ORSZáGOS POLITIKA
- Sulyok Tamás a Mandinernek adott interjút lemondása után. A volt államfő „alkotmányellenesnek” nevezte saját leváltását. Magyar Péterről azt mondta: „a jogi megfontolások kevésbé érdeklik”. A kegyelmi ügy kapcsán „válsághelyzetről” beszélt, amely szerinte megoldódott. A ciklusát fékek és ellensúlyok rendszereként írta le, kétharmados hatalommal szemben.
- Sulyok Tamás „alkotmányellenesnek” minősítette a parlamenti döntést, de „jogászként” mégis aláírta azt. Magyar Péterről azt mondta: „határozott politikai karakter”, de „a jogi megfontolások kevésbé érdeklik”. A kegyelmi ügyet „válsághelyzetként” írta le, amely szerinte megoldódott, és a ciklusát a kétharmados hatalommal szembeni fékek rendszereként értékelte.
Sulyok Tamás a Mandinernek adott interjúban beszélt a parlamenti döntést követő időszakról. A volt köztársasági elnök „alkotmányellenesnek” nevezte a parlament döntését, ugyanakkor a jogszerűség hangoztatásával írta alá azt: „végül az egyetlen lehetséges reakcióként, a tiltakozásomat határozottan kifejező elnöki határozattal kénytelen voltam aláírni a parlamenti döntést. Ismétlem: jogász vagyok. Szándékosan törvényt sosem sértettem, ehhez életem végéig ragaszkodom.”
Miért várt öt napot az aláírással Sulyok?
Sulyok Tamás elismerte, hogy a döntés meghozatala időbe telt: „egy döntést meghozni mindig időbe telik”. A parlamenti szavazás és az elnöki aláírás között öt nap telt el, amelyet a volt államfő a „helyes magatartás” keresésével töltött. „Számomra a jövő mindig egy titkokkal teli totalitás volt, most is így tekintek rá, bizalommal és várakozással” – fogalmazott a jövőjéről, hozzátéve, hogy „a jövőt a változásban keresem”.
Milyen embernek ismerte meg Magyar Pétert a volt államfő?
Sulyok Tamás a Tisza Párt vezetőjéről szólva kijelentette: „határozott politikai karakterrel rendelkezik, konkrét politikai koncepció mentén halad, a jogi megfontolások kevésbé érdeklik”. Hozzátette: „Nem rajtam múlt”, utalva arra, hogy hivatalban maradása esetén más kapcsolatot ápolhatott volna a párttal. A volt államfő jelezte, hogy „Nem rajtam múlt” a Facebook-posztokban való köszöntés kérdése is.
Hogyan értékelte Sulyok a kegyelmi ügyet és a válságkezelést?
A volt köztársasági elnök a kegyelmi ügyet „válsághelyzetként” írta le, amely szerinte megoldódott: „Lemondtak a politikai és jogi felelősséget vállaló szereplők, összességében jól működött az alkotmányos demokrácia intézményrendszere”. Ugyanakkor elismerte, hogy az alkotmány és a közjogi szabályok erősebb érvényesítésében „sok eredményt nem ért el”: „Hozzáteszem, alkotmánybírósági elnökként és államfőként is mindig kétharmados hatalommal álltam szemben a fékek és ellensúlyok rendszerének részeként.”
Mit mondott Sulyok a Sándor-palotáról és a közélet állapotáról?
Sulyok Tamás a Sándor-palotáról szólva elárulta: „törvényi kötelezettség volt beköltözni, de egyikünk sem szeretett ott lakni. Ha egy ajtó becsukódik, mindig kinyílik mellette egy másik.” A magyar közélet állapotáról szólva pedig figyelmeztetett: „Ha az alkotmányjog a politika szolgálójává válik, az mindig rossz előérzetet kelt az emberben.” Ugyanebben a szellemben reagált az azon értelmezésére, miszerint Orbán Viktor egyik „hatalmi bástyája” dőlt le távozásával: „Lehet itt tréfálkozni azzal, hogy kinek a bástyája dőlt le, meg hogy ki kinek a bábja, de az alkotmányjog nem vicc!”
Szerkesztői értékelés: bukott rendszer, szolgáló államfő
Sulyok Tamás a lemondását „alkotmányellenesnek” minősítette, ugyanakkor a parlamenti döntést aláírta, mondván, „szándékosan törvényt sosem sértett”. Ez a kettősség jól mutatja a magyar alkotmányos rendszer elmúlt éveinek feszültségét: a fékek és ellensúlyok rendszerének részeként megválasztott államfő a kétharmados hatalommal szemben gyakorlatilag nem érvényesített érdemi ellensúlyt. A „helyi értékteremtő közösségek” hangsúlyozása inkább szimbolikus, mintsem alkotmányosan érvényesíthető cél volt. A -értelmezést („ledőlt egy hatalmi bástya”) Sulyok az „alkotmányjog nem vicc” fordulattal utasította vissza, de éppen ez a visszautasítás erősíti meg az értelmezést: aki a „bástya” védelmében szólal fel, az maga is része annak a struktúrának. A lemondás körülményei – az ötnapos várakozás, az „alkotmányellenes” minősítés és a mégis megtörtént aláírás – nem a fékek rendszerének működéséről, hanem annak hiányáról tanúskodnak.
