GAZDASáG
- 2026 első félévében 3739 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, 1866,5 milliárd forint értékben.
- 8288 szerződés született, az eljárásszám 8,5, a szerződésszám 7,2 százalékkal nőtt éves szinten.
- Az összérték ugyanakkor nagyjából harmadával elmaradt a 2025 első félévitől, de 14–15 százalékkal meghaladta a 2024-est.
- A szerződések 74,6 szzázalékát kkv-k nyerték el, 1110 milliárd forint összértékben.
- Az uniós eljárásrendben átlagosan 2,7, a nemzetiben 3,8 ajánlat érkezett szerződésenként.
- 2026 első félévében 3739 közbeszerzési eljárás zárult le 1866,5 milliárd forint értékben, az eljárásszám 8,5, a szerződésszám 7,2 százalékkal nőtt éves szinten, miközben az összérték közel harmadával elmaradt 2025 azonos időszakától.
- A kkv-k a szerződések 74,6 százalékát és az érték közel 60 százalékát vitték el – 1110 milliárd forint értékben.
- A szerződések több mint 90 százaléka uniós eljárásrendben született; a szakértő szerint intézményi reform nélkül a magas korrupciós kockázat nem csökken.
A Közbeszerzési Hatóság első féléves gyorsjelentése szerint 2026 első hat hónapjában 3739 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le a magyar ajánlatkérők, összesen 1866,5 milliárd forint értékben. Ezek nyomán 8288 közbeszerzési szerződés született – ez az eljárásszám 8,5, a szerződésszám pedig 7,2 százalékos emelkedése az előző év azonos időszakához képest.
Az összérték ugyanakkor élesen más irányt mutat: a megkötött szerződések összértéke hozzávetőleg harmadával maradt el a 2025 első félévitől. A Hatóság közleménye szerint ez az érték még így is 14–15 százalékkal haladta meg a 2024 első félévében mértet. A szerződésszám tehát nőtt, miközben az egy eljárásra jutó érték látványosan zsugorodott.
Mire mentek a kiadások: szolgáltatás, áru, építés aránya az első félévben?
A 8288 szerződés több mint fele, 51,4 százaléka árubeszerzés volt, a szolgáltatásmegrendelések 30,5, az építési beruházások 18,1 százalékot tettek ki – tehát a közbeszerzések kevesebb mint egyötöde kötődött építési projektekhez. Értékben fordult a kép: a kiadások 46,6 százaléka szolgáltatásokra, 27,1 százaléka árukra, 26,3 százaléka pedig építési beruházásokra ment. Ez utóbbi kategória a szerződésszámban mért alacsony, 18 százalékos részesedés ellenértékben közel azonos súllyal esett latba, ami egy-egy építési szerződés magasabb átlagértékére utal.
Mennyit nyertek a kkv-k 2026 első félévében?
A gyorsjelentés egyik leghangsúlyosabb megállapítása a kis- és középvállalkozások szerepére vonatkozik: a 8288 közbeszerzési szerződésből 6182 esetében – azaz csaknem háromnegyedénél – kkv-t hirdettek nyertesnek, közel 1110 milliárd forint összértékben. Ez az összérték közel 60 százaléka. Az előző év azonos időszakához képest a kkv-k által elnyert szerződések száma 6,8 százalékkal nőtt. „Minden 100 közbeszerzési szerződésből 75 darab, és minden elköltött 100 forintból 59 forint ehhez a nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos szektorhoz került” – húzta alá dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.
Miért húzódik át a közbeszerzési piac az uniós eljárásrendbe?
A piac szerkezete az elmúlt évek tendenciáját tükrözi: a szerződések közel egyharmadát a nemzeti, mintegy kétharmadát az uniós eljárásrendben kötötték meg. Értékben a különbség sokkal nagyobb: a megkötött szerződések több mint 90 százalékát uniós rezsim alatt bonyolították le. Az ajánlatkérők az uniós eljárásrendben megközelítőleg kétszer olyan gyakran biztosítottak részajánlattételi lehetőséget, mint a nemzetiben – ez a Hatóság szerint a verseny élénkítésének egyik eszköze.
Az ajánlati aktivitásban is eltérés mutatkozik: az uniós eljárásrendben átlagosan 2,7 ajánlat érkezett egy-egy szerződésre, a nemzetiben 4,3-ról 3,8-ra mérséklődött a mutató. A két rezsimet együtt nézve 2026 első félévében 3,1 volt az átlagos ajánlatszám, vagyis egy eljárásra átlagosan valamivel több mint három ajánlat jutott.
Mit változtatott a kormány a 2015-ös közbeszerzési törvényen?
A Hatóság beszámolója szerint a kormány az európai uniós források érdekében módosított a 2015-ös közbeszerzési törvényen, ami a közbeszerzési szakértő megfogalmazásában „rég nem látott élénkülést hozott az érdeklődők számában”. A piac teljesítményét ugyanakkor beárnyékolja, hogy a szakértő szerint az intézményrendszer reformja nélkül számottevő pozitív változás nem várható a nagyon magas korrupciós kockázatnak kitett területen.
Mit jelent a kkv-dominancia és a Tisza-kormányra váró örökség?
A gyorsjelentésben kirajzolódó kép kettős. Egyrészt a kkv-knál koncentrálódik a közbeszerzési aktivitás volumene és értéke is: 74,6 százalékos szerződésarány és 59 százalékos értékarány egyszerre ritka erős pozíció. Másrészt az éves összérték harmadával esett vissza – vagyis a korábbi félévhez képest kevesebb nagyértékű projekt futott, miközben a szerződésszám nőtt. Ez a szerződések aprózódását, alacsonyabb átlagértékét jelzi.
