BELFöLD
- A Magyar Államkincstár 2026. június végi adatai szerint a hazai kórházak lejárt adóssága 49,5 milliárd forintra nőtt a májusi 42 milliárd után.
- 530 intézményből 155-nek van lejárt tartozása, közülük 67-nek egy hónapon belüli.
- A tartozás közel fele, 21,7 milliárd forint négy egyetemi klinikát terhel: Pécs (7,8 mrd), Szeged (6,4 mrd), Debrecen (6,1 mrd) és a Semmelweis Egyetem (1,4 mrd).
- Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a gyógyító-megelőző ellátásoknál 67 milliárd, a gyógyszertámogatásoknál 29 milliárd forintos túlköltés mutatkozik.
- A Tisza-kormány évi 500 milliárd forint többletforrást ígért az egészségügynek, míg Hegedűs Zsolt miniszter a parlamentben ennek töredékét jelölte meg szükségletként.
- A Magyar Államkincstár június végi adatai szerint 49,5 milliárd forintra nőtt a hazai kórházak lejárt adóssága; a tartozás közel fele négy egyetemi klinikát – Pécs, Szeged, Debrecen, Semmelweis – terhel.
- A gyógyító-megelőző és gyógyszertámogatási túlköltéssel együtt a forráshiány nagyjából 150 milliárd forintra rúg, miközben a kormány 80 milliárdos beépülő többletet jelentett be.
- Az OSZ főtitkára, Rásky László a 2025-ös tendencia alapján év végére 100 milliárd feletti kórházi adósságot jelez előre.
A Magyar Államkincstár 2026. június végén közzétett adatszolgáltatása szerint a hazai kórházak lejárt adósságállománya elérte a 49,5 milliárd forintot – szemben a májusi 42 milliárd forinttal. Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára, Rásky László szerint a növekedési ütem aggasztóan követi a 2025-ös mintát, amikor az év végi állomány elérte a 100 milliárd forintot. A beszállítók a helyzet évközi rendezését sürgetik.
Mennyi tartozás van a kórházaknál, és mely intézményeknél a legnagyobb a lyuk?
A MÁK jelentése szerint az 530 jelentésre kötelezett intézményből 155-nek van lejárt tartozása, közülük 67 esetében a lejárat egy hónapon belüli. A most kimutatott 49,5 milliárd forintos tartozás közel fele – 21,7 milliárd forint – négy nagy egyetemi klinikai központot terhel: a pécsinek 7,8, a szegedinek 6,4, a debreceninek 6,1 milliárd forint, míg a Semmelweis Egyetem klinikájának 1,4 milliárd forint a kitettsége. Ez utóbbi intézmény az elmúlt években pluszbevételeinek köszönhetően került jobb helyzetbe.
Miért rekedt el a finanszírozás a nagy klinikákon?
Rásky László az Economxnak nyilatkozva az okokat is megnevezte. Eszerint a gond elsősorban a központi ellátási szerkezetből és az óriási betegforgalomból fakad, a Debrecen esetében külön kiemelt „öröklött rossz finanszírozási rendszer” pedig tovább súlyosbítja a helyzetet. Hozzátette: Pécs, Szeged és Debrecen esetében sincs ok derűlátásra, mert egy tavalyi adósságrendezés után most ekkora lyuk tátong a költségvetésükben.
Mire elég a 80 milliárdos többlet a valós 150 milliárdos hiány ellenében?
A Magyar Államkincstár kimutatása a kórházi adósságon túli képet is feltárja: a gyógyító-megelőző ellátásoknál 67 milliárd, a gyógyszertámogatásoknál pedig 29 milliárd forintos túlköltés mutatkozott az előirányzathoz képest júniusig. A lejárt kórházi tartozásokkal együtt ez nagyjából 150 milliárd forintos forráshiányt jelent – vagyis mintegy kétszer annyit, mint amennyit Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egyik parlamenti felszólalásában többletforrásigényként megjelölt. A Tisza-kormány korábban évi 500 milliárd forint többletforrást ígért az egészségügyi ellátórendszernek, elsősorban bérfejlesztésre és a várólisták csökkentésére; a várólista-kezeléshez beavatkozásonként 20-25 százalékos normatív támogatásemelés kellene. A 2024-es 150 milliárd forintos pluszforrás után 2025-re újabb 80 milliárd forintos beépülő többlet került a rendszerbe – ez azonban Rásky László szerint nem áll arányban a ténylegesen kibontakozó hiánnyal.
