GAZDASáG
- Az EKB kormányzótanácsa csütörtökön a várakozásoknak megfelelően 2,25 százalékon hagyta a betéti rátát.
- A júniusi euróövezeti éves infláció 2,8 százalékra süllyedt.
- Az olajárak a júliusi mélyponthoz képest 25-30 százalékkal emelkedtek.
- A piaci szereplők szeptemberre kamatemelést áraznak.
- Az EKB közleménye szerint a monetáris politika a következőkben adatvezérelt lesz.
- Az EKB 2,25 százalékon tartotta a betéti rátát, noha a júniusi euróövezeti infláció 2,8 százalékra csökkent.
- Az olajárak a júliusi mélyponthoz képest 25-30 százalékkal emelkedtek a közel-keleti háború újrakezdése miatt.
- A piaci szereplők szeptemberre kamatemelést áraznak, az EKB közleménye szerint a monetáris politika adatvezérelt marad.
Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön a várakozásoknak megfelelő döntést hozott: a betéti ráta 2,25 százalékon maradt. A legutóbbi ülésen a kormányzótanács még 25 bázispontos emelést hajtott végre, ám ezúttal a monetáris kondíciók változatlanul hagyása mellett döntöttek, miközben a kommunikáció egyértelművé tette: a nyitott ajtó a további szigorítás előtt is nyitva áll.
Miért nem lazított az EKB a 2,8%-os júniusi infláció ellenére?
A júniusi euróövezeti éves infláció 2,8 százalékra mérséklődött, ami önmagában a kamatcsökkentés lehetőségét villantaná fel. Az EKB szerint azonban ez a kedvező adat nem tükrözi a teljes energiasokk hatását, így a kormányzótanács nem látott teret az enyhítésre. A közlemény szerint az energiaárakra vonatkozó kilátások rendkívül ingadozóak, ugyanakkor közel állnak a júniusi előrejelzések alapszcenáriójához, és jóval meghaladják a közel-keleti konfliktus előtti szinteket.
A júniusi infláció csökkenése mögött egy átmeneti geopolitikai enyhülés állt: az Egyesült Államok és Irán előzetes tűzszünetet kötött. Ez a remény azonban július elején szertefoszlott, a háború újrakezdődött, és ezzel együtt az olajárak a júliusi mélyponthoz képest 25-30 százalékkal emelkedtek. Az EKB kommunikációja szerint az energiasokk teljes inflációs hatása még nem is érvényesült, ami arra utal, hogy a jegybank elhúzódó folyamatként kezeli az energiaárak begyűrűzését a termék- és szolgáltatásárakba.
Milyen forgatókönyvet áraznak a piacok szeptemberre?
A piaci szereplők szeptemberre kamatemelést áraznak. Ez az EKB jelzéseivel összhangban áll: a közlemény szerint amennyiben rövid távon nem sikerül rendezni a közel-keleti konfliktust, a jegybank további monetáris szigorításra kényszerülhet. Christine Lagarde EKB-elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján dől el, mennyire megalapozottak ezek a várakozások.
A piaci árazás hátterében az energiaár-sokk második hulláma áll. Az EKB által citált közlemény egyértelműsíti: az olajár-emelkedés nem múló piaci zaj, hanem olyan tényező, amely az euróövezeti inflációs pályát tartósan eltérítheti a 2 százalékos céltól. A kormányzótanács ezért a monetáris politika adatvezérelt folytatása mellett döntött, nem kötelezve el magát előre egy adott kamatpálya mellett.
Mit jelent az adatvezérelt monetáris politika a gyakorlatban?
Az EKB közleménye kiemelt figyelmet ígér az inflációs kilátásoknak és az azokat övező kockázatoknak, emellett figyelembe veszi a fontosabb gazdasági adatokat és a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Ez a megközelítés lényegében kizárja, hogy a jegybank előre elkötelezze magát egy kamatpálya mellett: minden döntést a beérkező adatok függvényében hoznak meg. A transzmissziós hatékonyság vizsgálata különösen fontos, mert megmutatja, hogy a korábbi kamatemelések valóban eljutottak-e a reálgazdaságba.
A betéti ráta 2,25 százalékos szintje így nem végállomás, hanem egy ingatag egyensúlyi pont. Ha a Közel-Keleten nem születik tartós rendezés, és az olajárak tartósan a júliusi mélypont felett maradnak, az EKB szeptemberben a monetáris szigorítás felé mozdulhat el. Ha viszont az infláció érdemben tovább csökken, és az energiaárak stabilizálódnak, a jegybank akár a lazítás irányába is nyithat. A csütörtöki döntés legfontosabb üzenete éppen ez: a piac nem kapott előre jelzett pályát, csak egy feltételrendszert.
Szerkesztői értékelés: az EKB a türelmet választotta, nem a fordulatot
Az EKB csütörtöki döntése nem lazítás, hanem tudatos kivárás. A jegybank nem a júniusi 2,8 százalékos inflációra reagált, hanem az energiaár-sokk második hullámának kockázatára. Ez a megközelítés logikus: a 2022-2023-as energiaválság tanulsága, hogy az olajár-emelkedés késleltetve, több hónapos késéssel gyűrűzik be a fogyasztói árakba. Az EKB most azért nem lép, mert az inflációs adatok egyelőre nem mutatják a sokk teljes hatását, ám a jelek szerint a kormányzótanács tudja, hogy ez a hatás hamarosan megérkezik.
