GAZDASáG
- Nagy Elek, az MKIK elnöke a cégmérethez igazítaná a kamarai hozzájárulást.
- Az Adótanácsadók Egyesülete szerint ez valójában a díj emelését készíti elő.
- Az egyesület a kötelező kamarai regisztráció és a fizetési kötelezettség eltörlését követeli.
- A 2026. évi III. törvény visszavonását is sürgetik, mert az áthelyezné az egyéni vállalkozók ügyintézését a NAV-tól az MKIK-hoz.
- Az egyesület fenntartja, hogy az ügyintézés maradjon a NAV Webes Ügysegéd felületén.
- Nagy Elek MKIK-elnök cégmérethez igazítaná a kamarai hozzájárulást, és a szervezet részesülne a társaságiadóból.
- Az Adótanácsadók Egyesülete ezt burkolt díjemelésként értékeli, és a kötelező kamarai regisztráció eltörlését követeli.
- A 2026. évi III. törvény visszavonását is kérik, mert az áthelyezné az egyéni vállalkozók ügyintézését a NAV-tól az MKIK-hoz.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Nagy Elek egy friss interjúban amellett érvelt, hogy a kisebb vállalkozások tehermentesítése érdekében a cégméret alapján differenciálnák a kamarai hozzájárulást, és a szervezet a jövőben akár a társaságiadó-bevételből is részesülhetne. A felvetésre az Adótanácsadók Egyesülete azonnal reagált: álláspontjuk szerint a nyilatkozat valójában a kamarai hozzájárulás cégmérettől függő emelését készíti elő.
Miért nem fogadható el a cégmérethez kötött kamarai díj?
Az egyesület szerint elfogadhatatlan, hogy a vállalkozásokat olyan tevékenységek finanszírozására kötelezzék, amelyeket nem vesznek igénybe, és amelyekre a cégek jelentős része egyébként is burkolt adóként tekint. A szervezet ezért fenntartja korábbi javaslatát: a kötelező kamarai regisztrációt és a fizetési kötelezettséget el kell törölni.
Az Adótanácsadók Egyesülete az MKIK működését kizárólag az önkéntes tagok befizetéseiből és a ténylegesen nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjakból finanszírozná. Ez az elv – „csak az fizessen, aki valóban igénybe veszi a szolgáltatásokat” – a magyar vállalkozáspolitikai viták egyik legrégebbi és legkényesebb pontja, amely az elmúlt években több alkalommal is a kormányzati asztalra került.
Mit változtatna a 2026. évi III. törvény?
A kötelező hozzájárulás megszüntetése mellett az egyesület a 2026. évi III. törvény visszavonását is sürgeti. A jogszabály célja, hogy a jövő év elejétől az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos ügyintézés a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) átkerüljön az MKIK-hoz. Az adótanácsadók szerint ez a lépés komolyan veszélyezteti az adminisztráció biztonságát, és határozott céljuk elérni, hogy a rendszer ne változzon.
Mennyire biztonságos a NAV Webes Ügysegéd rendszere?
Az egyesület konkrét alternatívát is megnevezett: az ügyintézés maradjon a jól működő Webes Ügysegéd felületén, a NAV hatáskörében. A szervezet szerint a NAV-nál évek alatt kiépített, bevált digitális ügyintézési rendszer átadása adminisztrációs kockázatokkal és felesleges bizonytalansággal járna – különösen egy olyan területen, ahol a hibás nyilvántartás közvetlen adó- és jogosultsági következményekkel jár a vállalkozókra nézve.
Milyen érdekek feszülnek egymásnak a kamarai finanszírozásban?
Az MKIK a magyar gazdasági önrendelkezés egyik intézményes pillére, amely jelenleg a kötelező regisztrációból és az önkéntes szolgáltatási díjakból gazdálkodik. A cégméret szerinti differenciálás ötlete formailag tehermentesítést ígér, a kritikusok szerint viszont épp az ellenkezőjét hozná: a nagyobb cégek védelmében növelné a teljes befizetési volument. Az adótanácsadói érvelés arra épül, hogy a magyar kkv-szektor amúgy is a legnagyobb adminisztrációs teher alatt álló szereplők közé tartozik az Európai Unión belül.
Mit jelent ez a magyar vállalkozásoknak?
A szerkesztőségi értékelés röviden összegezhető: ez a vita nem szűk szakpolitikai csörte, hanem annak a jele, hogy a magyar gazdaságpolitika újra a kötelező kamarai tagság kontra önkéntes szolgáltatásvásárlás dilemma mentén rendezi a vállalkozói szféra és az állami kamara viszonyát. Ha az MKIK javaslata érdemben előrehalad, a költségvetésben is kimutatható lesz egy kvázi új adóelem; ha az adótanácsadók álláspontja győz, a kötelező regisztráció és az ügyintézés-áthelyezés is lekerül a napirendről. A tét nem kevesebb, mint hogy a magyar kkv-k 2026-tól milyen adminisztratív és pénzügyi terhekkel szembesülnek – és hogy az MKIK megmarad-e kötelező tagságon alapuló köztestületnek, vagy átalakul tisztán szolgáltatás-alapú szervezetté.
Gyakori kérdések
Mit javasolt pontosan az MKIK elnöke a kamarai hozzájárulásról?
Miért utasítják el az adótanácsadók az MKIK javaslatát?
Mit akar eltörölni az Adótanácsadók Egyesülete?
Mi a 2026. évi III. törvény, és miért akarják visszavonni?
Hol maradjon az egyéni vállalkozók ügyintézése?
Milyen forrásból működne az MKIK a javaslat szerint?
Burkolt adóként tekintenek a kamarai hozzájárulásra?
Mi a vita tétje a magyar vállalkozások számára?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem844 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Elérheti-e újra a 350 forintot az euró?
- Új alkotmánybírót választhat a parlament hétfőn
- Állami irodavásárlások: 596 milliárd Tiborcz, Garancsi és Balázs
- Benzinár: 41 forinttal drágult a 95-ös a védett ár kivezetése óta
- Lassan lenyugszik a vihar: 359 alatt stabilizálódott a forint
A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 50 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.
Az európai kontinens első metrója
A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.
Az Országház
A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.







Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.