HELYI POLITIKA
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Tóth-Szántai József 2024-ben a Fidesz–KDNP támogatásával nyert Miskolcon polgármesteri széket.
- A választáson 18 miskolci körzetből 15-öt nyert meg az általa vezetett csapat.
- A polgármester nem tagja a Fidesznek, és legutóbb a KISZ-ben volt tagsága, ahonnét tagdíjfizetés hiánya miatt zárták ki.
- Április 13-án reggel a város működtetésével foglalkozott, nem a választási eredménnyel.
- A Fidesz-kormánytól Miskolc kétszer kapott működési támogatást, és forrásokat kapott a Barlangfürdő újjáépítésére is.
A lényeg röviden:
- Tóth-Szántai József a Fidesz–KDNP támogatásával nyert Miskolcon 2024-ben, de nem tekinti magát kormánypárti polgármesternek: a 18 körzetből 15-öt megnyerő városvezető a hála és az önállóság szétválasztásával definiálja szerepét.
- A városvezető 2025 tavaszán egy minisztériumban emelt hangon vitatkozott egy leköszönt miniszterrel – a szereplők nevét nem árulta el, de jelezte, már nem töltik be pozíciójukat.
- Miskolc kétszer kapott működési támogatást és forrást a Barlangfürdő újjáépítésére a leköszönt kormánytól; a polgármester az új politikai helyzetben az EU-pályázatokban lát nagy lehetőséget.
Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere a Magyar Narancs hosszabb interjújában saját pozícióját és a városvezetői autonómia határait járta körül. A 2024-ben megválasztott városvezető hangsúlyozta: noha a Fidesz–KDNP támogatásával indult, nem egy politikai közösség, hanem a miskolciak polgármestere. A 18 városi körzetből 15-öt megnyerő választási eredmény szerinte „nagyon erős legitimációt” adott a munkájához, és a képviselők között is több Fidesz- vagy KDNP-tag dolgozik mellette.
Miért szólalt fel a Fidesz kongresszusán, ha nem párttag?
A polgármester a kérdésre úgy válaszolt: meghívták, örömmel elfogadta, és ott is arról beszélt, „mit gondol Miskolcról és a saját szerepemről”. Saját identitását hármas jelzővel írta le – miskolci patrióta, magyar patrióta, európai patrióta –, és jelezte: nem Fidesz-tag. Mint fogalmazott, utoljára a KISZ-ben volt tagsága, ahonnan tagdíjfizetés elmaradása miatt zárták ki. Arra a felvetésre, hogy vajon a Tisza Párt kongresszusára is elmenne-e, ironikusan azt mondta: „Arra azért kíváncsi vagyok, érkezik-e ilyen meghívás!”
Milyen vitái voltak a leköszönt kormánnyal?
Tóth-Szántai József az interjúban elismerte, hogy voltak „viták és feszültségek” a korábbi kormányzattal, de ezeket nem kívánta részletezni. Elmesélte: 2025 tavaszán egy minisztériumban folytatott egyeztetésen „elég emelt hangon” beszélt egy miniszterrel, mire egy másik miniszter „kicsit csendesebbre” intette. A szereplők nevét nem árulta el, de jelezte: „immár nem miniszterek”, azaz a tárgyalás óta távoztak pozíciójukból. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vita mindig arról szólt, milyen mértékű legyen a kormányzati segítség, nem a partnerség megkérdőjelezéséről.
Mennyit köszönhet Miskolc az előző kormánynak?
A városvezető a Magyar Narancs kérdésére maga sorolta a kézzelfogható eredményeket. Miskolc „kétszer is kapott működési támogatást” a leköszönt kormánytól, és forrásokat kapott a Barlangfürdő újjáépítésére is. Hozzátette: „legyünk igazságosak, Miskolc sokat köszönhet az előző kormánynak”, de a hála szerinte nem jelent kötelező lojalitást. „A hála nem hűbéri eskü, az önállóság pedig nem árulás” – fogalmazott.
Hogyan reagált a választási eredményre április 13-án?
A városvezető az interjúban arról is beszélt, miként élte meg a kormányváltás napját. Mint mondta, „április 13-án reggel nekem nem a gyásszal kellett foglalkoznom, hanem azzal, hogy működjön a város.” Kijelentette, hogy „a választási eredményt elfogadom, és mindenkinek el kell fogadnia – ahogyan a miskolciak 2024-es döntését is.” Hozzátette: „a pártügyek a párttagok feladatai”, és számára továbbra is az a fontos, hogy „a város érdekét nem szabad háttérbe szorítani”.
