GAZDASáG
- Az Országgyűlés gazdasági bizottsága egyhangúlag javasolja a 2025-ös MNB-jelentés elfogadását.
- Az infláció 5,5%-ról 2025 decemberére 3,3%-ra, 2026 elejére 2,1%-ra csökkent.
- A devizatartalék 2024 végén 44 milliárd euró volt, most 61 milliárd euró feletti.
- A bankok tőkemegfelelési mutatója 2025 végén 20% volt.
- Az MNB 2025-ben 1065 intézmény felügyeletét látta el.
- Az MNB 2025-ös jelentését egyhangúlag elfogadásra javasolta a parlament gazdasági bizottsága, Fidesz és KDNP nélkül.
- Az infláció 5,5%-ról 2,1%-ra csökkent, a devizatartalék 61 milliárd euró fölé emelkedett, 110 tonna aranytartalékkal.
- A jegybankelnök a szeptemberi Inflációs jelentés alapján dönt a kamatcsökkentési ciklus folytatásáról.
Varga Mihály jegybankelnök a parlament gazdasági és energetikai bizottsága szerdai meghallgatásán mutatta be a Magyar Nemzeti Bank 120 oldalas, 2025-ös üzleti jelentését és beszámolóját. A testület egyhangúlag javasolta a parlamentnek a dokumentum elfogadását; a Fidesz- és KDNP-s tagok nem vettek részt az ülésen.
Miért tartja Varga Mihály sikerként a 2025-ös évet?
A jegybankelnök beszámolója szerint az infláció a 2024 eleji 5,5 százalékról 2025 decemberére 3,3 százalékra, a jegybanki toleranciasáv közelébe mérséklődött, majd 2026 elejére 2,1 százalékra csökkent. Varga Mihály ezt részben az erősebb árfolyammal, részben azzal magyarázta, hogy az év eleji átárazások mértéke 25 éve nem volt ilyen alacsony. Az MNB elnöke hangsúlyozta: a bank vezetése óta az alapfeladatra, az árstabilitás elérésére és fenntartására koncentrál.
Az MNB első embere leszögezte: nem hisz abban, hogy hosszú távon egy gazdaságot kizárólag leértékeléssel, gyenge valutával lehet versenyképessé tenni. Mint mondta, ez átmenetileg okozhat sikereket, hosszú távon viszont nem, ezért az árfolyam nem közvetlen célja a monetáris politikának, a jegybanknak nincs árfolyamcélja.
Milyen konkrét lépéseket tett a jegybank az elmúlt két évben?
Varga Mihály a korábbi vezetés hagyatékának felszámolását emelte ki. A jegybank visszatért a jogszabályban rögzített klasszikus mandátumához: az alapítványokat átadták egy olyan menedzsmentnek, amely az alapítványi kör vagyonmentésével foglalkozik. A székház-ügyben az MNB feljelentést tett, valamint polgári peres eljárást indított a kivitelezővel szemben az igazuk érvényesítése érdekében.
Mekkora most a magyar deviza- és aranytartalék?
Az ország devizatartaléka 2024 végén 44 milliárd euró volt, jelenleg 61 milliárd euró feletti – ismertette a jegybankelnök. Hozzátette: történelmileg soha ilyen magas nem volt a tartalék, mint most, és a befektetők számára ez ad eligazítást az ország működőképességéről. Emellett az ország 110 tonna aranytartalékkal rendelkezik, ami a biztonságot szolgálja.
Mennyire stabil a magyar bankrendszer 2025-ben?
Az MNB elnöke beszámolt arról, hogy 2025-ben a bankrendszer nemcsak megőrizte, hanem meg is erősítette a stabilitását. A bankok tőkemegfelelési mutatója 2025 végén 20 százalékon állt, ami a szabályozói elvárások feletti erős tőkehelyzetet jelent. A jegybank tavaly 1065 intézmény felügyeletét látta el.
Lesz-e újabb kamatcsökkentés 2026-ban?
A jegybankelnök a kamatcsökkentésre vonatkozó felvetésre úgy válaszolt: az előretekintő árazások alapján a nyári kamatcsökkentési ciklust követően a szeptemberben elkészülő Inflációs jelentés alapján döntenek a folytatásról. Hozzátette: látnak teret a banki költségek további csökkentésére, a szabályozói oldalról olcsóbb számlavezetési és hitelezési költségekre törekednek.
Mit jelent a jegybankelnök szavai mögötti szerkesztői olvasat?
Varga Mihály parlamenti beszámolója tudatosan kettős üzenetet hordoz: egyrészt a kormányzati gazdaságpolitika hitelességét erősíti azzal, hogy az infláció két év alatt 5,5 százalékról 2,1 százalékra csökkent, és a devizatartalék soha nem látott szintre, 61 milliárd euró fölé emelkedett. Másrészt a Matolcsy-korszak örökségének nyílt kritikájaként is olvasható: az alapítványok átadása és a székházper jelzik, hogy a jegybank jogi és intézményi úton is szakítani kíván a 2014–2024 közötti időszak gyakorlatával. A Fidesz és a KDNP távolmaradása ugyanakkor arra utal, hogy a jelentés elfogadása formálisan politikai konszenzus nélkül zajlik. A nyári kamatcsökkentési ciklus és a szeptemberi Inflációs jelentés lesz a tényleges próba: ha a 2,1 százalékos infláció tartós marad, a jegybank a korábbiaknál agresszívebb ciklust indíthat.
Gyakori kérdések
Mennyi volt az infláció 2025 végén Magyarországon?
Mekkora most a magyar devizatartalék?
Hány tonna aranytartalékkal rendelkezik Magyarország?
Milyen a magyar bankok tőkehelyzete 2025-ben?
Hány intézmény felügyeletét látta el az MNB 2025-ben?
Mi történt a Matolcsy-kori alapítványokkal és a székházzal?
Mikor dönt az MNB a következő kamatcsökkentésről?
Miért nem vettek részt a Fidesz és a KDNP képviselői a meghallgatáson?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem767 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Sulyok a Mandinernek: „Az alkotmányjog nem vicc!”
- Hárommilliárdos alapot hozott létre a kormány
- Félmilliós büntetés egy pécsi udvarra kitett uránért
- Az Alaptörvény 17. módosítása: eltűnt a fék, maradt a kérdés
- Szerbia új olajvezetéket építene a magyar határtól Újvidékig
A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 24 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
MNB ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot
Az MNB monetáris tanácsa 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot 5,75 százalékra július 22-től, …
Stresszlabda: Több mint játék, hatékony üzleti eszköz
Fedezze fel, hogyan segítenek a céglogóval ellátott stresszlabdák a munkahelyi stressz csökkentésébe…
Restart Hungary: Tizenhat év után nyit a kormány a szakmára
A Restart Hungary kezdeményezés áttörést hozott: 500 szakértő javaslatait mutatták be minisztereknek…
Velencei-tó apadása: ingatlanpiaci válság sújtja a tópartot
A Velencei-tó drámai vízszintcsökkenése súlyosan érinti a turizmust és az ingatlanpiacot. Csökken a …
Költségvetési fordulat: Többlettel zárt június, de a hiánycél
A Pénzügyminisztérium jelentése szerint júniusban 424,1 milliárd forintos többlettel zárt a költségv…
Üzemanyagpiac: Tökéletes vihar fenyegeti az árakat
Geopolitikai feszültségek, nyári kereslet és finomítói problémák okoznak "tökéletes vihart" az üzema…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
Az európai kontinens első metrója
A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.
Az Országház
A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.
A Széchenyi lánchíd
Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.