2026. július 26. vasárnap 📍 Budapest ▾
🌤 18°C EUR 361,88 USD 318,08 KORAI HOZZÁFÉRÉS
Szerbia új olajvezetéket építene a magyar határtól Újvidékig GAZDASáG
Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • A Transnafta 113 km-es, DN450-es vezetéket tervez Horgostól Újvidékig, legfeljebb 70 bar üzemi nyomással.
  • A két pályázati rész becsült együttes értéke áfa nélkül 15,4 milliárd szerb dinár (mintegy 47,6 milliárd forint).
  • A kivitelezést az MVM Juzna Backa konzorcium nyerte el; a műszaki felügyeleti tendert jogorvoslati döntés miatt megsemmisítették.
  • A projektet a szerb kormány 2023. december 7-én kiemelt nemzeti jelentőségű beruházássá nyilvánította.
  • A nyomvonal Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Óbecse és Zsablya térségét érinti, végpontja az újvidéki Transnafta-terminál.
A lényeg röviden:

  • A szerb Transnafta benyújtotta a Horgos–Újvidék között tervezett 113 km-es olajvezeték környezetvédelmi hatástanulmányát, új északi beszerzési útvonalat nyitva Szerbia számára a Barátság-vezeték irányából.
  • A kivitelezést az MVM Juzna Backa konzorciuma nyerte el; a két pályázati rész becsült együttes értéke mintegy 47,6 milliárd forint, a műszaki felügyeleti tendert azonban jogorvoslati döntés miatt meg kell ismételni.
  • A projektet a szerb kormány 2023. december 7-én kiemelt nemzeti jelentőségű beruházássá nyilvánította, és a végső csővezeték a pancsovai finomítót látná el.

A szerb Transnafta a szerb környezetvédelmi minisztériumhoz nyújtotta be a Horgostól Újvidékig tervezett új kőolajvezeték hatástanulmányát, egyben kérve annak jóváhagyását – ez a projekt jelenlegi legfrissebb, engedélyezési fronton történt előrelépése. A magyar határ közelében, Horgostól északkeletre induló, az újvidéki Transnafta-terminálig húzódó nyomvonalon a Magyarországra a Barátság kőolajvezetéken beérkező nyersolaj – a szerb dokumentáció megfogalmazása szerint akár orosz eredetű – juthatna tovább a pancsovai finomító irányába. Magyarország így a tranzitszereplő pozíciójába kerülhetne egy olyan rendszerben, ahol a nyersolaj északról délre, Szerbia belseje felé haladna.

Milyen műszaki paraméterekkel tervezik a 113 kilométeres vezetéket?

A vezeték névleges átmérője DN450-es, üzemi nyomása legfeljebb 70 bar, hossza pedig a szerb szakaszon mintegy 113 kilométer. A beruházás része több elzáróállomás, két tisztító- és diagnosztikai állomás, valamint egy újvidéki mérőállomás is; a cső mellett optikai kábelt fektetnek, amely a teljes rendszer távoli felügyeletét és irányítását szolgálná. A nyomvonal Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Óbecse és Zsablya területén halad át, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és erdőterületeket keresztezve, egyes szakaszokon vízfolyások, közutak és vasútvonalak alatt vezetve.

Miért akar Szerbia új északi beszerzési útvonalat?

Szerbia jelenleg egyetlen irányból jut importált nyersolajhoz: a szállítmányok a horvát Janaf rendszerén keresztül érik el a szerb határt, majd a Transnafta hálózatán jutnak el Újvidékig és a pancsovai finomítóig. A most benyújtott tervdokumentáció szerint az új vezeték célja nem egyszerűen egy újabb cső megépítése: Belgrád a horvát tranzitútvonaltól való kiszolgáltatottságát csökkentené azzal, hogy Magyarország felől is fogadhatna olajat. A szerb dokumentum külön kiemeli, hogy Magyarországon halad keresztül a Barátság kőolajvezeték, amelyen jelentős mennyiségű nyersolaj érkezik Európába.

Mennyibe kerül a beruházás, és ki építi?

A közbeszerzés két részből állt: a kivitelező kiválasztása lezárult, a műszaki ellenőrzésre kiírt eljárás egy részét azonban jogorvoslati döntés miatt megsemmisítették. A munkát az MVM Juzna Backa köré szerveződő konzorcium nyerte el; a kiválasztását korábban szintén megtámadták, de sikertelenül. A két pályázati rész becsült együttes értéke áfa nélkül 15,4 milliárd szerb dinár, ami a július 22-i hivatalos szerb középárfolyamon mintegy 47,6 milliárd forintnak felel meg – ez a szám azonban becsült közbeszerzési érték, nem feltétlenül azonos a beruházás végleges teljes költségével.

Akkor most tényleg indul az építkezés?

A Szerbiai Közbeszerzési Jogorvoslati Testület a műszaki felügyelet kiválasztására kiírt tender eredményét megsemmisítette, ezért ezt az eljárási részt meg kell ismételni. A döntés nem érintette a kivitelező személyét, az építkezés azonban csak a felügyeleti szerződés rendezése után indulhat el. A kivitelezési pályázatot 2025 decemberében írták ki, majd a leállítás és a határidők meghosszabbítása után tavasszal eredményt hirdettek. A most benyújtott környezeti hatástanulmány azt jelzi, hogy az engedélyezés közben halad tovább, miközben a közbeszerzési vita továbbra is késleltetheti a tényleges munkakezdést.

