szjt. 34–36. §). Nem szó szerinti közlés.
4,6 (49 értékelés)
992 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Budapest Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatBelföld
  • Megjelenés
  • Terjedelem951 szó · ≈5 perc olvasás

Korábbi cikkeink ugyanebben a témában

  1. Duna-apály: Budapest vize és Paks energiája is veszélybenDuna-apály: Budapest vize és Paks energiája is veszélyben
  2. Kerkez: Iraola stílusa a kulcs, apám földön tart – Foci | BudapestKerkez: Iraola stílusa a kulcs, apám földön tart
  3. Holcim: 90% feletti esti áramcsökkentés a hálózatért – Gazdaság | BudapestHolcim: 90% feletti esti áramcsökkentés a hálózatért
  4. Göd-Szigetmonostor komp leállt: rekordalacsony Duna a ludas – "Helyi politika" | BudapestGöd-Szigetmonostor komp leállt: rekordalacsony Duna a ludas
  5. Duna: Rekordmély vízszint, szállodahajók várakoznak – Belföld | BudapestDuna: Rekordmély vízszint, szállodahajók várakoznak

A Budapest Blog Belföld rovatában az elmúlt 30 napban 1 cikk jelent meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

4,6 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Budapestről — időtálló alapok

ÉPÍTÉSZET

Az Országház

A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.

HIDAK

A Széchenyi lánchíd

Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.

FÜRDŐK

A fürdők fővárosa

Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.

Rovatok