Gyakori kérdések
Mit mondott Sulyok Tamás a parlamenti döntésről?
Hogyan értékelte Sulyok a kegyelmi ügyet?
Mit mondott Sulyok Magyar Péterről?
Hogyan reagált Sulyok az értelmezésére?
Milyen volt a Sándor-palota a volt államfő szerint?
Mit tartott Sulyok a legfontosabb küldetésének?
Mit gondolt Sulyok a magyar közélet állapotáról?
Milyen nemzeti küldetést hangsúlyozott Sulyok?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Mit mondott Sulyok Tamás a parlamenti döntésről?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Sulyok Tamás „alkotmányellenesnek” minősítette a parlament döntését, de jogászként aláírta azt. Azt mondta: „egy döntést meghozni mindig időbe telik”, ezért várt öt napot az aláírással.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hogyan értékelte Sulyok a kegyelmi ügyet?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A volt köztársasági elnök „válsághelyzetként” írta le a kegyelmi ügyet, de hozzátette: „Lemondtak a politikai és jogi felelősséget vállaló szereplők, összességében jól működött az alkotmányos demokrácia intézményrendszere”.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mit mondott Sulyok Magyar Péterről?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Sulyok Tamás szerint Magyar Péter „határozott politikai karakterrel rendelkezik, konkrét politikai koncepció mentén halad, a jogi megfontolások kevésbé érdeklik”. Hozzátette: „Nem rajtam múlt” a vele való kapcsolat alakulása.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hogyan reagált Sulyok az értelmezésére?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Sulyok így válaszolt: „Lehet itt tréfálkozni azzal, hogy kinek a bástyája dőlt le, meg hogy ki kinek a bábja, de az alkotmányjog nem vicc!” Ezzel utasította vissza azt a -értelmezést, miszerint Orbán Viktor egyik „hatalmi bástyája” dőlt le távozásával.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen volt a Sándor-palota a volt államfő szerint?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Sulyok Tamás elárulta: „törvényi kötelezettség volt beköltözni, de egyikünk sem szeretett ott lakni. Ha egy ajtó becsukódik, mindig kinyílik mellette egy másik.””}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mit tartott Sulyok a legfontosabb küldetésének?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”„Alapvetően az alkotmány, illetve a közjogi szabályok mind erősebb érvényesítését, társadalmi tudatosítását tartottam kiemelten fontosnak. Hozzáteszem, alkotmánybírósági elnökként és államfőként is mindig kétharmados hatalommal álltam szemben.””}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mit gondolt Sulyok a magyar közélet állapotáról?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A volt államfő szerint „Ha az alkotmányjog a politika szolgálójává válik, az mindig rossz előérzetet kelt az emberben.” Ezt a mondatot a magyar közélet és társadalom állapotáról szóló kérdésre válaszolta.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen nemzeti küldetést hangsúlyozott Sulyok?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Sulyok Tamás kiemelte: „a nemzet jövője a helyi értékteremtő, az identitást őrző, de megújulni is képes közösségekben rejlik.” Ezt tartotta másik fontos küldetésének az államfői ciklus során.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatOrszágos politika
- Megjelenés
- Terjedelem1 195 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Hárommilliárdos alapot hozott létre a kormány
- Félmilliós büntetés egy pécsi udvarra kitett uránért
- Az Alaptörvény 17. módosítása: eltűnt a fék, maradt a kérdés
- Szerbia új olajvezetéket építene a magyar határtól Újvidékig
- Kánikula Program indul: 120 ezer forintos csomag az állatvédőknek
A Budapest Blog Országos politika rovatában az elmúlt 30 napban 23 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Hadseregfejlesztés 2035-ig: NATO-vállalás és új prioritások
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter bemutatta a 2035-ig tartó hadseregfejlesztési tervet, me…
Az Alaptörvény 17. módosítása: eltűnt a fék, maradt a kérdés
Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, és ezzel megszűnt elnöki mandátuma. Szakértő: a…
Fidesz: Orbán Viktor Tusványoson hirdet missziót az önkény ellen
A Fidesz „Ellenállási nyilatkozatot” mutatott be a „tiszás önkény” ellen. Orbán Viktor Tusványoson h…
Parlament: Magyar Péter, új házelnök-helyettes és közlekedés
Az Országgyűlés hétfői rendkívüli ülésén Magyar Péter napirend előtti felszólalása mellett döntés sz…
Orbán Tusnádra utazott a Suzuki-elnökkel folytatott tárgyalás
Orbán Viktor a Fidesz székházában fogadta a Suzuki globális elnökét, majd Tusnádfürdőre utazott a 35…
Polgár Judit nemet mondott Magyar Péter elnöki felkérésére
Polgár Judit visszautasította Magyar Péter köztársasági elnöki felkérését, a megosztott nemzet egyes…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A fürdők fővárosa
Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.
A három város egyesítése
Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével — az egységes főváros azóta az ország politikai, gazdasági és kulturális központja.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.