2026. július 29. szerda 📍 Budapest ▾
🌤 19°C EUR 360,90 USD 317,50 KORAI HOZZÁFÉRÉS
Az adótanácsadók elutasították az MKIK új kamarai díjtervét GAZDASáG
Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • Nagy Elek, az MKIK elnöke a cégmérethez igazítaná a kamarai hozzájárulást.
  • Az Adótanácsadók Egyesülete szerint ez valójában a díj emelését készíti elő.
  • Az egyesület a kötelező kamarai regisztráció és a fizetési kötelezettség eltörlését követeli.
  • A 2026. évi III. törvény visszavonását is sürgetik, mert az áthelyezné az egyéni vállalkozók ügyintézését a NAV-tól az MKIK-hoz.
  • Az egyesület fenntartja, hogy az ügyintézés maradjon a NAV Webes Ügysegéd felületén.
A lényeg röviden:

  • Nagy Elek MKIK-elnök cégmérethez igazítaná a kamarai hozzájárulást, és a szervezet részesülne a társaságiadóból.
  • Az Adótanácsadók Egyesülete ezt burkolt díjemelésként értékeli, és a kötelező kamarai regisztráció eltörlését követeli.
  • A 2026. évi III. törvény visszavonását is kérik, mert az áthelyezné az egyéni vállalkozók ügyintézését a NAV-tól az MKIK-hoz.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Nagy Elek egy friss interjúban amellett érvelt, hogy a kisebb vállalkozások tehermentesítése érdekében a cégméret alapján differenciálnák a kamarai hozzájárulást, és a szervezet a jövőben akár a társaságiadó-bevételből is részesülhetne. A felvetésre az Adótanácsadók Egyesülete azonnal reagált: álláspontjuk szerint a nyilatkozat valójában a kamarai hozzájárulás cégmérettől függő emelését készíti elő.

Miért nem fogadható el a cégmérethez kötött kamarai díj?

Az egyesület szerint elfogadhatatlan, hogy a vállalkozásokat olyan tevékenységek finanszírozására kötelezzék, amelyeket nem vesznek igénybe, és amelyekre a cégek jelentős része egyébként is burkolt adóként tekint. A szervezet ezért fenntartja korábbi javaslatát: a kötelező kamarai regisztrációt és a fizetési kötelezettséget el kell törölni.

Az Adótanácsadók Egyesülete az MKIK működését kizárólag az önkéntes tagok befizetéseiből és a ténylegesen nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjakból finanszírozná. Ez az elv – „csak az fizessen, aki valóban igénybe veszi a szolgáltatásokat” – a magyar vállalkozáspolitikai viták egyik legrégebbi és legkényesebb pontja, amely az elmúlt években több alkalommal is a kormányzati asztalra került.

Mit változtatna a 2026. évi III. törvény?

A kötelező hozzájárulás megszüntetése mellett az egyesület a 2026. évi III. törvény visszavonását is sürgeti. A jogszabály célja, hogy a jövő év elejétől az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos ügyintézés a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) átkerüljön az MKIK-hoz. Az adótanácsadók szerint ez a lépés komolyan veszélyezteti az adminisztráció biztonságát, és határozott céljuk elérni, hogy a rendszer ne változzon.

Mennyire biztonságos a NAV Webes Ügysegéd rendszere?

Az egyesület konkrét alternatívát is megnevezett: az ügyintézés maradjon a jól működő Webes Ügysegéd felületén, a NAV hatáskörében. A szervezet szerint a NAV-nál évek alatt kiépített, bevált digitális ügyintézési rendszer átadása adminisztrációs kockázatokkal és felesleges bizonytalansággal járna – különösen egy olyan területen, ahol a hibás nyilvántartás közvetlen adó- és jogosultsági következményekkel jár a vállalkozókra nézve.

Milyen érdekek feszülnek egymásnak a kamarai finanszírozásban?

Az MKIK a magyar gazdasági önrendelkezés egyik intézményes pillére, amely jelenleg a kötelező regisztrációból és az önkéntes szolgáltatási díjakból gazdálkodik. A cégméret szerinti differenciálás ötlete formailag tehermentesítést ígér, a kritikusok szerint viszont épp az ellenkezőjét hozná: a nagyobb cégek védelmében növelné a teljes befizetési volument. Az adótanácsadói érvelés arra épül, hogy a magyar kkv-szektor amúgy is a legnagyobb adminisztrációs teher alatt álló szereplők közé tartozik az Európai Unión belül.