Mit jelent mindez a magyar–szerb energiakapcsolat szempontjából?

A magyar–szerb energetikai együttműködés mindeddig inkább a gázoldalon (a krk-i LNG-terminál felé irányuló interkonnektor) volt látható, a kőolaj-tranzit most önálló projektté érett. A szerb kormány 2023. december 7-én kiemelt nemzeti jelentőségű projektté nyilvánította a beruházást, ami gyorsított hatósági eljárást és kormányzati koordinációt feltételez. Magyarország számára az útvonal erősíti a Barátság-vezeték és a magyar csőrendszer stratégiai súlyát, és kézzelfogható tranzitbevételt hozhat – miközben az európai szankciós környezetben egyre több kérdés övezi az orosz eredetű nyersolaj fogadását. A függőség egyébként nem szűnne meg, hanem részben átrendeződne: a Janaf mellett megjelenne egy Magyarországon keresztül vezető útvonal, amelynek működése a magyar vezetékrendszertől és a Barátság-vezeték ellátásától is függne. Ha ezen főként orosz olaj érkezne, a szerb tranzitútvonalak változatosabbá válnának, a forrásoldali kitettség viszont alig csökkenne.

Gyakori kérdések

Milyen hosszú és milyen műszaki paraméterekkel épülne a szerb–magyar olajvezeték?
A szerb szakasz mintegy 113 kilométer hosszú, DN450-es névleges átmérőjű, legfeljebb 70 bar üzemi nyomásra tervezett vezeték lenne, a beruházás részeként több elzáróállomással, két tisztító- és diagnosztikai állomással és egy újvidéki mérőállomással.
Mettől meddig húzódna a vezeték szerbiai szakasza?
A szerb szakasz a magyar határ közelében, Horgostól északkeletre indulna, végpontja a Transnafta újvidéki terminálja, ahonnan a nyersolaj a meglévő szerb rendszeren jutna el a pancsovai finomítóhoz.
Mely települések területét érintené a nyomvonal?
A vezeték Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Óbecse és Zsablya térségét érintené, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és erdőterületeken haladva; egyes szakaszokon vízfolyások, közutak és vasútvonalak alatt vezetnék el.
Miért akar Szerbia új északi beszerzési útvonalat építeni?
Szerbia jelenleg kizárólag a horvát Janaf rendszerén keresztül jut importált nyersolajhoz, és Belgrád ezt az egyoldalú függést akarja mérsékelni azáltal, hogy a Magyarországon áthaladó Barátság-vezeték felől is fogadhatna olajat.
Mennyibe kerül a beruházás?
A két pályázati rész becsült együttes értéke áfa nélkül 15,4 milliárd szerb dinár, ami a július 22-i hivatalos szerb középárfolyamon mintegy 47,6 milliárd forintnak felel meg, bár ez becsült közbeszerzési érték, nem feltétlenül a végleges teljes költség.
Ki nyerte el a kivitelezési közbeszerzést?
A munkát az MVM Juzna Backa köré szerveződő konzorcium nyerte el; a kiválasztását korábban szintén megtámadták, de sikertelenül.
Mi akadályozza jelenleg az építkezés tényleges indulását?
A szerb közbeszerzési jogorvoslati testület megsemmisítette a műszaki felügyelet kiválasztására kiírt tender eredményét, ezért ezt az eljárási részt meg kell ismételni; a döntés a kivitelező személyét nem érintette, de az építkezés a felügyeleti szerződés rendezése után indulhat el.
Mikor vált a projekt kiemelt nemzeti jelentőségű beruházássá?
A szerb kormány 2023. december 7-én nyilvánította kiemelt nemzeti jelentőségű projektté a Horgos–Újvidék olajvezetéket.
Hogyan csökkentené az új vezeték Szerbia függőségét?
A horvát Janaf-útvonal mellett megjelenne egy Magyarországon keresztül vezető alternatíva, így műszaki, kereskedelmi vagy politikai zavar esetén Szerbia északi irányból is fenntarthatná az ellátását, miközben a forrásoldali kitettség nem szűnne meg teljesen.

Forrás: www.vg.hu — Mesterséges intelligencia által készített önálló szerkesztőségi feldolgozás a jelzett forrás alapján (Szjt. 34–36. §). Nem szó szerinti közlés.
3,3 (84 értékelés)
2 064 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Budapest Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatGazdaság
  • Megjelenés
  • Terjedelem1 026 szó · ≈5 perc olvasás
A cikkben előforduló témák
forint

Korábbi cikkeink ugyanebben a témában

  1. Kánikula Program indul: 120 ezer forintos csomag az állatvédőknek
  2. Lányi: a Fidesz nem töltheti be az ellenzék szerepét
  3. Orbán tusvényosi szerepéről és a Tisza-kormányról is beszélt
  4. 3500 milliárdos vasútfejlesztés: M3-as metróig is elér
  5. Az USA Irán elleni háborúja 12 ezer milliárd forintjába kerül

A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 24 cikk jelent meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

3,3 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Budapestről — időtálló alapok

KÖZLEKEDÉS

Az európai kontinens első metrója

A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.

ÉPÍTÉSZET

Az Országház

A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.

HIDAK

A Széchenyi lánchíd

Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.

Rovatok