2026. július 26. vasárnap 📍 Budapest ▾
🌤 33°C EUR 361,88 USD 318,08 KORAI HOZZÁFÉRÉS
Az ÁSZ visszautasítja a kormány felülvizsgálati tervét ORSZáGOS POLITIKA
Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • Magyar Péter csütörtöki tájékoztatóján bejelentette az ÁSZ működésének teljes felülvizsgálatát.
  • Az Állami Számvevőszék közleményben reagált: „Az ÁSZ ellenőrzi a kormányt, nem a kormány az ÁSZ-t.”
  • Az ÁSZ 1989 óta nem felügyeleti szerv, ilyen jogosítványokkal sosem rendelkezett.
  • A testület elnöke a kormányzati beavatkozást az „újkori demokráciában példátlan” lépésként értékelte.
  • Jelenleg a TISZA párt kampány-finanszírozásának törvény szerinti számvevőszéki vizsgálata is zajlik.
A lényeg röviden:

  • Az ÁSZ közleményben utasította vissza, hogy a kormány vizsgálja felül a működését.
  • A szervezet 1989 óta nem felügyeleti szerv, hanem az Országgyűlés parlamenti ellenőrző szerve.
  • A háttérben a TISZA párt törvény szerinti kampány-finanszírozási vizsgálata is zajlik.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) saját közleményében reagált Magyar Péter csütörtöki bejelentésére, amelyben a kormány elvi döntést hozott arról, hogy elrendeli a testület működésének teljes felülvizsgálatát. Az ÁSZ leszögezte: a kormány nem jogosult ilyen vizsgálatra, mivel a Számvevőszék az Országgyűlés szerve, és nem a végrehajtó hatalom része. A testület „üdvözli” ugyan a szabályozás felülvizsgálatáról szóló döntést, de élesen elutasítja, hogy a kormány ezt maga végezze el.

Miért nem vizsgálhatja a kormány az ÁSZ-t?

Az ÁSZ közleménye szerint a hatalmi ágak elválasztásának elve miatt a mindenkori kormánynak tiszteletben kell tartania a szervezet függetlenségét. „Az ÁSZ nem a kormány alá rendelt szerv, a demokratikus hatalommegosztás rendszerében nem a végrehajtó hatalom része, hanem az Országgyűlés szerve, ezért az ÁSZ működésének felülvizsgálatára egy demokratikus alkotmányos rendszerben a Kormány nem jogosult. Az ÁSZ ellenőrzi a kormányt, nem a kormány az ÁSZ-t” – rögzítették. Az ÁSZ elnöke a miniszterelnök személyét érintő kijelentéseit is visszautasította, és „az ÁSZ alkotmányos függetlenségét sértő, Magyarország újkori demokráciájában példátlan kormányzati beavatkozási kísérletként” értékelte azokat.

Milyen hatáskörrel rendelkezik valójában az ÁSZ?

A közlemény egy másik fontos pontosítása, hogy az Állami Számvevőszék 1989 óta sosem volt felügyeleti szerv, ilyen jogosítványokkal sosem rendelkezett, és ma sem felügyeleti szerve egyetlen állami intézménynek sem. Az ÁSZ ellenőrző szervezet, amely a közpénzekkel, valamint az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését végzi – ez a felügyeleti típusú szervezethez képest „egészen más jellegű hatáskört, eszközrendszert és feladat-ellátást jelent” – írták. A kormány tehát egy ellenőrző, és nem egy felügyeleti szerv átvilágítását tervezi, ami a szervezet szerint alkotmányosan nem is lehetséges.

Mi köze ehhez a TISZA párt vizsgálatának?

A Számvevőszék elnöke szerint a kormányzati beavatkozási kísérlet különösen visszás amiatt, hogy jelenleg is zajlik a TISZA párt kampány-finanszírozásának törvény alapján kötelező számvevőszéki vizsgálata – a többi érintett párttal egyetemben. A vizsgálatot az ÁSZ a törvénynek megfelelően az országgyűlési választást követő egy éven belül folytatja le. Az ÁSZ ezzel összefüggésben utal arra is, hogy a korábbi években több, az ellenőrzés hatékonyságát javító jogszabály-módosítást maga kezdeményezett, így a mostani felülvizsgálati szándékot elviekben üdvözli – de nem a kormány, hanem a parlament hatáskörében.

Szerkesztői értékelés: ki ellenőrzi az ellenőrt?

A mostani ütközés nem pusztán intézményi hatásköri vita, hanem a hatalommegosztás egyik legérzékenyebb próbája. Az ÁSZ az Alaptörvény és a számvevőszéki törvény értelmében kifejezetten az Országgyűlésnek alárendelt, parlamenti ellenőrző szerv, amelyet a kormány – alkotmányos keretek között – nem jogosult „átvilágítani”. Ha a kormány mégis ezt teszi, az a független intézményi működés sérelmét jelentheti, és precedenst teremthet más alkotmányos szervekkel szemben is. Külön figyelemre méltó, hogy az ügy időben egybeesik a TISZA kampány-finanszírozásának törvény szerinti vizsgálatával, ami politikailag is terheli az egyébként jogilag egyértelmű helyzetet. A helyes megoldás nem a kormányzati, hanem az Országgyűlés által irányított, a hatalmi ágak elválasztását tiszteletben tartó felülvizsgálat lenne – ez biztosítaná, hogy a közpénzek ellenőrzése továbbra is pártatlan és szakmai maradjon.