Mit jelent ez a magyar vállalkozásoknak?

A szerkesztőségi értékelés röviden összegezhető: ez a vita nem szűk szakpolitikai csörte, hanem annak a jele, hogy a magyar gazdaságpolitika újra a kötelező kamarai tagság kontra önkéntes szolgáltatásvásárlás dilemma mentén rendezi a vállalkozói szféra és az állami kamara viszonyát. Ha az MKIK javaslata érdemben előrehalad, a költségvetésben is kimutatható lesz egy kvázi új adóelem; ha az adótanácsadók álláspontja győz, a kötelező regisztráció és az ügyintézés-áthelyezés is lekerül a napirendről. A tét nem kevesebb, mint hogy a magyar kkv-k 2026-tól milyen adminisztratív és pénzügyi terhekkel szembesülnek – és hogy az MKIK megmarad-e kötelező tagságon alapuló köztestületnek, vagy átalakul tisztán szolgáltatás-alapú szervezetté.

Gyakori kérdések

Mit javasolt pontosan az MKIK elnöke a kamarai hozzájárulásról?
Nagy Elek, az MKIK elnöke egy friss interjúban arról beszélt, hogy a kisebb vállalkozások tehermentesítése érdekében a cégmérethez igazítanák a kamarai hozzájárulást. Emellett felvetette, hogy a szervezet a jövőben a társaságiadó-bevételből is részesülhetne.
Miért utasítják el az adótanácsadók az MKIK javaslatát?
Az Adótanácsadók Egyesülete szerint a nyilatkozat valójában a kamarai hozzájárulás cégmérettől függő emelését készíti elő, és elfogadhatatlan, hogy a vállalkozásokat olyan tevékenységek finanszírozására kötelezzék, amelyeket nem vesznek igénybe.
Mit akar eltörölni az Adótanácsadók Egyesülete?
A kötelező kamarai regisztrációt és a fizetési kötelezettséget, és helyette az MKIK működését kizárólag az önkéntes tagok befizetéseiből és a ténylegesen nyújtott szolgáltatások díjából finanszíroznák.
Mi a 2026. évi III. törvény, és miért akarják visszavonni?
A 2026. évi III. törvény tenné lehetővé, hogy 2026 elejétől az egyéni vállalkozások ügyintézése a NAV-tól az MKIK-hoz kerüljön. Az adótanácsadók szerint ez veszélyeztetné az adminisztráció biztonságát.
Hol maradjon az egyéni vállalkozók ügyintézése?
Az egyesület szerint az ügyintézés maradjon a NAV hatáskörében, a jól működő Webes Ügysegéd felületén.
Milyen forrásból működne az MKIK a javaslat szerint?
Az adótanácsadók álláspontja szerint kizárólag az önkéntes tagok befizetéseiből és a ténylegesen nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjakból.
Burkolt adóként tekintenek a kamarai hozzájárulásra?
Igen: az egyesület megfogalmazása szerint a cégek jelentős része burkolt adóként tekint a kötelező kamarai hozzájárulásra.
Mi a vita tétje a magyar vállalkozások számára?
A kötelező kamarai tagság eltörlése vagy átalakítása és az egyéni vállalkozók ügyintézésének hovatartozása – vagyis a magyar kkv-k 2026-tól érvényes adminisztratív és pénzügyi terheinek mértéke.

Forrás: www.portfolio.hu — Mesterséges intelligencia által készített önálló szerkesztőségi feldolgozás a jelzett forrás alapján (Szjt. 34–36. §). Nem szó szerinti közlés.
3,9 (52 értékelés)
1 010 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Budapest Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatGazdaság
  • Megjelenés
  • Terjedelem844 szó · ≈4 perc olvasás
A cikkben előforduló témák
költségvetés

Korábbi cikkeink ugyanebben a témában

  1. Elérheti-e újra a 350 forintot az euró?
  2. Új alkotmánybírót választhat a parlament hétfőn
  3. Állami irodavásárlások: 596 milliárd Tiborcz, Garancsi és Balázs
  4. Benzinár: 41 forinttal drágult a 95-ös a védett ár kivezetése óta
  5. Lassan lenyugszik a vihar: 359 alatt stabilizálódott a forint

A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 50 cikk jelent meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

3,9 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Budapestről — időtálló alapok

VILÁGÖRÖKSÉG

A Duna-part és a Várnegyed

Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.

KÖZLEKEDÉS

Az európai kontinens első metrója

A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.

ÉPÍTÉSZET

Az Országház

A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.

Rovatok