2026. november 19. csütörtök 📍 Budapest ▾
🌤 8°C EUR 368,40 USD 335,89 KORAI HOZZÁFÉRÉS
Tatár Gergő nyerte a békéscsabai időközi választást – "Helyi politika" | Budapest HELYI POLITIKA

Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • Tatár Gergő (Pátria Békéscsaba Egyesület) nyert 264 szavazattal a vasárnapi békéscsabai időközi választáson.
  • A Fidesz nem indított jelöltet, a Hajrá Békéscsaba Egyesület Medovarszki Jánost indította, aki 195 szavazatot kapott.
  • A választás azért kellett, mert Bodóczi István képviselő a Tisza Párt színeiben áprilisban országgyűlési mandátumot szerzett.
  • A részvétel rendkívül alacsony volt: az 512 szavazó a 3225 jogosult alig 16 százalékát jelentette.
  • A győztest a Tisza Párt is támogatta.

A lényeg röviden:

  • Tatár Gergő, a Pátria Békéscsaba Egyesület jelöltje 264 szavazattal megnyerte a békéscsabai időközi választást.
  • A Fidesz nem indított jelöltet, a Hajrá Békéscsaba Egyesület Medovarszki Jánosa 195 voksot kapott.
  • A választásra jogosult 3225 békéscsabai polgár közül csak 512-en szavaztak, ami 16 százalékos részvételt jelent.

A Tisza Párt által támogatott Tatár Gergő, a Pátria Békéscsaba Egyesület jelöltje nyerte a vasárnapi időközi önkormányzati választást Békéscsabán. A választást azért kellett kiírni, mert a korábbi önkormányzati képviselő, Bodóczi István a Tisza Párt színeiben áprilisban országgyűlési mandátumot szerzett, így a helyi képviselői hely megüresedett.

Miért kellett időközi választást tartani Békéscsabán?

A választás közvetlen előzménye, hogy Bodóczi István önkormányzati képviselő a Tisza Párt színeiben áprilisban bejutott az Országgyűlésbe. Ezzel a békéscsabai önkormányzati mandátum megüresedett, ami jogilag kötelezővé tette az időközi választás kiírását a képviselői hely betöltésére. A voksolásra jogosultak száma 3225 fő volt.

Milyen eredmény született a két jelölt között?

A megmérettetésen két jelölt indult: Tatár Gergő 264 szavazatot szerzett, míg a Hajrá Békéscsaba Egyesület színeiben induló Medovarszki János 195-öt kapott. A különbség 69 szavazat, ami a leadott voksok több mint tizenhárom százalékát jelenti – közepes, de egyértelmű győzelem az alacsony részvétel mellett is.

Hogyan viszonyultak a pártok a választáshoz?

A Fidesz ezúttal nem indított saját jelöltet, de a kormánypárthoz közelálló békéscsabai polgármester, Szarvas Péter szervezete, a Hajrá Békéscsaba Egyesület Medovarszki Jánost indította. A Tisza Párttal szorosan együttműködő Pátria Békéscsaba Egyesület jelöltjét ugyanakkor a Tisza Párt is támogatta, így a választás formálisan nem pártjelölti küzdelem volt, de politikailag éles vonalat húzott a két szervezet közé.

Miért volt ilyen alacsony, 16 százalékos a részvétel?

A választásra jogosult 3225 békéscsabai polgár közül mindössze 512-en járultak az urnákhoz, ami alig 16 százalékos részvételt jelent. Ez rendkívül alacsony arány, amely jelzi, hogy a választók többsége nem tartotta fontosnak az időközi megmérettetést. A forrás arra is utal, hogy a békéscsabaiak egy része azért maradt távol, mert nem kívánta győzelemre segíteni azt a Tisza Pártot, „amelyik el sem indul”, és más nyomós indokuk is volt a távolmaradásra.

Mit jelent a Fidesz távolmaradása a szavazástól?

A Fidesz stratégiája egyértelmű: saját jelölt állítása nélkül a kormánypárt de facto a polgármester egyesületére bízta a versenyt, formálisan tehát nem vállalt vereséget. Ez a lépés ugyanakkor azt is jelzi, hogy a Fidesz nem kívánt energiát fektetni egy alacsony részvételű, helyi jelentőségű időközi voksolásba – a tét ugyanis egyetlen önkormányzati mandátum volt. A nyertes Tatár Gergő ezzel a békéscsabai képviselő-testületben folytatja a munkát.

Gyakori kérdések

Ki nyerte a békéscsabai időközi választást?
Tatár Gergő, a Pátria Békéscsaba Egyesület jelöltje nyerte a vasárnapi békéscsabai időközi önkormányzati választást 264 szavazattal. Őt a Tisza Párt is támogatta.
Miért kellett időközi választást tartani Békéscsabán?
Azért, mert Bodóczi István önkormányzati képviselő a Tisza Párt színeiben áprilisban országgyűlési mandátumot szerzett, így a helyi képviselői hely megüresedett.
Mennyi volt a részvétel a békéscsabai időközi választáson?
Rendkívül alacsony: a 3225 választásra jogosult közül mindössze 512-en szavaztak, ami alig 16 százalékos részvételt jelent.
Milyen eredményt ért el a másik jelölt?
A Hajrá Békéscsaba Egyesület színeiben induló Medovarszki János 195 szavazatot kapott, így 69 szavazattal maradt el Tatár Gergő mögött.
Indított saját jelöltet a Fidesz a békéscsabai választáson?
Nem, a Fidesz nem indított saját jelöltet, ugyanakkor a kormánypárthoz közelálló békéscsabai polgármester, Szarvas Péter szervezete, a Hajrá Békéscsaba Egyesület Medovarszki Jánost indította.
Hány szavazattal nyert Tatár Gergő?
Tatár Gergő 264 szavazatot szerzett, Medovarszki János pedig 195-öt, vagyis a győzelem 69 szavazat különbséggel született.
Milyen politikai háttér áll a választás mögött?
A választás azért vált szükségessé, mert Bodóczi István a Tisza Párt országgyűlési képviselőjeként szerzett mandátumot, így üresedett meg a helyi önkormányzati hely.
Mit jelent a 16 százalékos részvétel a választás súlyára nézve?
Az 512 szavazó a 3225 jogosultból azt jelzi, hogy a választók túlnyomó többsége nem tartotta fontosnak az időközi voksolást, ami gyengíti a mandátum politikai legitimitását.
Milyen szervezet állt a győztes jelölt mögött?
Tatár Gergőt a Pátria Békéscsaba Egyesület indította, és a Tisza Párt is támogatta.

Forrás: 444.hu — Mesterséges intelligencia által készített önálló szerkesztőségi feldolgozás a jelzett forrás alapján (Szjt. 34–36. §). Nem szó szerinti közlés.
107 olvasó

Az olvasottság a cikk MÉRT megtekintés-száma. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

💬 0 hozzászólás

Még nincs hozzászólás.

Jó tudni Budapestről — időtálló alapok

ÉPÍTÉSZET

Az Országház

A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.

HIDAK

A Széchenyi lánchíd

Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.

FÜRDŐK

A fürdők fővárosa

Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.

Rovatok