ORSZáGOS POLITIKA
- Budija Szilvia kezdeményezte, hogy április 12. legyen a Demokrácia Napja Magyarországon.
- A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 8 igen és 1 nem szavazattal hitelesítette a kérdést.
- A kezdeményezés formailag megfelelt az Alaptörvény és az Nsztv. előírásainak.
- A döntés nem jogerős, 15 napig lehet jogorvoslatot kérni a Kúriától.
- A jogerőre lépés után 4 hónap áll rendelkezésre 200 ezer aláírás összegyűjtésére.
- A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hitelesítette Budija Szilvia népszavazási kezdeményezését április 12-e a Demokrácia Napjává nyilvánításáról, 8 igen és 1 nem szavazattal.
- A kezdeményezés formailag megfelelt az Alaptörvény és az Nsztv. előírásainak, és az első szakaszban 27 érvényes aláírás gyűlt össze.
- Az NVB döntése nem jogerős, 15 napig van lehetőség jogorvoslatra; jogerőre lépés után 4 hónap áll rendelkezésre 200 ezer aláírás összegyűjtésére, ami népszavazást vonhat maga után.
A magyarországi közvetlen demokrácia egyik kulcsfontosságú lépcsőfokához érkezett egy újabb országos népszavazási kezdeményezés. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a kedden megjelent Magyar Közlönyből kiderülő döntése szerint 8 igen és 1 nem szavazattal hitelesítette azt a kérdést, melyet Budija Szilvia nyújtott be még júniusban. A kezdeményezés célja, hogy az Országgyűlés április 12-ét a Demokrácia Napjává nyilvánítsa.
Az NVB döntése értelmében a kérdés, mely így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés április 12-ét a Demokrácia Napjává nyilvánítsa?”, teljesítette az Alaptörvényben és az Nsztv.-ben (a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben) megfogalmazott formai követelményeket. Ez a hitelesítés azonban még csak az első, de annál fontosabb lépés a hosszú folyamatban.
Hogyan hitelesítette az NVB a Demokrácia Napja kérdést?
Az NVB a népszavazási kérdések hitelesítése során azt vizsgálja, hogy a feltett kérdés egyértelmű, tárgyában egyedileg meghatározott, és nem ütközik az Alaptörvényben rögzített tiltásokba. Jelen esetben a bizottság 8 igen és 1 nem szavazattal állapította meg, hogy Budija Szilvia kezdeményezése megfelel ezeknek a kritériumoknak. Az első lépcsőben, a kérdés benyújtását követően, legalább 20, de legfeljebb 30 választópolgár támogató aláírására van szükség; ebben az esetben 27 érvényes aláírás gyűlt össze, ami szintén megfelelt a jogszabályi előírásoknak.
Az NVB döntése azonban még nem jogerős. A vonatkozó szabályozás értelmében az ügyben érintett személyeknek 15 nap áll rendelkezésükre, hogy jogorvoslatot kérjenek a Kúriától. Ez a határidő biztosítja a jogállamiság elvét, és lehetőséget ad a döntés felülvizsgálatára, amennyiben valaki jogszabálysértést vagy érdeksérelmet vél felfedezni. A Kúria döntése után válik véglegessé, hogy a kérdés valóban továbbjuthat-e a következő fázisba.
Mikor gyűjthetik az aláírásokat a kezdeményezők?
Az aláírásgyűjtés következő, nagyszabású szakasza csak akkor kezdődhet meg, ha az NVB döntése jogerőre lép, és a Kúria nem talál hibát a hitelesítésben, vagy elutasítja a jogorvoslati kérelmeket. Ezt követően a szervezőknek pontosan négy hónap áll majd rendelkezésükre, hogy az NVB által hitelesített aláírásgyűjtő íveken összegyűjtsék a népszavazás elrendeléséhez szükséges 200 ezer érvényes aláírást. Ez a feladat komoly szervezési és logisztikai kihívást jelent, hiszen a választópolgárok széles körét kell elérni és meggyőzni az ügy támogatásáról.
Amennyiben a kezdeményezőknek sikerül elérniük a 200 ezer aláírási küszöböt, az Országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást, és kitűzni annak időpontját. Ez az a pont, ahol a közvetlen demokrácia ereje a leginkább megnyilvánul. Ha azonban csak kevesebb, de mégis jelentős számú, legalább 100 ezer aláírás gyűlik össze, az Országgyűlés mérlegelheti, hogy elrendeli-e a népszavazást. Ebben az esetben a parlamenti többség politikai döntése határozza meg a kezdeményezés sorsát.
Milyen üzenetet hordoz egy Demokrácia Napja?
Egy „Demokrácia Napja” bevezetése, különösen április 12-én, mély szimbolikus jelentőséggel bírhat Magyarországon. Egy ilyen nap kijelölése erősítheti a polgári tudatot és felhívhatja a figyelmet a demokratikus értékek fontosságára és törékenységére. A népszavazási kezdeményezés önmagában is a demokratikus részvétel egyik legközvetlenebb formája, amely lehetőséget ad a polgároknak, hogy közvetlenül befolyásolják a nemzeti szimbólumokat és az emlékezetpolitikát. Az, hogy egy ilyen volumenű kérdés egyáltalán eljutott az NVB hitelesítési szakaszáig, rávilágít arra, hogy a társadalomban élénk az igény a demokrácia alapelveinek megerősítésére és a közügyekben való aktívabb szerepvállalásra. A következő hónapok döntőek lesznek abban, hogy ez a kezdeményezés milyen mértékben tudja megmozgatni a közvéleményt és valóban eljut-e a végső, országos voksolásig, amely egy újabb fejezetet nyithat a magyar demokrácia történetében.
