GAZDASáG
- Az Európai Unió 10,8 millió eurós (4,2 milliárd forintos) rendkívüli támogatást nyújt a magyar kukoricatermelőknek.
- A juttatás azokat segíti, akiknek a 2025-ös aszály legalább 30 százalékos hozamveszteséget okozott.
- A támogatási kérelmeket 2026. július 22. és augusztus 5. között lehet benyújtani a Magyar Államkincstárhoz.
- A kifizetésre 2026. szeptember 30-ig kerül sor.
- A forrás az Európai Unió mezőgazdasági válságtartalékából származik, és kiegészíti a korábbi hazai kárenyhítést.
- Az EU 10,8 millió eurós (4,2 milliárd forintos) rendkívüli támogatást nyújt a 2025-ös aszálykáros magyar kukoricatermelőknek, kiegészítve a hazai kárenyhítési programot.
- A támogatásra azok jogosultak, akiknek a hozamvesztesége meghaladta a 30%-ot, a kérelmeket 2026. július 22. és augusztus 5. között lehet benyújtani a Magyar Államkincstárhoz.
- A kukoricatermesztés problémái, mint az alacsony hozamok és a vetésterület csökkenése, rendszerszintűek, melyekre hosszú távú, adaptív stratégiákra van szükség az éghajlatváltozás miatt.
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium közlése szerint az Európai Unió mezőgazdasági válságtartalékából származó 10,8 millió euró – ami a jelenlegi átváltási szinteken körülbelül 4,2 milliárd forintot tesz ki – a tavalyi, különösen súlyos aszálykárok enyhítését célozza. Ez az összeg nem helyettesíti, hanem kiegészíti a korábbi hazai agrárkár-enyhítési programot, amelynek keretében a kormány 28,4 milliárdról 46,5 milliárd forintra emelte a kárenyhítési alap rendelkezésre álló keretét, és ebből 37,4 milliárd forintot már ki is fizettek az aszálykárt szenvedő gazdálkodóknak. A kérelmek benyújtási határideje 2026. július 22. és augusztus 5. között van, a Magyar Államkincstárnak pedig legkésőbb szeptember 30-ig kell gondoskodnia a jóváhagyott összegek kifizetéséről.
Milyen feltételekkel igényelhető az uniós aszálytámogatás?
Az uniós támogatás nem jár automatikusan minden, 2025-ben kukoricát termesztő gazdálkodónak, hanem szigorú feltételekhez kötött. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium korábban társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezete alapján azok lehetnek jogosultak, akiknek az agrárkár-megállapító szerv igazolása szerint a 2025-ös aszály következtében várható hozamcsökkenése meghaladta a 30 százalékot. A támogatás alapját a 2025-ös egységes kérelemben KAL21 hasznosítási kóddal jóváhagyott, aszálykárral érintett kukoricaterület adja. További fontos feltétel, hogy a termelőnek a 2026-os egységes kérelmében alapszintű jövedelemtámogatást kell igényelnie. A hektáronként járó támogatás összege előre nem rögzített, azt a 10,8 millió eurós teljes keretet a jogosultsági feltételeknek megfelelő, jóváhagyott károsodott kukoricaterület nagysága alapján osztják fel. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb területre érkezik elfogadott kérelem, annál alacsonyabb lehet a hektáronkénti egységösszeg. A kérelmeket elektronikus úton, a Magyar Államkincstár erre kialakított felületén kell benyújtani, a határidő elmulasztása pedig jogvesztő lehet.
Hogyan alakult a kukoricatermés az elmúlt években?