Gyakori kérdések

Mit jelentett be Magyar Péter a csütörtöki tájékoztatón?
Magyar Péter csütörtöki tájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány elvi döntést hozott az Állami Számvevőszék működésének teljes felülvizsgálatáról.
Miért nem vizsgálhatja a kormány az ÁSZ-t?
Az ÁSZ közleménye szerint a testület az Országgyűlés szerve, nem a végrehajtó hatalom része, ezért „a demokratikus hatalommegosztás rendszerében a Kormány nem jogosult” a felülvizsgálatára.
Milyen típusú szerv az ÁSZ?
Az ÁSZ ellenőrző szerv, nem felügyeleti szerv: 1989 óta sosem volt felügyeleti jogosítványokkal felruházva, és ma sem felügyeleti szerve egyetlen állami intézménynek sem.
Milyen feladatokat lát el az ÁSZ?
A Számvevőszék a közpénzekkel, valamint az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését végzi.
Hogyan reagált az ÁSZ elnöke a miniszterelnök kijelentéseire?
Az ÁSZ elnöke visszautasította a miniszterelnök személyét érintő kijelentéseit, és azokat „az ÁSZ alkotmányos függetlenségét sértő, Magyarország újkori demokráciájában példátlan kormányzati beavatkozási kísérletként” értékelte.
Mi köze a TISZA pártnak az ÁSZ-ügyhöz?
A Számvevőszék elnöke jelezte, hogy jelenleg is zajlik a TISZA párt kampány-finanszírozásának törvény alapján kötelező számvevőszéki vizsgálata – a többi érintett párttal egyetemben.
Mikor kell lefolytatni a TISZA kampány-finanszírozási vizsgálatát?
Az ÁSZ a vizsgálatot a törvénynek megfelelően az országgyűlési választást követő egy éven belül folytatja le.
Milyen javaslatokat tett korábban maga az ÁSZ?
A közlemény szerint az ÁSZ a korábbi években több, az ellenőrzés hatékonyságát javító jogszabály-módosítást kezdeményezett, és elviekben üdvözli a szabályozás felülvizsgálatát – de parlamenti, nem kormányzati hatáskörben.

{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Mit jelentett be Magyar Péter a csütörtöki tájékoztatón?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Magyar Péter csütörtöki tájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány elvi döntést hozott az Állami Számvevőszék működésének teljes felülvizsgálatáról.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Miért nem vizsgálhatja a kormány az ÁSZ-t?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az ÁSZ közleménye szerint a testület az Országgyűlés szerve, nem a végrehajtó hatalom része, ezért „a demokratikus hatalommegosztás rendszerében a Kormány nem jogosult” a felülvizsgálatára.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen típusú szerv az ÁSZ?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az ÁSZ ellenőrző szerv, nem felügyeleti szerv: 1989 óta sosem volt felügyeleti jogosítványokkal felruházva, és ma sem felügyeleti szerve egyetlen állami intézménynek sem.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen feladatokat lát el az ÁSZ?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A Számvevőszék a közpénzekkel, valamint az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését végzi.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hogyan reagált az ÁSZ elnöke a miniszterelnök kijelentéseire?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az ÁSZ elnöke visszautasította a miniszterelnök személyét érintő kijelentéseit, és azokat „az ÁSZ alkotmányos függetlenségét sértő, Magyarország újkori demokráciájában példátlan kormányzati beavatkozási kísérletként” értékelte.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mi köze a TISZA pártnak az ÁSZ-ügyhöz?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A Számvevőszék elnöke jelezte, hogy jelenleg is zajlik a TISZA párt kampány-finanszírozásának törvény alapján kötelező számvevőszéki vizsgálata – a többi érintett párttal egyetemben.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mikor kell lefolytatni a TISZA kampány-finanszírozási vizsgálatát?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az ÁSZ a vizsgálatot a törvénynek megfelelően az országgyűlési választást követő egy éven belül folytatja le.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen javaslatokat tett korábban maga az ÁSZ?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A közlemény szerint az ÁSZ a korábbi években több, az ellenőrzés hatékonyságát javító jogszabály-módosítást kezdeményezett, és elviekben üdvözli a szabályozás felülvizsgálatát – de parlamenti, nem kormányzati hatáskörben.”}}]}

Forrás: 444.hu — Mesterséges intelligencia által készített önálló szerkesztőségi feldolgozás a jelzett forrás alapján (Szjt. 34–36. §). Nem szó szerinti közlés.
3,4 (136 értékelés)
2 701 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Budapest Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatOrszágos politika
  • Megjelenés
  • Terjedelem1 081 szó · ≈5 perc olvasás
A cikkben előforduló témák
Országgyűlés

Korábbi cikkeink ugyanebben a témában

  1. Navracsics: most lehet befolyásolni a Fidesz irányát
  2. Gondosóra: új alapokra helyezné a rendszert a kormány
  3. Napi 1600-1800 véradó kell, de most ez is kevés – az OVSz és
  4. Történelmi engedélyt kapott a CoinCash a Magyar Nemzeti Banktól
  5. GKI: nyolcéves csúcson a lakossági bizalom, 2002 óta nem voltak

A Budapest Blog Országos politika rovatában az elmúlt 30 napban 30 cikk jelent meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

3,4 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Budapestről — időtálló alapok

ÉPÍTÉSZET

Az Országház

A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.

HIDAK

A Széchenyi lánchíd

Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.

FÜRDŐK

A fürdők fővárosa

Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.

Rovatok