GAZDASáG
- A Mol nem működteti tovább a Mol Új Európa Alapítványt (MÚEA), 42 977 996 darab Mol-részvény kerül vissza az olajcéghez.
- A MÚEA megszüntetését a 2026. évi XVIII. törvény írja elő 2026. július 31-i határidővel.
- A Mol sajátrészvény-állománya előreláthatólag jelentősen nő, a részvényesek 300 helyett 317 forint osztalékra számíthatnak.
- A 2026. évi osztalékfizetést a vagyonmegállapodást követően, a harmadik negyedévben teljesíti a társaság.
- A Mol árfolyama szerdán 1,2 százalékkal erősödött, idén közel 50 százalékot emelkedett.
- A Mol igazgatósága nem működteti tovább a Mol Új Európa Alapítványt, így 42 977 996 darab Mol-részvény kerül vissza a társasághoz.
- Az áprilisi közgyűlés által jóváhagyott 300 forintos részvényenkénti osztalék a saját részvények visszakerülésével 317 forintra emelkedhet, ami 7,2 százalékos osztalékhozamot jelent.
- A Mol a 2026. évi osztalékot a magyar állammal kötött vagyonmegállapodás után, a harmadik negyedévben fizeti ki.
A Mol igazgatósága szerdai döntésével hivatalosan is bejelentette, hogy a 2021-ben a magyar állammal közösen létrehozott Mol Új Európa Alapítványt (MÚEA) nem kívánja más alapítványi formában továbbműködtetni. A társaság az európai uniós forrásokhoz való hozzáférést biztosító, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) jövőjét újraszabályozó, 2026. évi XVIII. törvény előírása alapján határozott: a „nem felsőoktatási” közfeladatot ellátó közérdekű alapítványoknak 2026. július 31-ig meg kell szűnniük, és a Mol él azzal a jogával, hogy az alapítványt ne transzformálja, hanem hagyja megszűnni.
Hány részvény kerül vissza a Molhoz az alapítvány megszűnésével?
A döntés egyik legfontosabb pénzügyi következménye, hogy a Mol 2021-ben az alapítványnak rendelkezésre bocsátott 42 977 996 darab Mol-részvény, valamint a MÚEA egyéb, a társaságra jutó eszközei visszaszállnak az olajcégre. A pakett a Mol részvényeinek több mint 5 százalékát teszi ki, és a társaság saját részvényállományát a 2026. július 3-án már bejelentett saját részvényügylettel együtt előreláthatólag jelentős mértékben növeli. A visszakerülő részvények így a sajátrészvény-állomány részeként a részvényesek között oszlanak meg.
Mikor és mennyi osztalékot fizet a Mol 2026-ban?
A Mol egyúttal közölte: a kialakult jogszabályi környezetre és a befektetői érdekekre tekintettel a 2026. évi osztalékfizetést a magyar állammal történő vagyonmegállapodást követően teljesíti, és a kifizetés a harmadik negyedévben várható. A társaság áprilisi közgyűlése a 2025-ös eredményből összesen 241,2 milliárd forint, egy részvényre vetítve 300 forint osztalékot hagyott jóvá, amelyet eredetileg szintén a kormányzati tárgyalások miatt halasztottak el.
Miért a Magyar Péter vezette kabinet politikai szándéka áll a lépés mögött?
A Mol a Magyar Péter vezette kabinet politikai szándékaként azonosította a döntés hátterét: a kormány meg szerette volna akadályozni, hogy a Mol jelentős részesedésével bíró közalapítványok részesüljenek az olajcég osztalékából. A jelenlegi alapítványi rendszert felszámoló törvény a vagyonelemeket az eredeti tulajdonosokhoz juttatja vissza, ami a legtöbb esetben a magyar állam – a MÚEA esetében viszont a magánvagyon-elem, az 5,24 százalékos Mol-pakett a Molhoz kerül vissza.
Mennyivel nőhet a befektetők osztaléka a saját részvények visszakerülésével?
Az alapítvány 5,24 százalékos, nem állami tulajdonú Mol-pakettjére az áprilisan megszavazott osztaléktömegből eredetileg 12,89 milliárd forint jutott volna. Ha a részvénycsomag saját részvényként visszakerül a társasághoz, ez az összeg a többi részvényes között oszlik szét, így a részvényenkénti kifizetés 300 forintról 317 forintra emelkedhet. A jelenlegi árfolyamon ez 7,2 százalékos osztalékhozamot jelent, ami a Mol szerdán 1,2 százalékos erősödésével és az év eleje óta mért közel 50 százalékos árfolyam-emelkedéssel együtt kifejezetten kedvező hírt jelent a részvényeseknek.
Szerkesztői értékelés: mit jelent ez hosszabb távon a Mol és a befektetők számára?
A bejelentés egyértelműen a Mol részvényeseinek kedvez, hiszen a társaság alacsonyabb részvényszám mellett, hatékonyabban oszthatja el a jövőbeni nyereséget. A 42 977 996 darabos csomag visszakerülése strukturálisan is csökkenti a társaság külső részvényesekre jutó részesedését, ami a részvényenkénti mutatókat – így az egy részvényre jutó nyereséget és az osztalékot – automatikusan javítja. A rövid távú osztalékemelkedés (300-ról 317 forintra) és a 7,2 százalékos osztalékhozam a jelenlegi kamatkörnyezetben kiemelkedőnek számít, különösen úgy, hogy a Mol idén közel 50 százalékos árfolyam-emelkedést produkált. Ugyanakkor a vagyonmegállapodás harmadik negyedéves időzítése bizonytalansági faktort hordoz: amíg a megállapodás nem zárul le, a pontos kifizetési menetrend és a részvényesi struktúra végleges formája nem ismert. Hosszabb távon a Mol akár be is vonhatná a visszakapott részvényeket, ami tartósan szűkítené a szabadon forgó részvénymennyiséget és tovább erősíthetné a részvényesi értéket.
Gyakori kérdések
Miért szűnik meg a Mol Új Európa Alapítvány?
Hány Mol-részvény kerül vissza a társasághoz?
Mekkora osztalékot fizet a Mol 2026-ban?
Mikor kapják meg a befektetők a 2026. évi osztalékot?
Miért halasztották el az osztalék kifizetését?
Mit jelent a befektetők számára a 7,2 százalékos osztalékhozam?
Hogyan mozgott a Mol árfolyama a bejelentés napján?
Mit tehet a Mol a visszakapott részvényekkel hosszabb távon?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem920 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Varga Mihály: az MNB visszatért az eredeti mandátumához
- Sulyok a Mandinernek: „Az alkotmányjog nem vicc!”
- Hárommilliárdos alapot hozott létre a kormány
- Félmilliós büntetés egy pécsi udvarra kitett uránért
- Az Alaptörvény 17. módosítása: eltűnt a fék, maradt a kérdés
A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 25 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A fürdők fővárosa
Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.
A három város egyesítése
Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével — az egységes főváros azóta az ország politikai, gazdasági és kulturális központja.






Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.