2026. július 28. kedd 📍 Budapest ▾
🌤 23°C EUR 359,78 USD 315,90 KORAI HOZZÁFÉRÉS
25,9 százalékkal zuhant a sertés ára az EU-ban, tarol az import GAZDASáG
Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • Az EU-ban a vágósertés 29. heti átlagára 155,7 euró volt száz kilogrammonként, 25,9 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve.
  • A malac jegyzése egy hét alatt 5, egy év alatt 38,6 százalékkal esett.
  • A magyar termelői ár 522 Ft/kg volt júniusban, 37,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
  • A sertéshúsimport volumene 2026 első négy hónapjában 44,4 ezer tonna volt, értéke 16,3 százalékkal csökkent.
  • A kivitel mennyisége 7,4 százalékkal 52,4 ezer tonnára nőtt, de értéke 12,9 százalékkal zuhant.
A lényeg röviden:

  • Az uniós sertésár 25,9 százalékkal zuhant egy év alatt; a magyar termelői ár 37,1 százalékkal 522 Ft/kg-ra esett.
  • Az import volumene alig változott, de értéke 16,3 százalékkal csökkent, á plafont húzva a magyar felvásárlási áraknak.
  • A kivitel mennyisége 7,4 százalékkal nőtt, ám értéke 12,9 százalékkal zuhant, ami a hazai feldolgozókra és gazdákra nehezedő strukturális nyomást jelez.

Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának 29. heti jelentése szerint az uniós vágósertés-átlagár 155,7 euróra csökkent száz kilogrammonként, ami egy év alatt 25,9 százalékos visszaesés. A magyar termelői ár ezzel párhuzamosan 522 forintra esett kilogrammonként, a hazai ágazat pedig egyre nagyobb veszteséget termel.

Mennyivel esett az uniós sertésár 2026 nyarán?

A 29. héten az S és E minősítésű vágósertések súlyozott uniós átlagára 155,7 euró volt száz kilogramm hasított súlyra vetítve. Egy hét alatt 1,4, négy hét alatt 2,6, míg az előző év azonos időszakához képest 25,9 százalékkal csökkent az ár. A 2021–2025-ös időszak megfelelő heti átlagánál is 24,8 százalékkal alacsonyabb a jelenlegi szint, ami azt jelzi, hogy nem csupán a tavalyi magas bázisról van szó: az európai sertéspiac többéves összevetésben is rendkívül alacsony árszintre került.

Az S kategóriában 158,5 eurós, az E kategóriában 150,3 eurós száz kilogrammonkénti átlagot mértek; előbbi 25,8, utóbbi 26,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A Bizottság ugyanakkor jelezte, hogy a 29. hétre több tagállamból – köztük Magyarországról – nem érkezett be minden szükséges árközlés, így az uniós átlag elsősorban az általános európai trendet mutatja, a hazai helyzet megítéléséhez az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai adnak pontosabb támpontot.

Miért zuhan a malac ára, és mit jelez ez előre?

A legnagyobb visszaesés a malacpiacon látható. A 29. héten az uniós átlagár 40,1 euró volt darabonként, ami egy hét alatt 5, négy hét alatt 16,4, éves összevetésben pedig 38,6 százalékos zuhanást jelent. A 2021–2025-ös átlagnál 36,2 százalékkal alacsonyabb a jegyzés. A gyors malacár-csökkenés arra utal, hogy a piaci szereplők a következő hónapokban sem számítanak jelentős keresletélénkülésre: a hizlalók alacsonyabb készállatárakra készülnek, kisebb összeget hajlandók fizetni az utánpótlásért, szélsőséges esetben pedig az állomány feltöltését is visszafoghatják.

Hogyan érinti ez a magyar sertéstartókat?

A magyar gazdák már júniusban az uniós átlagnál is súlyosabb visszaesést szenvedtek el. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára 522 forint volt kilogrammonként, hasított meleg súlyban, áfa és szállítási költség nélkül, ami 37,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A 27. héten a hazai árak megközelítőleg egyszázalékos emelkedése átmeneti korrekciónak bizonyult, és az uniós árak következő hetekben mért újabb csökkenése is alátámasztja, hogy tartós fordulat nem következett be.

Miért korlátozza az import a magyar felvásárlási árakat?

A magyar árak szorosan követik a meghatározó európai jegyzéseket: ha Németországban, Hollandiában, Dániában vagy Spanyolországban olcsóbb a sertéshús, az közvetlenül korlátozza a magyar termelők áremelési lehetőségét. Különösen kedvezőtlen, hogy nem feltétlenül az importált sertéshús volumene nő drasztikusan, hanem annak egységára csökken. A sertéshúsimport volumene 2026 első négy hónapjában mindössze 1 százalékkal, 44,4 ezer tonnára emelkedett, értéke viszont 16,3 százalékkal zuhant. Eközben a magyar sertéshúskivitel 7,4 százalékkal, 52,4 ezer tonnára nőtt, de értéke 12,9 százalékkal csökkent – vagyis nagyobb mennyiséget adtak el lényegesen alacsonyabb átlagáron.

Milyen külpiaci akadályok nyomják rá az uniós piacra a kínálatot?

A sertéshús uniós külpiaci értékesítését több tényező akadályozza. A kínai dömpingellenes intézkedések, valamint az afrikai sertéspestis miatt egyes országokra vagy régiókra vonatkozó importtilalmak miatt több áru marad az uniós belső piacon, ami növeli a kínálatot és tovább nyomja lefelé az árakat. Ez a nyomás egyszerre jelentkezik a vágósertés és a malac jegyzésében, és nem kizárólag ciklikus jelenség: a 2021–2025-ös bázishoz képest is rendre 24–36 százalékkal alacsonyabb szintekről beszélhetünk.