A szeptemberi kamatemelési várakozás így nem piaci túlreagálás, hanem az EKB kommunikációjából kiolvasható forgatókönyv. Amíg a Közel-Keleten nincs tartós rendezés, az olajárak pedig a júliusi szint felett maradnak, a betéti ráta 2,25 százalékos szintje nem csökkenhet. A kérdés csak az, hogy a jegybank szeptemberben ténylegesen emel-e, vagy csak a kommunikációban tartja fenn a szigorítás lehetőségét. Erre Christine Lagarde csütörtöki sajtótájékoztatója adhatja meg a választ.
Gyakori kérdések
Mekkora lett az EKB betéti kamata a csütörtöki döntés után?
Mennyi volt a júniusi euróövezeti infláció?
Mennyit emelkedtek az olajárak a júliusi mélyponthoz képest?
Milyen geopolitikai esemény áll a háttérben?
Milyen forgatókönyvet áraznak a piacok szeptemberre?
Mit jelent az EKB adatvezérelt monetáris politikája?
Mit mondott az EKB az energiaárak inflációs hatásáról?
Mikor derül ki, hogy lesz-e szeptemberben kamatemelés?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Mekkora lett az EKB betéti kamata a csütörtöki döntés után?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az Európai Központi Bank csütörtökön a várakozásoknak megfelelően 2,25 százalékon hagyta a betéti rátát. A legutóbbi ülésen a kormányzótanács 25 bázispontos emelést hajtott végre.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mennyi volt a júniusi euróövezeti infláció?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A júniusi euróövezeti éves infláció 2,8 százalékra süllyedt vissza. Ez a kedvező adat azonban nem tükrözi az energiasokk teljes hatását az EKB szerint.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mennyit emelkedtek az olajárak a júliusi mélyponthoz képest?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az olajárak a júliusi mélyponttól számítva 25-30 százalékkal emelkedtek, miután július elején újrakezdődött a háború a Közel-Keleten.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen geopolitikai esemény áll a háttérben?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az Egyesült Államok és Irán előzetes tűzszünetet kötött, ami júniusban javította a geopolitikai helyzetet. Július elején azonban a háború újrakezdődött, ami felélesztette az inflációs kockázatokat.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen forgatókönyvet áraznak a piacok szeptemberre?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A piaci szereplők szeptemberre kamatemelést áraznak. Az EKB jelzése szerint amennyiben rövid távon nem sikerül rendezni a konfliktust, a jegybank további monetáris szigorításra kényszerülhet.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mit jelent az EKB adatvezérelt monetáris politikája?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az EKB közleménye szerint a monetáris politika a következőkben adatvezérelt lesz, a kormányzótanács nem kötelezi el magát előre egy adott kamatpálya mellett. Kiemelt figyelmet kapnak az inflációs kilátások, a fontosabb gazdasági adatok és a monetáris transzmisszió hatékonysága.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mit mondott az EKB az energiaárak inflációs hatásáról?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az EKB közleménye szerint a bizonytalanság továbbra is nagy, és az energiasokk teljes inflációs hatása még nem is érvényesült. A jegybank elhúzódó folyamatnak gondolja, hogy az energiaárak emelkedése megjelenjen a termék- és szolgáltatásárakban.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mikor derül ki, hogy lesz-e szeptemberben kamatemelés?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Christine Lagarde EKB-elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján hamarosan kiderül, mennyire megalapozottak a piaci szereplők szeptemberi kamatemelési várakozásai.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem1 262 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- EKB változatlanul hagyta a kamatot, a forint 364 felé gyengül
- Varga Mihály: az MNB visszatért az eredeti mandátumához
- MNB ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot
- Moody’s: Jelentős terjeszkedés előtt az OTP Bank a Baltikumban
- OTP Bank: történelmi eurózónás terjeszkedés a Baltikumban
A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 29 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Albérlet vagy lakásvásárlás? 250 ezer a pesti albérlet
Albérlet vagy saját lakás? Budapesten 180–250 ezer Ft a bérlemény, a mediánkereset 41–57%-a. Vidéken…
Forint fellélegzés: Két hónapja nem látott erősödés a piacon
A forint két hónapja nem látott erősödést produkált hétfőn az euróval szemben, elérve a 360,2-es szi…
A Mercedes kitiltását is kockáztatná egy új amerikai
Két kínai befektető közel 20%-os részesedése miatt a Mercedes-Benzet is érintheti az amerikai szenát…
EKB változatlanul hagyta a kamatot, a forint 364 felé gyengül
EKB 2,25%-on tartotta a kamatot, 30%-ot drágult az olaj, a forint 364 felé gyengült. A magyar üzeman…
Restart Hungary: Tizenhat év után nyit a kormány a szakmára
A Restart Hungary kezdeményezés áttörést hozott: 500 szakértő javaslatait mutatták be minisztereknek…
Mercedes: Kecskemét Európa legnagyobb gyárává válhat
A Mercedes-Benz kecskeméti gyára Európa legnagyobb autóipari bázisává válhat, miután megkezdődött az…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.