"HELYI POLITIKA"
- Tatár Gergő (Pátria Békéscsaba Egyesület) nyert 264 szavazattal a vasárnapi békéscsabai időközi választáson.
- A Fidesz nem indított jelöltet, a Hajrá Békéscsaba Egyesület Medovarszki Jánost indította, aki 195 szavazatot kapott.
- A választás azért kellett, mert Bodóczi István képviselő a Tisza Párt színeiben áprilisban országgyűlési mandátumot szerzett.
- A részvétel rendkívül alacsony volt: az 512 szavazó a 3225 jogosult alig 16 százalékát jelentette.
- A győztest a Tisza Párt is támogatta.
- Tatár Gergő, a Pátria Békéscsaba Egyesület jelöltje 264 szavazattal megnyerte a békéscsabai időközi választást.
- A Fidesz nem indított jelöltet, a Hajrá Békéscsaba Egyesület Medovarszki Jánosa 195 voksot kapott.
- A választásra jogosult 3225 békéscsabai polgár közül csak 512-en szavaztak, ami 16 százalékos részvételt jelent.
A Tisza Párt által támogatott Tatár Gergő, a Pátria Békéscsaba Egyesület jelöltje nyerte a vasárnapi időközi önkormányzati választást Békéscsabán. A választást azért kellett kiírni, mert a korábbi önkormányzati képviselő, Bodóczi István a Tisza Párt színeiben áprilisban országgyűlési mandátumot szerzett, így a helyi képviselői hely megüresedett.
Miért kellett időközi választást tartani Békéscsabán?
A választás közvetlen előzménye, hogy Bodóczi István önkormányzati képviselő a Tisza Párt színeiben áprilisban bejutott az Országgyűlésbe. Ezzel a békéscsabai önkormányzati mandátum megüresedett, ami jogilag kötelezővé tette az időközi választás kiírását a képviselői hely betöltésére. A voksolásra jogosultak száma 3225 fő volt.
Milyen eredmény született a két jelölt között?
A megmérettetésen két jelölt indult: Tatár Gergő 264 szavazatot szerzett, míg a Hajrá Békéscsaba Egyesület színeiben induló Medovarszki János 195-öt kapott. A különbség 69 szavazat, ami a leadott voksok több mint tizenhárom százalékát jelenti – közepes, de egyértelmű győzelem az alacsony részvétel mellett is.
Hogyan viszonyultak a pártok a választáshoz?
A Fidesz ezúttal nem indított saját jelöltet, de a kormánypárthoz közelálló békéscsabai polgármester, Szarvas Péter szervezete, a Hajrá Békéscsaba Egyesület Medovarszki Jánost indította. A Tisza Párttal szorosan együttműködő Pátria Békéscsaba Egyesület jelöltjét ugyanakkor a Tisza Párt is támogatta, így a választás formálisan nem pártjelölti küzdelem volt, de politikailag éles vonalat húzott a két szervezet közé.
Miért volt ilyen alacsony, 16 százalékos a részvétel?
A választásra jogosult 3225 békéscsabai polgár közül mindössze 512-en járultak az urnákhoz, ami alig 16 százalékos részvételt jelent. Ez rendkívül alacsony arány, amely jelzi, hogy a választók többsége nem tartotta fontosnak az időközi megmérettetést. A forrás arra is utal, hogy a békéscsabaiak egy része azért maradt távol, mert nem kívánta győzelemre segíteni azt a Tisza Pártot, „amelyik el sem indul”, és más nyomós indokuk is volt a távolmaradásra.
Mit jelent a Fidesz távolmaradása a szavazástól?
A Fidesz stratégiája egyértelmű: saját jelölt állítása nélkül a kormánypárt de facto a polgármester egyesületére bízta a versenyt, formálisan tehát nem vállalt vereséget. Ez a lépés ugyanakkor azt is jelzi, hogy a Fidesz nem kívánt energiát fektetni egy alacsony részvételű, helyi jelentőségű időközi voksolásba – a tét ugyanis egyetlen önkormányzati mandátum volt. A nyertes Tatár Gergő ezzel a békéscsabai képviselő-testületben folytatja a munkát.
Gyakori kérdések
Ki nyerte a békéscsabai időközi választást?
Miért kellett időközi választást tartani Békéscsabán?
Mennyi volt a részvétel a békéscsabai időközi választáson?
