ORSZáGOS POLITIKA
- Magyar Péter miniszterelnök Sonnevend Pált, az ELTE ÁJK tanszékvezető egyetemi tanárát jelölte az Alkotmánybíróság új tagjának.
- Sonnevend a Sólyom László és Mádl Ferenc mellett szerzett alkotmányjogi tanácsadói tapasztalattal, valamint a hágai Nemzetközi Bíróság előtti képviselettel rendelkezik.
- A korábbi tag, Hende Csaba azért távozott, mert a 17. Alaptörvény-módosítás bevezette a 12 éves alkotmánybírói megbízatási korlátot.
- Az Országgyűlés a jelöléstől számítva 60 napon belül köteles új tagot választani; a szavazást a forrás szerint július 27-én, hétfőn tartják.
- Az Amnesty International Magyarország szerint az eljárás elképesztő sietséggel zajlik, és széles körű szakmai-politikai konzultációt sürget.
- Magyar Péter miniszterelnök az ELTE ÁJK volt dékánját, Sonnevend Pált jelöli a Hende Csaba megbízatásának lejártával megüresedett alkotmánybírói székbe.
- A 17. Alaptörvény-módosítás 12 éves korlátja miatt a parlamentnek 60 nap áll rendelkezésére, a várható szavazás július 27-én esedékes.
- Az Amnesty International Magyarország szerint a sietség indokolatlan, és szélesebb szakmai-politikai egyeztetést sürget a testület feltöltéséhez.
A miniszterelnök hivatalos csatornáján jelentette be, hogy Sonnevend Pál egyetemi tanárt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezetőjét és volt dékánját javasolja az Alkotmánybíróság új tagjává. A távozó Hende Csaba megbízatása a 17. Alaptörvény-módosítással bevezetett 12 éves korlátozás miatt szűnt meg, így a parlamentnek a jelöléstől számítva 60 napon belül kell új bírót választania. A szavazás a jelölés ütemezése alapján július 27-én, hétfőn esedékes.
Ki Sonnevend Pál, és miért éppen őt jelöli a kormányfő?
A kormányfő posztja szerint a jelölt nemzetközileg elismert alkotmányjogász, aki az ELTE ÁJK tanszékvezető egyetemi tanáraként és korábbi dékánjaként is dolgozott. Pályafutása során a forrás szerint alkotmányjogi tanácsadóként szolgálta Sólyom László és Mádl Ferenc köztársasági elnököket, valamint az Alkotmánybíróságon is dolgozott Sólyom László mellett. Magyar Péter kiemelte: Sonnevend Magyarországot képviselte a hágai Nemzetközi Bíróság előtt, és számos ügyben járt el az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint az Európai Unió Bírósága előtt. Tudományos munkássága a forrás alapján az emberi jogokra, a nemzetközi jogra és a jogállamiság kérdéseire összpontosul.
Miért éppen most kell új alkotmánybírót választani?
A betöltetlen hely azért keletkezett, mert Hende Csaba – a forrás szerint egykori fideszes képviselő – a 17. Alaptörvény-módosítással bevezetett 12 éves alkotmánybírói korlát miatt már nem felel meg a megválasztás egyik feltételének. Az Alaptörvény-módosítás értelmében az Országgyűlésnek a jelöléstől számítva 60 nap áll rendelkezésére az új tag megválasztására; a határidő gyors munkára kötelezi a parlamenti frakciókat, és formálisan nem hagy teret hosszas, több hónapos egyeztetésnek. A jogi keret ugyanakkor nem írja elő, hogy a 60 napos határidőn belül mikor kell szavazni, így a pontos menetrend politikai döntés kérdése.
Mit kifogásol az Amnesty International a menetrenddel szemben?
Az Amnesty International Magyarország pénteki közleménye szerint az új tag megválasztásának sietsége semmivel nem indokolható. A szervezet álláspontja az, hogy a 60 napos határidő rendeltetése pont az, hogy a parlamenti pártok és a szakma között széles körű konzultáció menjen végbe a jogállamiság és a demokrácia védelmére hivatott testületbe. Az Amnesty kifogásolta, hogy a szavazás a jelölést követő hétfőn, július 27-én már meg is történhet, miközben a magyar jogrendben erre a 60 napos ablakban máskor is sor kerülhetne. A szervezet közleménye az eljárási tempót, nem pedig a jelölt személyét kérdőjelezi meg.