Milyen mozgástere maradt Miskolcnak az új politikai helyzetben?
Tóth-Szántai József kérdésre válaszolva jelezte, hogy az új helyzetben kiemelt lehetőséget lát az EU-pályázatokban. Úgy fogalmazott: „nagy lehetőséget látok az új politikai helyzetben az EU pályázatain.” Korábban a Fidesz-kormánnyal „nagyon jól tudott együtt dolgozni”, mostani önállóság-felosztása pedig egyfajta stratégiai újrapozicionálásnak is tekinthető. Az interjú alapján a városvezető a 2024-es legitimációra és a 15 körzet megnyerésére hivatkozva kíván tárgyalópartnere maradni minden kormányzattal.
Szerkesztői értékelés: mit jelent a miskolci modell?
A Tóth-Szántai-interjú legfontosabb üzenete nem a Fidesz-kongresszuson elmondott beszéd, hanem a városvezetői önértelmezés újrakeretezése. A 18-ból 15 miskolci körzet megnyerése olyan mandátum, amellyel a városvezető nem egyszerűen egy kormánypárt kegyeltjeként, hanem önálló tényezőként ülhet a tárgyalóasztalhoz – ezt a „hála nem hűbéri eskü” mondat is jelzi. A 2025 tavaszi minisztériumi vita anekdotikus részlete ugyanakkor arra is rámutat, hogy a korábbi együttműködés sem volt konfliktusmentes, és a „civil polgármester” szerep inkább a nyilvános színpadon, semmint a szakpolitikai egyeztetéseken értelmezendő. A Fidesz országos pártvezetéséből Tóth-Szántai szerint „senki nem kereste április óta”, ami önmagában is jelzés: a kormánypárt inkább kivár, mintsem nyíltan szembefordul a miskolci városvezetővel. A 2024-es, 15 körzetet megnyerő legitimitás és az EU-pályázati forrásokra épített jövőkép együttesen azt mutatja, hogy Miskolc polgármestere a „függetlenség” fogalmát nem pártpolitikai, hanem városérdek-menti keretben kívánja értelmezni – és ezzel a kormányváltás után ismét a régió egyik legérdekesebb belpolitikai szereplőjévé vált.
Gyakori kérdések
Mikor és hogyan lett Tóth-Szántai József Miskolc polgármestere?
Tagja-e a Fidesznek Tóth-Szántai József?
Elfogadná-e a polgármester a Tisza Párt kongresszusi meghívását?
Milyen vitája volt a polgármesternek a leköszönt kormánnyal?
Mennyi kormányzati támogatást kapott Miskolc az előző ciklusban?
Hogyan reagált a polgármester a 2026-os választási eredményre?
Milyen jövőképet vázolt fel Miskolcnak az új politikai helyzetben?
Mit jelent a „hála nem hűbéri eskü” mondat a polgármester szájából?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatHelyi politika
- Megjelenés
- Terjedelem1 028 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Karácsony a Planetárium megújításáról: a Népliget sorsa a tét
Karácsony Gergely üdvözölte a Planetárium felújítási tervét, de hangsúlyozta: a projekt csak a Népli…
Karácsony a Planetárium újranyitását kéri az új kormánytól
Karácsony Gergely a Planetárium újranyitását és a Népliget uniós forrásból megvalósuló megújítását k…
Tatár Gergő nyerte a békéscsabai időközi választást
Tatár Gergő 264 szavazattal nyerte a békéscsabai időközi választást; a részvétel 16 százalékos volt,…
Karácsony benyújtotta a Népliget terveit, a Planetárium is
Karácsony Gergely főpolgármester elküldte a Népliget megújításának terveit a szaktárca vezetőjének, …
Megszűnt az önálló Fidesz-frakció Óbudán
Megszűnt az önálló Fidesz-frakció Óbudán: Kozma János és Malinás Sándor kilépett, a létszám három fő…
Óbudán megszűnt a Fidesz-frakció – ketten kiléptek
Óbudán megszűnt a Fidesz-frakció: Kozma János és Malinás Sándor kilépése miatt a létszám három fő al…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.
Az európai kontinens első metrója
A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.
Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.