A 2025 nyarán kialakult tartós hőség és csapadékhiány különösen Magyarország középső, délkeleti és alföldi térségeiben okozott komoly károkat. A termelők összesen több mint 550 ezer hektárra jelentettek be mezőgazdasági káreseményt, melyek közül a legnagyobb veszteséget a kukoricatermesztés szenvedte el. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai rámutatnak a súlyos helyzetre: 2025-ben mindössze 3,9 millió tonna kukoricát takarítottak be Magyarországon, ami 27 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi mennyiségtől, az előző öt év átlagához képest pedig 34 százalékos volt a visszaesés. A hektáronkénti országos termésátlag 5,3 tonnára csökkent, ami közel 13 százalékkal volt alacsonyabb a 2024-es eredménynél, és az ötéves átlaghoz viszonyítva már 19 százalékos elmaradást jelentett. A vármegyék közötti különbségek rendkívül nagyok voltak: Békésben mindössze 2,8 tonnás, Nógrádban 2,7 tonnás hektáronkénti hozamot mértek, miközben Vas vármegyében 8 tonna körüli eredményt értek el. A kukorica vetésterülete is tovább zsugorodott, 770 ezer hektárra, az utóbbi száz év legalacsonyabb szintjére esett, a betakarított terület pedig 740 ezer hektár volt.
Miért súlyosbodnak a kukoricatermesztés problémái Magyarországon?
Az uniós mentőöv, bár javíthatja az érintett gazdaságok likviditását, ágazati szinten nem oldja meg a kukoricatermesztés egyre súlyosabb, rendszerszintű problémáit. A KSH szerint az aszályos évek, a bizonytalan jövedelmezőség és a gyenge hozamok miatt egyre több gazdálkodó fordult a stabilabbnak tartott őszi vetésű gabonák felé. A 2025-ös terméskiesés nem egyszeri jelenség volt; a kukoricát az elmúlt években több alkalommal érte jelentős aszály- és hőkár, miközben a termelési költségek magasak, a terményárak pedig nem minden esetben fedezik a kieső hozamokat. A visszatérő szárazság már a vetésszerkezet átalakulását is felgyorsította: a gazdálkodók csökkentették a kukorica részarányát, és kisebb vízigényű vagy az őszi–téli csapadékot jobban hasznosító kultúrákra tértek át.
Szerkesztőségi álláspontunk szerint a rendkívüli uniós támogatás üdvözlendő és segítséget nyújt a leginkább rászoruló termelőknek. Azonban lényeges, hogy ez a „mentőöv” csupán tűzoltás, amely a tüneteket kezeli, de nem orvosolja az éghajlatváltozásból fakadó, egyre gyakoribb és súlyosabb időjárási szélsőségek mélyebb okait és hosszú távú hatásait. A magyar mezőgazdaságnak, különösen a kukoricatermesztésnek, fenntarthatóbb és adaptívabb stratégiákra van szüksége, amelyek magukban foglalják a víztakarékos technológiák szélesebb körű bevezetését, az öntözéses gazdálkodás fejlesztését és a növényfajták klímaállóságának javítását. A diverzifikáció és a kockázatkezelés megerősítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdálkodók hosszú távon is biztonságosan tudjanak termelni egy egyre kiszámíthatatlanabb környezetben.
Gyakori kérdések
Mekkora uniós támogatás érkezik a magyar kukoricatermelőknek?
Melyik év aszálykárai miatt kapnak most támogatást a gazdálkodók?
Mikor lehet benyújtani a támogatási kérelmeket?
Mikorra várható a jóváhagyott összegek kifizetése?
Milyen hozamcsökkenés esetén jogosult valaki a támogatásra?
Mely magyarországi területeken okozott legnagyobb károkat az aszály?
Hogyan alakult a kukoricatermés Magyarországon 2025-ben a korábbi évekhez képest?
Miért fordult Magyarország az Európai Bizottsághoz a támogatásért?