Mikor és hogyan érzi meg a fogyasztó az áresést?

A vágósertés és a malac árának zuhanása rövid távon olcsóbb alapanyagot jelenthet a feldolgozóknak, és idővel a fogyasztói árakat is mérsékelheti. Az áresés azonban rendszerint nem azonnal és nem azonos mértékben jelenik meg az üzletekben, mivel a húsipar energia-, bér-, csomagolási és logisztikai költségei nem csökkentek hasonló ütemben. A legsúlyosabb következmények ezért egyelőre a sertéstartóknál jelentkeznek: bevételük éves összevetésben több mint harmadával csökkent, miközben a takarmányozás, az energia, a munkaerő és az állategészségügyi védekezés továbbra is jelentős kiadást jelent.

Mit jelent a gazdáknak és az ágazatnak, ha tartós marad ez a szint?

Saját szerkesztői értékelésünk szerint a mostani piaci kép nem egyszerű szezonális kilengés, hanem strukturális nyomás. A vágósertés uniós ára 24,8 százalékkal a 2021–2025-ös átlag alatt, a malacár pedig 36,2 százalékkal alatta jár – ez a többéves bázisok alapján is mélypont. A magyar helyzetet ráadásul az súlyosbítja, hogy az import volumene alig nőtt, ám egységára 16,3 százalékkal zuhant, vagyis a hazai termelők áremelési lehetőségét egy olcsóbbá vált külpiaci kínálat korlátozza, nem feltétlenül a mennyiség. Amennyiben az uniós árak tartósan a mostani szinten maradnak, egyre több magyar gazdaság halaszthatja el beruházásait, csökkentheti állományát, vagy akár fel is hagyhat a termeléssel. Középtávon ez azzal járhat, hogy a belpiaci ellátás egyre erőteljesebben támaszkodik majd a behozatalra, ami fokozza az ágazati kitettséget.

Gyakori kérdések

Mekkora az uniós sertésár zuhanása 2026 nyarán?
Az EU 29. heti átlagára 155,7 euró volt száz kilogrammonként, ami egy év alatt 25,9 százalékos visszaesés. Az S kategóriában 158,5 euró (–25,8%), az E kategóriában 150,3 euró (–26,2%) volt a mért átlag.
Mennyibe kerül jelenleg a malac az EU-ban?
A 29. héten az uniós átlagár 40,1 euró volt darabonként. Ez egy hét alatt 5 százalékkal, négy hét alatt 16,4, éves szinten pedig 38,6 százalékkal csökkent.
Mekkora a magyar sertés termelői ára 2026-ban?
Az AKI adatai szerint a hazai vágósertés júniusi termelői ára 522 forint volt kilogrammonként, hasított meleg súlyban, áfa és szállítási költség nélkül, ami 37,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Miért nem tudják a magyar gazdák megemelni az áraikat?
A húsipari vállalatok és kereskedők Németországból, Hollandiából, Dániából vagy Spanyolországból is olcsón beszerezhetik az alapanyagot. A 2026 első négy hónapjában az import volumene csak 1 százalékkal nőtt (44,4 ezer tonna), értéke viszont 16,3 százalékkal zuhant.
Hogyan alakult a magyar sertéshúskivitel 2026-ban?
Az export mennyisége 7,4 százalékkal 52,4 ezer tonnára nőtt, értéke viszont 12,9 százalékkal csökkent. Vagyis nagyobb mennyiséget alacsonyabb átlagáron értékesítettek.
Milyen külpiaci akadályok nyomják lefelé az árakat?
A kínai dömpingellenes intézkedések, valamint az afrikai sertéspestis miatti, egyes országokra vagy régiókra vonatkozó importtilalmak miatt több áru marad az uniós belső piacon, ami növeli a kínálatot.
Olcsóbb lesz-e a sertéshús a boltokban?
Az alapanyagár-zuhanás idővel csökkentheti a fogyasztói árakat is, de a hatás nem: a feldolgozás energia-, bér-, csomagolási és logisztikai költségei nem estek hasonló ütemben, így a teljes áresés a boltokban késleltetve jelenik meg.
Mi lehet a következménye a tartósan alacsony sertésárnak?
A magyar sertéstartók bevétele éves szinten több mint harmadával csökkent, miközben a takarmány-, energia- és munkaerőköltségek nem mérséklődtek. Tartósan alacsony árak mellett több gazdaság halaszthatja beruházásait, csökkentheti állományát, vagy felhagyhat a termeléssel.

Forrás: www.vg.hu — Mesterséges intelligencia által készített önálló szerkesztőségi feldolgozás a jelzett forrás alapján (Szjt. 34–36. §). Nem szó szerinti közlés.
4,2 (12 értékelés)
1 812 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Budapest Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatGazdaság
  • Megjelenés
  • Terjedelem1 122 szó · ≈6 perc olvasás
A cikkben előforduló témák
forint

Korábbi cikkeink ugyanebben a témában

  1. Légifotókon a Dél-Alföld pusztuló erdői: tűzveszély fenyeget
  2. Lagarde: a magyar eurócsatlakozás üteme Budapesten múlik
  3. Kína 14 EU-s cégnek tiltotta be az exportot a 21. szankciós
  4. MVM-rendszerátállás: kéthetes ügyintézési szünet jön júliusban
  5. Ford és Geely közös gyára Valenciában: 2028-tól jönnek az új

A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 32 cikk jelent meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

4,2 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Budapestről — időtálló alapok

VILÁGÖRÖKSÉG

A Duna-part és a Várnegyed

Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.

KÖZLEKEDÉS

Az európai kontinens első metrója

A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.

ÉPÍTÉSZET

Az Országház

A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.

Rovatok