ORSZÁGOS POLITIKA
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Az indítványt a Fidesz–KDNP ötven képviselője nyújtotta be.
- A beadvány az Alaptörvény 17. módosításának 6. cikk (2) bekezdésébe beiktatott 34. pontját támadja.
- A 34. pont a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről rendelkezik.
- Az indítvány az Alaptörvény S) cikkében foglalt eljárási követelmények sérelmét veti fel.
- A döntés az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
A lényeg röviden:
- A Fidesz–KDNP ötven képviselője utólagos normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.
- A beadvány az Alaptörvény 17. módosításába beiktatott 34. pontot támadja eljárási alapon.
- Az Alkotmánybíróság kizárólag eljárási szempontból vizsgálhatja a szabályt.
A Fidesz–KDNP ötven országgyűlési képviselője utólagos normakontroll iránti indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény tizenhetedik módosításának a köztársasági elnöki megbízatás megszűnéséről szóló részei miatt. A beadvány célja a módosítás 6. cikk (2) bekezdésének Záró és vegyes rendelkezések közé beiktatott 34. pontja alkotmányossági felülvizsgálata és megsemmisítése.
Mit tartalmaz a megtámadott 34. pont?
A vitatott szöveg szerint „az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.” A passzus közvetlen hatása az lenne, hogy a jelenlegi államfő megbízatása a módosítás hatálybalépésének másnapján automatikusan megszűnne, és a parlamentnek legfeljebb öt éves időtartamra kellene új köztársasági elnököt választania.
Milyen jogalapra hivatkoznak a képviselők?
Az indítványozók az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdés b) pontjára és 24. cikk (6) bekezdés b) pontjára, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvény (Abtv.) 24/A. § (1) bekezdésére és 41. § (1a) bekezdésére alapozták a beadványt. Ezek a jogszabályi helyek biztosítják az országgyűlési képviselők egyötödének indítványozási jogát utólagos normakontroll-eljárásban. A Fidesz–KDNP ötven fős frakciója pontosan eléri ezt az egyötödös küszöböt, így az indítvány formai szempontból megalapozott.
Miért éppen az S) cikket jelölték meg a kifogás alapjául?
A képviselők álláspontja szerint a 34. pont megalkotása és kihirdetése az Alaptörvény S) cikkében foglalt eljárási követelményekbe ütközik. Ez az alkotmányos kifogás kizárólag eljárási jellegű: nem a szabály tartalmát, hanem annak elfogadási folyamatát kérdőjelezi meg. Az indítvány részletes indokolása – vagyis hogy a képviselők konkrétan mely eljárási pontban látják a sérelmet – az Alkotmánybíróság hivatalos oldalán érhető el.
Milyen határa van az alkotmánybírósági vizsgálatnak?
Az Alaptörvény és annak módosítása kizárólag eljárási szempontból vizsgálható felül: az alkotmányos kontroll nem terjedhet ki tartalmi felülvizsgálatra. Ez azt jelenti, hogy a testület csak azt vizsgálhatja, betartották-e a módosítás során az Alaptörvényben rögzített eljárási szabályokat, a szubsztantív alkotmányossági kérdések – például az államfői jogállás tartalmi megítélése – kívül esnek a hatáskörén.
Mit nyerhet és mit veszíthet a kormánytöbbség ezzel a lépéssel?
A Fidesz–KDNP mostani lépése belpolitikai szempontból kettős olvasatot hordoz. Egyfelől az ötpárti frakció saját korábbi döntését kezdeményezi felülvizsgáltatni, ami jelzi, hogy a 17. módosítás egyes elemei még a kormánytöbbségen belül is vitathatók. Másfelől az indítvány egyfajta biztonsági háló is: ha az Alkotmánybíróság eljárási hibát talál, az egész 34. pont hatályon kívül kerülhet, és a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása automatikus megszűnésének rendelkezése kikerül a jogrendből. A döntés – akár megsemmisítés, akár elutasítás – precedensértékű lesz a jövőbeli alaptörvény-módosítások eljárási korlátairól.
Gyakori kérdések
Melyik alaptörvényi passzust támadja a Fidesz–KDNP indítványa?
Mit mond ki pontosan a vitatott 34. pont?
Milyen jogalapra hivatkoznak a képviselők?
Miért pont ötven képviselő írta alá az indítványt?
Milyen alkotmányos kifogást fogalmaznak meg?
Vizsgálhatja-e az Alkotmánybíróság a módosítás tartalmát?
Mi történik, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a 34. pontot?
Hol érhető el az indítvány részletes indokolása?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatOrszágos politika
- Megjelenés
- Frissítve
- Terjedelem739 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.












Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.