Mekkora volt a kukorica vetésterülete 2025-ben?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Mekkora uniós támogatás érkezik a magyar kukoricatermelőknek?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az Európai Unió mezőgazdasági válságtartalékából 10,8 millió euró, ami a jelenlegi átváltási szinteken mintegy 4,2 milliárd forintot jelent, érkezik rendkívüli támogatásként a magyar kukoricatermelőknek.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Melyik év aszálykárai miatt kapnak most támogatást a gazdálkodók?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A támogatás a 2025 nyarán kialakult tartós hőség és csapadékhiány, azaz a 2025-ös aszálykárok miatt jár azoknak a kukoricatermelőknek, akik legalább 30 százalékos hozamveszteséget szenvedtek el.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mikor lehet benyújtani a támogatási kérelmeket?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A támogatási kérelmeket 2026. július 22. és augusztus 5. között lehet benyújtani elektronikus úton, a Magyar Államkincstár erre kialakított felületén.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mikorra várható a jóváhagyott összegek kifizetése?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A Magyar Államkincstárnak legkésőbb 2026. szeptember 30-ig kell kifizetnie a jóváhagyott összegeket az érintett gazdálkodóknak.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen hozamcsökkenés esetén jogosult valaki a támogatásra?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium rendelettervezete alapján azok lehetnek jogosultak, akiknek az agrárkár-megállapító szerv igazolása szerint a tavalyi aszály következtében várható hozamcsökkenése meghaladta a 30 százalékot.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mely magyarországi területeken okozott legnagyobb károkat az aszály?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az aszály különösen Magyarország középső, délkeleti és alföldi térségeiben okozott komoly károkat. A vármegyék közül Békésben és Nógrádban mértek rendkívül alacsony hozamokat.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hogyan alakult a kukoricatermés Magyarországon 2025-ben a korábbi évekhez képest?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben mindössze 3,9 millió tonna kukoricát takarítottak be, ami 27 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi mennyiségtől, és 34 százalékkal az előző öt év átlagához képest.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Miért fordult Magyarország az Európai Bizottsághoz a támogatásért?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Magyarország 2025 őszén fordult az Európai Bizottsághoz a mezőgazdasági válságtartalék megnyitását kérve, mivel a korábbi hazai kárenyhítő juttatás csak részben kompenzálta a tényleges gazdasági veszteségeket, figyelembe véve a vetőmag-, műtrágya- és egyéb költségeket.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mekkora volt a kukorica vetésterülete 2025-ben?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A kukorica vetésterülete 2025-ben 770 ezer hektárra, az utóbbi száz év legalacsonyabb szintjére esett, a betakarított terület pedig 740 ezer hektár volt.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem1 357 szó · ≈7 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Moody’s: Jelentős terjeszkedés előtt az OTP Bank a Baltikumban
- JÉGER rendszer: Minisztérium egyeztet a jövőről, gazdák
- Rekordév az Aporon: közel 30% több pedagógus hallgató
- OTP Bank: történelmi eurózónás terjeszkedés a Baltikumban
- AliExpress: Félmilliárd eurós bírság illegális termékek miatt
A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 12 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Sertéspestisgócok Horvátországban: 89 kitörés a magyar határnál
Újabb afrikai sertéspestis-kitöréseket azonosítottak Horvátországban, 89 gócra nőtt a szám. Szigorú …
Velencei-tó apadása: ingatlanpiaci válság sújtja a tópartot
A Velencei-tó drámai vízszintcsökkenése súlyosan érinti a turizmust és az ingatlanpiacot. Csökken a …
Üzemanyagpiac: Tökéletes vihar fenyegeti az árakat
Geopolitikai feszültségek, nyári kereslet és finomítói problémák okoznak "tökéletes vihart" az üzema…
Kecskemét a Mercedes fő európai bástyája: elektromos C-osztály
A Mercedes-Benz kecskeméti gyára stratégiai mérföldkőhöz érkezett: elindult az elektromos C-osztály …
Mercedes: Kecskemét Európa legnagyobb gyárává válhat
A Mercedes-Benz kecskeméti gyára Európa legnagyobb autóipari bázisává válhat, miután megkezdődött az…
Rendezvénypiac: Az AI és aggregátorok átírják az ügyfélszerzést
A magyar rendezvénypiac online ügyfélszerzése alapjaiban változik: az AI és a dráguló hirdetések mia…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
Az európai kontinens első metrója
A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.
Az Országház
A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.
A Széchenyi lánchíd
Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.