HíREK
- A Keresztelő Szent János-templom alapkövét 1926. július 18-án rakták le Pestújhelyen.
- Kismarty Lechner Lóránd, Lechner Ödön unokaöccse tervezte az épületet és a kilincseket is.
- A tornyon kilencven évig nem volt óra; 2017-ben 280 család adományából készült el.
- Itt keresztelték meg Antall Józsefet, a későbbi miniszterelnököt.
- A templom 2020 óta őrzi Barat Szent Magdolna-Zsófia, a Sacré Coeur rend alapítójának ereklyéjét.
- A pestújhelyi Keresztelő Szent János-templom alapkövét 1926. július 18-án rakták le, és alig nyolc hónap alatt, 1927. március 25-én felszentelték.
- Kismarty Lechner Lóránd, Lechner Ödön unokaöccse és Lechner Gyula fia tervezte az épületet és belső részleteit.
- A templom kilencven évig óra nélkül állt; 2017-ben 280 család adományából készült el a toronyóra.
Száz évvel ezelőtt, 1926. július 18-án tették le a pestújhelyi Keresztelő Szent János-templom alapkövét a főváros XV. kerületében, az akkori Lívia – mai Pestújhelyi – téren. Az épületet Kismarty Lechner Lóránd, a festő Lechner Gyula fia és egyben Lechner Ödön unokaöccse tervezte, aki a nagybátyja szecessziós stílusától eltérve a középkori itáliai templomok egyszerű, letisztult formavilágát követi. A templom alig nyolc hónap alatt, 1927. március 25-én készült el, és Hanauer Árpád István váci püspök szentelte fel.
Ki állt a pestújhelyi katolikus közösség megszervezése mögött?
A Pestújhely néven 1909-ben önállóvá vált Széchenyi-telep lakói a kezdetektől szorgalmazták saját katolikus közösségük megalapítását. A katolikus templomépítő bizottságot Gerecze Péter régész, művészettörténész, a városrész egyik alapító közéleti személyisége hívta életre. Az adománygyűjtés eredményeként 1911-ben jött létre a lelkészség, amely akkor a váci egyházmegyéhez tartozott. Templomot még nem tudtak építeni, ezért megvásárolták a László utcában álló Bors-villát, amelyet kápolnává alakítottak. A padokat Szűcs István vallás- és közoktatásügyi államtitkár szerezte be: a lebontott első Nemzeti Színház padsoraiból vásárolt néhányat. A kápolna titulusát 1916-ban jelölték ki Keresztelő Szent János születése tiszteletére, a lelkészséget pedig 1921-ben plébániai rangra emelték.
Miben más a templom a Lechner-örökséghez képest?
Ellentétben nagybátyja, Lechner Ödön díszes szecessziós stílusával, Kismarty Lechner Lóránd a középkori itáliai templomok egyszerűségét vette át. Nem csupán az épületet, hanem annak teljes belső kialakítását is személyesen tervezte – a kilincsektől a berendezésig –, és az egész építkezést is ő irányította. Ennek köszönhetően a munkálatok meglepő gyorsasággal haladtak. Az anyagi hátteret többek között gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter biztosította, aki jelentős mennyiségű téglával támogatta az építkezést. Szűcs István családja is kötődött a templomhoz: veje, idősebb dr. Antall József – a lengyel menekülteket segítő állami tisztviselő, majd az újjáépítési miniszter – az egyházközség aktív tagja volt, és itt kereszteltette meg fiát, a későbbi miniszterelnököt, Antall Józsefet. A család emlékét 1994-ben tábla is megörökítette a falon.
Mit jelent a Sacré Coeur nővérek öröksége a templom életében?
A templom és a Sacré Coeur nővérek kapcsolata a Tanácsköztársaság idejére, 1919-re nyúlik vissza, amikor néhány apáca Pestújhelyen talált menedéket. A közösség és a nővérek között olyan szoros kötelék alakult ki, hogy az 1926–1927-ben épült templom szentélyének egyik üvegablakán megörökítették Barat Szent Magdolna-Zsófiát, a rend alapítóját. Ez a szál évtizedekig ismeretlen volt, és csak a plébániai krónika kutatása során tárták fel. A felfedezést követően a templom újra felvette a kapcsolatot a bregenzi Sacré Coeur közösséggel, amely 2020-ban ereklyét küldött a templom számára – ez ma is az épületben található.
Hogyan került óra a toronyra kilencven év után?
Bár a torony órájának helyét már az 1926-os építkezéskor kialakították, pénzhiány miatt végül nem készült el a szerkezet. A torony így kilencven éven át óra nélkül állt, és a hiány csak 2017-ben pótlódott: helyi összefogással, mintegy 280 család közadakozásából állították helyre a toronyórát. A több évtizedes űr a pestújhelyi templom egyik legkülönösebb, ma is szívesen mesélt epizódja.
Miért maradt évtizedekig ismeretlen a pestújhelyi templom?
A templom a főváros kevéssé reflektorfénybe került egyházi örökségei közé tartozik, pedig építészeti, közösségi és politikai szálai egyaránt figyelemre méltóak. A Sacré Coeur-kapcsolat csaknem száz évig lappangott, a toronyóra csaknem kilencven évig hiányzott, a templom Antall József gyermekkori kötődését is őrzi, és egységes belső kialakítása miatt a Lechner-műhely egyedi, visszafogott arcát mutatja. A mostani centenárium jó alkalom arra, hogy a XV. kerület ezen öröksége az országos emlékezet részévé váljon.
Gyakori kérdések
Mikor tették le a pestújhelyi Keresztelő Szent János-templom alapkövét?
Ki tervezte a pestújhelyi templomot?
Mikor szentelték fel a templomot?
Milyen stílusban épült a templom?
Miért nem volt óra a toronyon kilencven évig?
Hogyan került végül óra a toronyra?
Milyen kapcsolat fűzi a templomot a Sacré Coeur nővérekhez?
Milyen politikai kötődése van a templomnak?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatHírek
- Megjelenés
- Terjedelem858 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink a(z) Hírek rovatból
- Hűvösvölgyi villamosbaleset: két sérült, pótlóbusz és leállás
- Moody’s: Jelentős terjeszkedés előtt az OTP Bank a Baltikumban
- Autósüldözés az M7-esen: ittas, jogosítvány nélküli sofőrt fogtak
A Budapest Blog Hírek rovatában az elmúlt 30 napban 4 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Moody’s: Jelentős terjeszkedés előtt az OTP Bank a Baltikumban
A Moody's pozitívra javította az OTP Jelzálogbank kilátását a Luminor felvásárlása miatt. Az akvizíc…
Hűvösvölgyi villamosbaleset: két sérült, pótlóbusz és leállás
Két villamos ütközött össze Budapest II. kerületében, a Hűvösvölgyi úton, ketten könnyebben megsérül…
Autósüldözés az M7-esen: ittas, jogosítvány nélküli sofőrt fogtak
Autósüldözésbe torkollott egy közúti ellenőrzés Székesfehérváron vasárnap hajnalban. Egy 26 éves, jo…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Széchenyi lánchíd
Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.
A fürdők fővárosa
Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.