ORSZáGOS POLITIKA
- A Fidesz–KDNP utolsó nemzeti petíciójának teljes költsége elérte a 22,2 milliárd forintot, ebből 18,2 milliárd volt a reklám.
- A postázás január végén indult, a határidőt április 8-ig, az országgyűlési választás előtti napokig hosszabbították meg.
- Az online hirdetésekre 8,7 milliárd, tévére 3,5 milliárd, sajtóra 3,4 milliárd, közterületre 1,8 milliárd forint ment.
- A kampány 6 milliárddal előzte meg a 2023-as szuverenitásvédelmi konzultáció költségeit.
- A közmédia 2 millió forintos bírságot kapott a kampányban való részvétel miatt.
- A Fidesz–KDNP utolsó „nemzeti petíciója” bruttó 22,2 milliárd forintba került, ebből 18,2 milliárd volt a reklámköltség.
- A 18,2 milliárdos reklámköltség 6 milliárddal haladja meg a 2023-as szuverenitásvédelmi konzultáció kiadásait, ezzel rekord a Fidesz–KDNP kormányzása alatt.
- A kampány Balásy Gyula cégein keresztül futott, a közmédia pedig 2 millió forintos bírságot kapott a jogsértő közvetítésért.
A birtokába került, közérdekű adatigénylésre válaszul kiadott számok alapján a Fidesz–KDNP kormány utolsó, „nemzeti petíció” néven futtatott kampányának teljes költsége elérte a bruttó 22,2 milliárd forintot. A projekt reklámköltsége 18,2 milliárd forintra rúg, ami 6 milliárddal haladja meg a 2023-as, szuverenitásvédelemről szóló nemzeti konzultáció kiadásait, ezzel ez a legdrágább ilyen típusú, állami forrásból fizetett kampány a Fidesz–KDNP kormányzása alatt.
Mennyibe került a petíció teljes kampánya, és miből állt ez az összeg?
A kormány korábban csak a küldemények összeállításának, a borítékok előállításának és a postázásnak az árát hozta nyilvánosságra, ez nagyjából 4 milliárd forint volt. Az által kikért reklámköltségek ezt az összeget 18,2 milliárd forinttal dobta meg, így jött ki a bruttó 22,2 milliárdos végösszeg. Ebből 8,7 milliárd forint online hirdetésekre ment – ez önmagában több, mint amennyit az eggyel korábbi, „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció teljes reklámozására költöttek. A televíziós megjelenésekre 3,5 milliárd, a sajtóra 3,4 milliárd, a közterületi felületekre pedig 1,8 milliárd forint jutott.
Mikor és hogyan futtatták a kampányt a választás előtt?
A küldemények postázása január végén indult, a kitöltési határidőt pedig április 8-áig, tehát az országgyűlési választás előtti napokig hosszabbították meg. Az eredményt a leköszönő kormány fennállásának utolsó napján hozták nyilvánosságra. A petíció formálisan az Ukrajnának szánt uniós források elköltése, az orosz–ukrán háború további finanszírozása és a háborúval összefüggésbe hozott rezsiáremelések elleni tiltakozásnak volt címkézve, a kampány tényleges tartalma azonban a Fidesz–KDNP választási üzeneteit erősítette, és az ellenzéket, valamint az ellenzékkel kapcsolatba hozott külföldi szereplőket próbálta lejáratni.
Mely cégek és médiumok vitték a kampányt?
A reklámköltségeknél rendre megjelentek Balásy Gyula cégbirodalmának egységei, a kormány azonban most sem árulta el, hogy pontosan mennyiért reklámozták a kampányeszközt ezeken a cégeken keresztül. Ez az átláthatatlanság azért is feltűnő, mert a cégcsoport legutóbb már 8 milliárd forintos tételben kapott megbízást ilyen típusú munkára. A közmédia is beszállt a kampányba: az M1, az M2, az M4 Sport, az M5, a Duna és a Duna World folyamatosan jogsértően közvetítette az üzenetet, amiért a Médiatanács 2 millió forintos bírságot szabott ki.
Mit mutatnak a számok a kormányzati kommunikáció súlypontjairól?
Az adatokból kirajzolódik, hogy a kormány a hagyományosnak mondott „nemzeti konzultációs” eszközt egyre nagyobb reklámköltéssel párosítja: míg a 2023-as szuverenitásvédelmi kampány 12,2 milliárd forintjával szemben most 18,2 milliárd ment reklámra. Az online felületek aránytalanul magas, 8,7 milliárdos részesedése azt jelzi, hogy a célzott digitális üzenetküldés a Fidesz–KDNP kampánygépezetének elsődleges csatornájává vált. A 600 oldalas, valószínűleg AI-generált szöveg mögé felhúzott kampány a kormányzati kommunikációban egyértelműen a kampányfunkciót, nem a valódi párbeszédet szolgálta.
Mit jelent ez politikailag a 2026-os választási ciklusra nézve?
