HíREK
- A Planetáriumot 2017-ben zárták be, miután az épület 2016-ban beázott.
- Az 1977 óta működő intézmény 23 méteres kupolája 400 fős.
- A TIT által üzemeltetett létesítmény nyolc éve nem fogad látogatókat.
- A 2018-as felújítási becslés 6 milliárd forint volt, a miniszter szerint ma már több kell.
- Augusztus elején szakértői egyeztetést tartanak a társtárcákkal az újranyitásról.
- Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter pénteken bejárta a 2017 óta bezárt Planetáriumot, és augusztus elejére szakértői egyeztetést ígért a társtárcákkal az újranyitásról.
- A 400 fős, 23 méteres kupolájú, 1977 óta működő intézmény a 2016-os beázás után zárt be, a 2018-as felújítási terv sosem valósult meg, és a 6 milliárd forintos költségbecslés mára elavult.
- A kormány több opciót is vizsgál: az ideiglenes újranyitástól a teljesen új, modern tudományos múzeumi és élményközpontig.
A budapesti Planetárium 2017-es bezárása óta most először jelezte érdemben a kormány, hogy kész foglalkozni az intézmény sorsával. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter pénteki bejárása után arról írt: augusztus elején szakértői egyeztetést hívnak össze a társtárcákkal, a cél pedig egy olyan koncepció kialakítása, amely „lehetővé teszi az épület újranyitását”.
Miért zárt be a Planetárium 2017-ben?
A Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) által 1977-ben a Népligetben megnyitott Planetárium Magyarország egyetlen állandó csillagászati ismeretterjesztő intézménye volt. Az épület 23 méter átmérőjű kupolája alatt egyszerre 400 néző befogadására volt lehetőség, ahol csillagászati ismeretterjesztő vetítések és más műsorok egyaránt zajlottak. Az épület 2016-ban beázott, a probléma kezelhetetlenné vált, ezért 2017-ben végleg bezárták – azóta nyolc éve nem fogad látogatókat.
Mennyibe kerülhetne a felújítás?
A Planetárium felújítására 2018-ban készült koncepció, amely soha nem valósult meg. Akkor a felújítási költségeket 6 milliárd forintra becsülték, ám Tanács Zoltán szerint az épület állapota azóta tovább romlott, ezért a valós költség várhatóan meghaladja a 2018-as számot. A miniszter szavai szerint: „az előző kormánynak soha nem volt fontos a Planetárium sorsa. Nekünk az” – utalva arra, hogy a mostani kabinet prioritásként kezeli az ügyet.
Milyen opciók jöhetnek szóba?
A miniszter közleménye szerint több megoldást is vizsgálnak majd: az „ideiglenes újranyitástól a felújításon át egy teljesen új, modern tudományos múzeumi és élményközpontig”. A döntés előkészítésébe a szaktárcák mellett várhatóan a TIT utódjaként 2008-ban megalakult Tudományos Ismeretterjesztő Alapítvány is bekapcsolódik, amely az intézmény vagyonkezelői jogát 2008-ban kapta meg. A pontos szakmai és költségvetési keretek az augusztus eleji egyeztetésen körvonalazódhatnak.
Milyen érték veszhetett el nyolc év alatt?
A Planetárium bezárásával a főváros és az ország elvesztette egyetlen nagy befogadóképességű, 400 fős csillagászati bemutatótermét, ahol évtizedeken át generációk ismerkedtek meg az űrkutatással és az égbolt rejtelmeivel. A 23 méteres kupola mérete nemzetközi összehasonlításban is jelentős, hiszen Közép-Európában kevés hasonló kapacitású, önálló csillagvizsgáló-színház működik. A nyolc évnyi üzemszünet alatt az intézmény szellemi tőkéje – a vetített anyagok, a múzeumpedagógiai programok, a planetáriumi szakközösség – szétszóródott, sok szakembert a bezárás óta más pályán dolgozik.
Mit változtathat a kormányzati szándék?
A miniszteri bejelentés első lépése inkább jelzésértékű, mint megvalósítási terv: a 2018-as, soha végre nem hajtott koncepció felett gyakorlatilag az idő is elszaladt. Ha a kabinet valóban asztalra teszi az újranyitás ügyét, annak három mérföldköve lesz: a felújítás vagy újraépítés pontos költségvetése, a működtetői modell kiválasztása, valamint a TIT-utód szervezet és a társtárcák közötti feladatmegosztás véglegesítése. Mindezekre augusztus elejéig adhat választ az ígért szakértői egyeztetés, az azonban, hogy a látogatók ténylegesen mikor léphetnek be újra a kupola alá, többéves folyamat maradhat.
Gyakori kérdések
Mióta zárva tart a Planetárium Budapesten?
Hány nézőt tud egyszerre befogadni a Planetárium kupolája?
Mennyibe kerülne a Planetárium felújítása?
Ki jelentette be a Planetárium újranyitásának szándékát?
Milyen megoldási lehetőségeket vizsgál a kormány?
Ki üzemeltette a Planetáriumot a bezárás előtt?
Miért nem újították fel korábban a Planetáriumot?
Mi várható augusztus elején a Planetárium ügyében?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatHírek
- Megjelenés
- Terjedelem785 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Mobil teameket és krízisközpontokat állít fel a kormány
- Orbán Viktor a Suzuki globális elnökével tárgyalt Budapesten
- Suzuki-vezér Magyar Péterrel tárgyalt a befektetésekről
- Történelmi engedélyt kapott a CoinCash a Magyar Nemzeti Banktól
- Orbán Viktor Wizz Air-járaton utazott Tusnádfürdőre
A Budapest Blog Hírek rovatában az elmúlt 30 napban 5 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Hűvösvölgyi villamosbaleset: két sérült, pótlóbusz és leállás
Két villamos ütközött össze Budapest II. kerületében, a Hűvösvölgyi úton, ketten könnyebben megsérül…
Moody’s: Jelentős terjeszkedés előtt az OTP Bank a Baltikumban
A Moody's pozitívra javította az OTP Jelzálogbank kilátását a Luminor felvásárlása miatt. Az akvizíc…
Autósüldözés az M7-esen: ittas, jogosítvány nélküli sofőrt fogtak
Autósüldözésbe torkollott egy közúti ellenőrzés Székesfehérváron vasárnap hajnalban. Egy 26 éves, jo…
Száz éve tették le a pestújhelyi templom alapkövét
Száz éve, 1926. július 18-án tették le a pestújhelyi Keresztelő Szent János-templom alapkövét. Lechn…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
Az Országház
A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.
A Széchenyi lánchíd
Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.
A fürdők fővárosa
Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.