Gyakori kérdések
Ki kezdeményezte a Demokrácia Napja népszavazást?
Melyik napot javasolják a Demokrácia Napjává?
Melyik szerv hitelesítette a népszavazási kérdést?
Hány szavazattal hitelesítette az NVB a kérdést?
Hány aláírás gyűlt össze az első szakaszban?
Mi a következő lépés az NVB döntése után?
Hány aláírásra van szükség a népszavazás elrendeléséhez?
Mi történik, ha 100 ezer aláírás gyűlik össze?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Ki kezdeményezte a Demokrácia Napja népszavazást?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A népszavazási kezdeményezést Budija Szilvia nyújtotta be, azzal a céllal, hogy az Országgyűlés április 12-ét a Demokrácia Napjává nyilvánítsa Magyarországon.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Melyik napot javasolják a Demokrácia Napjává?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A kezdeményezés szerint április 12-ét javasolják a Demokrácia Napjává nyilvánítani. A kezdeményezés kérdése pontosan erre a dátumra vonatkozik.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Melyik szerv hitelesítette a népszavazási kérdést?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A népszavazási kérdést a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hitelesítette. Döntésüket a kedden megjelent Magyar Közlönyben hozták nyilvánosságra.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hány szavazattal hitelesítette az NVB a kérdést?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az NVB 8 igen és 1 nem szavazattal hitelesítette a Demokrácia Napja népszavazási kérdést. Ez azt jelzi, hogy a bizottság többsége támogatta a kérdés formai megfelelőségét.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hány aláírás gyűlt össze az első szakaszban?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az első, bevezető szakaszban, a kérdés benyújtásakor, 27 érvényes aláírás gyűlt össze. Ez meghaladja a jogszabályban előírt minimum 20, de legfeljebb 30 aláírási követelményt.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mi a következő lépés az NVB döntése után?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az NVB döntése nem jogerős, így a következő 15 napban az ügyben érintett személyeknek lehetőségük van jogorvoslatot kérni a Kúriától. Csak a jogerőre lépés után indulhat az aláírásgyűjtés érdemi része.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hány aláírásra van szükség a népszavazás elrendeléséhez?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A népszavazás elrendeléséhez összesen 200 ezer érvényes aláírásra van szükség, amelyet a jogerőre lépést követő négy hónapon belül kell összegyűjteni. Ha ez sikerül, az Országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mi történik, ha 100 ezer aláírás gyűlik össze?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Ha legalább 100 ezer, de kevesebb mint 200 ezer aláírás gyűlik össze, az Országgyűlés mérlegelheti, hogy elrendeli-e a népszavazást. Ebben az esetben a parlamenti képviselők politikai döntése határozza meg a kezdeményezés sorsát.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatOrszágos politika
- Megjelenés
- Terjedelem1 200 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Véget ért a főispánok korszaka: visszaáll a megyerendszer
- Toroczkai: Orbán államférfi, de nem értékítélet volt
- 4,2 milliárdos uniós mentőöv az aszálykáros kukoricatermelőknek
- Moody’s: Jelentős terjeszkedés előtt az OTP Bank a Baltikumban
- Hallerné Nagy Anikó veszi át a házelnöki feladatokat
A Budapest Blog Országos politika rovatában az elmúlt 30 napban 14 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Franciaország betiltja a közösségi médiát 15 év alattiaknak
Franciaország betiltja a 15 év alatti gyermekek közösségi média-fiókjait szeptember 1-jétől. A Nemze…
Parlament: Magyar Péter, új házelnök-helyettes és közlekedés
Az Országgyűlés hétfői rendkívüli ülésén Magyar Péter napirend előtti felszólalása mellett döntés sz…
Toroczkai: Orbán államférfi, de nem értékítélet volt
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke magyarázta, miért nevezte Orbán Viktort államférfinek. Kijelent…
Both Emőke a gyermekvédelem új helyettes államtitkára
A BAGázs alapítója, Both Emőke lett a gyermekvédelmi helyettes államtitkár a Tisza-kormányban, Kátai…
Polgár Judit visszalépett: Magyar Péter hibát ismert el
Polgár Judit visszautasította az elnöki jelöltséget, amit Magyar Péter ajánlott. A politikus elismer…
Tisza Párt: Még nincs államfőjelölt, hosszabb folyamat jön
A Tisza Párt frakciójának még nincs új államfőjelöltje, Polgár Judit visszalépett. Bujdosó Andrea sz…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A három város egyesítése
Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével — az egységes főváros azóta az ország politikai, gazdasági és kulturális központja.
A Hősök tere
Az Andrássy út végén álló Hősök tere és a Millenniumi emlékmű az 1896-os honfoglalási millenniumra készült; a tér a Világörökség részét képező sugárút lezárása.
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.