Milyen eredményt ért el a másik jelölt?
Indított saját jelöltet a Fidesz a békéscsabai választáson?
Hány szavazattal nyert Tatár Gergő?
Milyen politikai háttér áll a választás mögött?
Mit jelent a 16 százalékos részvétel a választás súlyára nézve?
Milyen szervezet állt a győztes jelölt mögött?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Ki nyerte a békéscsabai időközi választást?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Tatár Gergő, a Pátria Békéscsaba Egyesület jelöltje nyerte a vasárnapi békéscsabai időközi önkormányzati választást 264 szavazattal. Őt a Tisza Párt is támogatta.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Miért kellett időközi választást tartani Békéscsabán?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Azért, mert Bodóczi István önkormányzati képviselő a Tisza Párt színeiben áprilisban országgyűlési mandátumot szerzett, így a helyi képviselői hely megüresedett.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mennyi volt a részvétel a békéscsabai időközi választáson?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Rendkívül alacsony: a 3225 választásra jogosult közül mindössze 512-en szavaztak, ami alig 16 százalékos részvételt jelent.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen eredményt ért el a másik jelölt?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A Hajrá Békéscsaba Egyesület színeiben induló Medovarszki János 195 szavazatot kapott, így 69 szavazattal maradt el Tatár Gergő mögött.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Indított saját jelöltet a Fidesz a békéscsabai választáson?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Nem, a Fidesz nem indított saját jelöltet, ugyanakkor a kormánypárthoz közelálló békéscsabai polgármester, Szarvas Péter szervezete, a Hajrá Békéscsaba Egyesület Medovarszki Jánost indította.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hány szavazattal nyert Tatár Gergő?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Tatár Gergő 264 szavazatot szerzett, Medovarszki János pedig 195-öt, vagyis a győzelem 69 szavazat különbséggel született.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen politikai háttér áll a választás mögött?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A választás azért vált szükségessé, mert Bodóczi István a Tisza Párt országgyűlési képviselőjeként szerzett mandátumot, így üresedett meg a helyi önkormányzati hely.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mit jelent a 16 százalékos részvétel a választás súlyára nézve?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az 512 szavazó a 3225 jogosultból azt jelzi, hogy a választók túlnyomó többsége nem tartotta fontosnak az időközi voksolást, ami gyengíti a mandátum politikai legitimitását.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen szervezet állt a győztes jelölt mögött?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Tatár Gergőt a Pátria Békéscsaba Egyesület indította, és a Tisza Párt is támogatta.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- Rovat"Helyi politika"
- Megjelenés
- Terjedelem1 001 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Sonnevend Pált jelöli a Tisza az Alkotmánybíróságba
- Magyar Péter: nem mert jelöltet indítani a Fidesz Békéscsabán
- Magyar Péter a Hungaroringen: új kormány, változatlan
- Orbán a futballakadémiáján dolgozna a politika után
- A köztársasági elnöki intézmény 1989 óta tartó fogyása
A Budapest Blog "Helyi politika" rovatában az elmúlt 30 napban 12 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Keszthely kilép a Balatoni Szövetségből, és kirúgja a kutyás
Keszthely felfüggeszti tagságát a Balatoni Szövetségben, és hűtlen kezelés gyanújával szeptember vég…
Karácsony a Planetárium megújításáról: a Népliget sorsa a tét
Karácsony Gergely üdvözölte a Planetárium felújítási tervét, de hangsúlyozta: a projekt csak a Népli…
Lezsák Sándor Lakiteleknél épített birodalma a Tisza-kétharmad
Lezsák Sándor 32 év után távozott a parlamentből. A Hungarikum Liget jövője a Tisza-kétharmad árnyék…
Megszűnt az önálló Fidesz-frakció Óbudán
Megszűnt az önálló Fidesz-frakció Óbudán: Kozma János és Malinás Sándor kilépett, a létszám három fő…
Karácsony a Planetárium újranyitását kéri az új kormánytól
Karácsony Gergely a Planetárium újranyitását és a Népliget uniós forrásból megvalósuló megújítását k…
Független polgármesterek országszerte: Friss eredmények
Négy magyar településen is időközi polgármester-választást tartottak, ahol kivétel nélkül független …
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
Az Országház
A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.
A Széchenyi lánchíd
Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.
A fürdők fővárosa
Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.