Szerkesztői értékelésünk szerint a 22,2 milliárd forintos végösszeg nem pusztán kommunikációs adat, hanem a kormányzati kampánygépezet működési logikáját is leleplezi. Az, hogy egy formálisan „nemzeti petíciónak” nevezett, állami pénzből fizetett projekt a választás előtti napokig volt nyitva, majd a kormány utolsó napján hozták nyilvánosságra az eredményt, egyértelműen a kampányfinanszírozás és a pártpolitikai kommunikáció határának elmosását jelzi. Ha a Fidesz–KDNP 2026-ban ismét kormányzati pozícióból indul, a mostani 18,2 milliárdos reklámköltés nem csúcspontként, hanem inkább belépő szintként értelmezhető, és ez a választóknak is világos üzenet arról, mekkora összegek mozognak a háttérben.
Gyakori kérdések
Mennyibe került összesen a Fidesz–KDNP utolsó nemzeti petíciója?
Mekkora volt a petíció reklámköltsége a 2023-as konzultációhoz képest?
Hogyan oszlott meg a 18,2 milliárd forintos reklámköltség?
Mikor futott a kampány, és mikor hozták nyilvánosságra az eredményt?
Milyen cégek vitték a reklámkampányt?
Milyen szerepe volt a közmédiának a kampányban?
Miről szólt formálisan a petíció?
Mit jelent politikailag a 22,2 milliárd forintos végösszeg?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Mennyibe került összesen a Fidesz–KDNP utolsó nemzeti petíciója?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A teljes költség bruttó 22,2 milliárd forint volt, ebből 4 milliárd a postázásra és a küldeményekre, 18,2 milliárd pedig a reklámkampányra ment.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mekkora volt a petíció reklámköltsége a 2023-as konzultációhoz képest?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A 18,2 milliárd forintos reklámköltség 6 milliárddal haladta meg a 2023-as, szuverenitásvédelemről szóló nemzeti konzultáció kiadásait.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hogyan oszlott meg a 18,2 milliárd forintos reklámköltség?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Online hirdetésekre 8,7 milliárd, tévére 3,5 milliárd, sajtóra 3,4 milliárd, közterületre pedig 1,8 milliárd forint jutott.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mikor futott a kampány, és mikor hozták nyilvánosságra az eredményt?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A postázás január végén indult, a kitöltési határidőt április 8-ig, a választás előtti napokig hosszabbították meg, az eredményt pedig a leköszönő kormány utolsó napján közölték.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen cégek vitték a reklámkampányt?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A reklámköltségeknél rendre megjelentek Balásy Gyula cégbirodalmának egységei, a pontos megbízási összegeket azonban a kormány most sem hozta nyilvánosságra.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen szerepe volt a közmédiának a kampányban?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az M1, M2, M4 Sport, M5, Duna és Duna World csatornák folyamatosan jogsértően közvetítették a kampány üzeneteit, amiért a Médiatanács 2 millió forintos bírságot szabott ki.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Miről szólt formálisan a petíció?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A petíció az Ukrajnának szánt uniós források elköltése, az orosz–ukrán háború további finanszírozása és a háborúval összefüggésbe hozott rezsiáremelések elleni tiltakozásnak volt címkézve.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mit jelent politikailag a 22,2 milliárd forintos végösszeg?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A számok azt mutatják, hogy a kormány a „nemzeti konzultációs” eszközt egyre nagyobb reklámköltéssel párosítja, és a kampány a választás előtti napokig volt nyitva, ami a pártpolitikai kommunikáció és az állami kampányfinanszírozás határának elmosását jelzi.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatOrszágos politika
- Megjelenés
- Terjedelem1 160 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Az adótanácsadók elutasították az MKIK új kamarai díjtervét
- Elérheti-e újra a 350 forintot az euró?
- Új alkotmánybírót választhat a parlament hétfőn
- Állami irodavásárlások: 596 milliárd Tiborcz, Garancsi és Balázs
- Benzinár: 41 forinttal drágult a 95-ös a védett ár kivezetése óta
A Budapest Blog Országos politika rovatában az elmúlt 30 napban 47 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
1,5 milliárdos Mándoki-koncertmegbízástól a felmondásig
A Lounge Event Kft. 1,5 milliárd forintos, „Mándoki koncert” munkacímű megbízást kapott az NRÜ-től; …
Állami irodavásárlások: 596 milliárd Tiborcz, Garancsi és Balázs
Áfa nélkül 544 milliárd, áfával 596 milliárd forintért vásárolt a magyar állam Tiborcz, Garancsi és …
Véget ért a főispánok korszaka: visszaáll a megyerendszer
A kormány törvényjavaslatot nyújtott be a vármegye és főispán elnevezések megszüntetésére. 2026. okt…
Parlament: 100 ezres iskolakezdés, új közmédia alapja
A parlament megszavazta a 100 ezer forintos, adómentes iskolakezdési támogatást és döntött az új Füg…
Visszalépett Polgár Judit: Magyar Péter felelősséget vállal
Polgár Judit, Magyarország élő legendája visszalépett a köztársasági elnökjelöltségtől. Magyar Péter…
Navracsics: most lehet befolyásolni a Fidesz irányát
Navracsics Tibor Tusványoson: most van lehetősége befolyásolni a Fidesz irányát, de a megújulás csak…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.