Milyen nemzetközi tapasztalat áll a jelölt mögött?
A kormányfő tájékoztatása szerint Sonnevend járt el hazánk képviselőjeként a hágai Nemzetközi Bíróság előtt, és rendszeresen fellépett az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint az Európai Unió Bírósága előtt. Az Alkotmánybíróságon Sólyom László mellett szerzett ítélőtáblai szintű munkatapasztalat, valamint a Mádl- és Sólyom-kormányok alatti alkotmányjogi tanácsadói gyakorlat kiterjedt ítélkezési és kodifikációs ismeretre utal. Tudományos háttere – az emberi jogok és a nemzetközi jog fókuszpontja – összhangban áll az Alkotmánybíróság alapjogvédelmi profiljával.
Mit jelenthet a kormányfő számára, ha a jelölt a parlamentben átmegy?
Saját szerkesztői értékelés: a jelölés egyértelműen a nemzetközi jogi tekintélyre, nem pedig a belpolitikai vitákra van kihegyezve. A választás tétje a kormány számára, hogy egy magas szintű, az EU bíróságain és a strasbourgi testület előtt is tapasztalt jogásszal erősítse meg a testületet, miközben az eljárási tempó miatt a kritikus hangok – Amnesty, ellenzéki frakciók – a formát, nem a személyt támadják. A parlamenti szavazás végkimenetele a jelölt nemzetközi háttere miatt elsősorban külpolitikai üzenet, a belpolitikai ellenállás az ütemezésen, nem a kvalifikáción foghat. Az érdemi, szakmai hitelességet a kinevezés utáni első hivatali döntések mérik majd, nem a jelölés körüli politikai csatározás.
Gyakori kérdések
Ki Sonnevend Pál?
Miért kell új alkotmánybírót választani?
Mikor szavaz az Országgyűlés az új alkotmánybíróról?
Milyen nemzetközi tapasztalattal rendelkezik a jelölt?
Mi a kifogása az Amnesty International Magyarországnak?
Milyen tudományos területeken dolgozik a jelölt?
Milyen jogszabály határozza meg a megválasztási határidőt?
Kire szavazott korábban Hende Csaba pártjaként?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatOrszágos politika
- Megjelenés
- Terjedelem935 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Revolut: minden negyedik magyar felnőttnek van számlája, 150
- Bayer Zsolt Tusványoson: nyugdíjra vágyik 63 évesen
- Kirúgták három múzeum főigazgatóját a dolgozói panaszok nyomán
- Toroczkai: Orbán önkritikát gyakorolt, amiért „megteremtette”
- 25,9 százalékkal zuhant a sertés ára az EU-ban, tarol az import
A Budapest Blog Országos politika rovatában az elmúlt 30 napban 40 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Tisza Párt: Még nincs államfőjelölt, hosszabb folyamat jön
A Tisza Párt frakciójának még nincs új államfőjelöltje, Polgár Judit visszalépett. Bujdosó Andrea sz…
Sinka Edit vezeti a Klebelsberg Központot – új irányt jelöl be
Sinka Editet nevezte ki a Klebelsberg Központ élére Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter …
Visszalépett Polgár Judit: Magyar Péter felelősséget vállal
Polgár Judit, Magyarország élő legendája visszalépett a köztársasági elnökjelöltségtől. Magyar Péter…
Papp László a Fideszről: „Akit elhagyott a kedvese”
Papp László debreceni polgármester a Fideszt „vegetatív fázisban lévő” pártnak nevezte, a 2022–26-os…
Bayer Zsolt Tusványoson: nyugdíjra vágyik 63 évesen
Bayer Zsolt a Tusványos publicisták kerekasztalán a Károli és a Pázmány 80 százalékos Tisza-szavazás…
Orbán tusvényosi szerepéről és a Tisza-kormányról is beszélt
Orbán Tusnádfürdőn válaszolt a hallgatóság kérdéseire: szóba került a parlamenti mandátum, az EU 25 …
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A három város egyesítése
Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével — az egységes főváros azóta az ország politikai, gazdasági és kulturális központja.
A Hősök tere
Az Andrássy út végén álló Hősök tere és a Millenniumi emlékmű az 1896-os honfoglalási millenniumra készült; a tér a Világörökség részét képező sugárút lezárása.
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.