Mit kérnek a beszállítók és miért elégtelen a jelenlegi struktúra?
Rásky László jelezte: a beszállítók a többletbeavatkozásokat úgy finanszíroznák, „hogy az ne növelje az adósságot, vagyis a beszállítók is hozzájussanak a szállított eszközök árához”. Külön kiemelte a jelenleg 27 százalékos áfájú gyógyászatisegédeszköz-szektor korszerűsítését: az OSZ öt százalékra csökkentené az áfát, a GYSE-termékek összkeretét pedig 130–140 milliárd forintra emelné. A háttérben emellett az ágazat régóta fennálló humánerőforrás-hiánya is nehezíti a helyzetet.
Év végére megint 100 milliárd felett – mit mutatnak a számok 2026 nyarán?
A június végi közel 50 milliárdos összeg – és a tavalyi tendencia ismeretében – a kórházi adósságállomány idei pályája a 100 milliárdos sávot jelöli ki. Rásky László szavaival: „a kórházi adósság már májusban meghaladta a 42 milliárd forintot, a június végi, csaknem 50 milliárdos összintézményi lejárt adósság nem sok jóval kecsegtet”. A héten tehát ismét nem kormányzati nyilatkozat, hanem a MÁK-publikáció definiálta a helyzetet – miközben az ígért 500 milliárdos program eddig csak részben, a 80 milliárdos beépülő plusz formájában jelent meg a rendszerben. Az adatokból kirajzolódó trend a beszállítók figyelmeztetésével együtt azt jelzi, hogy a 2026-os év második felében a kormánynak a tervezettnél jóval korábban kell lépnie – nem a jövő évi választási ciklus költségvetésében, hanem az idei zárás előtt.
Gyakori kérdések
Mekkora a kórházak lejárt adóssága 2026 júniusának végén?
Mely intézményeknél a legnagyobb a kórházi adósság?
Hány kórháznak van lejárt tartozása?
Mekkora a teljes forráshiány az egészségügyben 2026 júniusáig?
Mit ígért a kormány a kórházi adósság kezelésére?
Mit gondol a szakma az idei kilátásokról?
Mi áll a négy nagy klinika eladósodása mögött?
Milyen strukturális javaslatot tett az OSZ?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatBelföld
- Megjelenés
- Terjedelem960 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- 18,2 milliárdos reklámkampány a Fidesz utolsó „petíciója” mögött
- Az adótanácsadók elutasították az MKIK új kamarai díjtervét
- Magyar Péter elmagyarázta a Norris-Verstappen tréfát
- Elérheti-e újra a 350 forintot az euró?
- Új alkotmánybírót választhat a parlament hétfőn
A Budapest Blog Belföld rovatában az elmúlt 30 napban 18 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Ősszel visszakerülnek a gyermekvédelemhez a javítóintézetek
A javítóintézetek 2026 őszétől visszakerülnek a gyermekvédelemhez Gyurkó Szilvia államtitkár koncepc…
Hárommilliárdos alapot hozott létre a kormány
A Tisza-kormány 3 milliárd forintos alapot hozott létre az azbesztes útszakaszok mentesítésére – csa…
Légifotókon a Dél-Alföld pusztuló erdői: tűzveszély fenyeget
Drámai légifotókon mutatta be a DALERD a Dél-Alföld pusztuló erdeit: Bélmegyer, Szeghalom és Körösla…
Kánikula Program indul: 120 ezer forintos csomag az állatvédőknek
120 ezer forintos vissza nem térítendő csomag és víz-, áramsegítség a hazai állatvédőknek: elindult …
Éjszakai buszjáratokkal bővül a fővárosi agglomeráció
Augusztus 1-jétől a júliusban indult rendszer második ütemében éjszakai buszjáratok indulnak Biatorb…
Süllyedő sétahajó a Dunán: így mentették meg Budapesten
Csütörtök éjjel süllyedni kezdett egy sétahajó a Dunán. A BRFK riasztására a Fővárosi Katasztrófavéd…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A fürdők fővárosa
Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.
A három város egyesítése
Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével — az egységes főváros azóta az ország politikai, gazdasági és kulturális központja.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.