A mostani félév az átmenet időszaka: a 2015-ös közbeszerzési törvény módosítása élénkítette a versenyt, a részajánlattétel szélesebb alkalmazása pedig formálisan teret ad a kisebb szereplőknek. Ugyanakkor a szakértői jelzés egyértelmű: intézményi reform híján a magas korrupciós kockázat nem csökken, a közbeszerzési piacra nehezedő bizalmi deficit fennmarad. A Tisza-kormányra így nem pusztán egy élénkülő, de továbbra is kockázatos piac öröklődik át, hanem annak a kérdése is, hogy a kkv-k térnyerését kíséri-e az integritás erősítése.
Gyakori kérdések
Hány közbeszerzési eljárást folytattak le 2026 első félévében?
Hogyan változott az eljárásszám és a szerződésszám 2025 első félévéhez képest?
Mekkora részt nyertek a kkv-k a közbeszerzési szerződésekből?
Milyen arányban oszlottak meg a szerződések áru, szolgáltatás és építés között?
Mennyi volt az uniós és a nemzeti eljárásrendek részesedése?
Hány ajánlat érkezett átlagosan egy-egy eljárásra?
Mit mondott a Közbeszerzési Hatóság elnöke a kkv-k szerepéről?
Milyen kockázatot jelez a közbeszerzési szakértő?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Hány közbeszerzési eljárást folytattak le 2026 első félévében?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A Közbeszerzési Hatóság gyorsjelentése szerint 2026 első hat hónapjában 3739 eredményes közbeszerzési eljárás zárult le, összesen 1866,5 milliárd forint értékben, és 8288 szerződés született.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hogyan változott az eljárásszám és a szerződésszám 2025 első félévéhez képest?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az eredményes eljárások száma 8,5 százalékkal, a megkötött szerződések száma 7,2 százalékkal nőtt éves összevetésben. Az összérték ugyanakkor hozzávetőleg harmadával elmaradt a 2025 első félévitől, de 14–15 százalékkal meghaladta a 2024-est.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mekkora részt nyertek a kkv-k a közbeszerzési szerződésekből?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A 8288 szerződésből 6182 esetében – közel háromnegyedénél – kkv-t hirdettek nyertesnek, 1110 milliárd forint összértékben. Ez az összérték 59 százalékát jelenti; a kkv-szerződések száma 6,8 százalékkal nőtt.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen arányban oszlottak meg a szerződések áru, szolgáltatás és építés között?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Szerződésszámban az árubeszerzés 51,4, a szolgáltatás 30,5, az építési beruházás 18,1 százalék volt. Értékben a szolgáltatás 46,6, az áru 27,1, az építés 26,3 százalékot tett ki.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mennyi volt az uniós és a nemzeti eljárásrendek részesedése?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A szerződések közel egyharmadát nemzeti, mintegy kétharmadát uniós eljárásrendben kötötték meg. Értékben a szerződések több mint 90 százaléka uniós rezsim alá esett.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hány ajánlat érkezett átlagosan egy-egy eljárásra?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az uniós eljárásrendben átlagosan 2,7, a nemzetiben 3,8 ajánlat érkezett szerződésenként. A két rezsimet együtt nézve az átlagos ajánlatszám 3,1 volt 2026 első félévében.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mit mondott a Közbeszerzési Hatóság elnöke a kkv-k szerepéről?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke kiemelte: minden 100 közbeszerzési szerződésből 75 darabot, és minden elköltött 100 forintból 59 forintot kkv-k nyertek el.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen kockázatot jelez a közbeszerzési szakértő?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A Hatóság beszámolója szerint a kormány a 2015-ös közbeszerzési törvény uniós források érdekében végrehajtott módosítása élénkítette az érdeklődést, ám a szakértő jelezte: intézményrendszeri reform nélkül számottevő pozitív változás nem várható a nagyon magas korrupciós kockázatnak kitett piacon.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem1 252 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- EKB változatlanul hagyta a kamatot, a forint 364 felé gyengül
- Első magyar MiCA-engedélyes: újraindul a CoinCash
- Sinka Edit vezeti a Klebelsberg Központot – új irányt jelöl be
- A Vidéki prókátor üzent a Fidesznek: egy bocsánatkérés jólesne
- Sinka Edit vezeti a Klebelsberg Központot – Lannert Judit
A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 26 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Ryanair profitzuhanás: olcsóbb jegyekkel védekeznek
A Ryanair profitja 538 millió euróra esett az április-júniusi negyedévben, elmaradva az elemzői vára…
Költségvetési fordulat: Többlettel zárt június, de a hiánycél
A Pénzügyminisztérium jelentése szerint júniusban 424,1 milliárd forintos többlettel zárt a költségv…
4,2 milliárdos uniós mentőöv az aszálykáros kukoricatermelőknek
4,2 milliárd forintos uniós támogatás érkezik a 2025-ös aszálykáros magyar kukoricatermelőknek. A ké…
Velencei-tó apadása: ingatlanpiaci válság sújtja a tópartot
A Velencei-tó drámai vízszintcsökkenése súlyosan érinti a turizmust és az ingatlanpiacot. Csökken a …
Vagyonadó helyett a rendszer igazi hibáit kellene feltárni
Adószakmai szervezetek a Pénzügyminisztériumnak írtak: a vagyonadó kampányígéret, szakmailag garantá…
Első magyar MiCA-engedélyes: újraindul a CoinCash
Az MNB 2026. július 20-án CASP-engedélyt adott a CoinCash-nek: első magyar cégként hat MiCA szolgált…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A fürdők fővárosa
Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.
A három város egyesítése
Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével — az egységes főváros azóta az ország politikai, gazdasági és kulturális központja.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.