ORSZáGOS POLITIKA
- A rendszerváltáskor az MSZMP számára a közvetlen elnökválasztás volt kedvezőbb, mert Pozsgay Imre lehetett volna a befutó.
- Az 1989. november 26-i négyigenes népszavazáson alig 6 ezer szavazattal dőlt el, hogy csak az országgyűlési választások után válasszanak államfőt.
- A szavazás üzenete a „Szabad választás előtt nincsenek szabad választások” jelszó köré szerveződött.
- A közvetett modell azóta az elnöki intézmény politikai súlyának csökkenéséhez vezetett.
- Az újabb vita a közvetlen elnökválasztás visszaállításáról a nemzet egységét célozná.
- Az 1989. november 26-i négyigenes népszavazás alig 6 ezer szavazattal döntött a közvetett elnökválasztás mellett.
- A parlamenti választás hosszú távon csökkentette a köztársasági elnöki intézmény politikai súlyát.
- A közvetlen elnökválasztás visszaállítása újra a nemzeti egység kérdésévé vált.
A rendszerváltás hajnalán az államfő megválasztásának módja a demokratikus átmenet egyik legfontosabb közjogi-politikai kérdésévé vált. Az MSZMP/MSZP számára politikailag kedvezőbbnek tűnt az a megoldás, amely szerint az első köztársasági elnököt még az első szabad országgyűlési választás előtt, közvetlenül a választópolgárok választják meg. A forgatókönyv legesélyesebb szereplője Pozsgay Imre lehetett volna, aki az MSZMP reformszárnyának meghatározó politikusaként ekkor jelentős ismertséggel és társadalmi támogatottsággal rendelkezett.
Mi változtatta meg 1989-ben az államfőválasztás eredeti menetét?
Ezt a politikai helyzetet változtatta meg az SZDSZ és a Fidesz által kezdeményezett, 1989. november 26-án megtartott úgynevezett „négyigenes” népszavazás, ahol alig 6 ezer szavazattal győzött az, hogy csak az országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására. A voksolás a „Szabad választás előtt nincsenek szabad választások” jelszó köré szerveződött, és gyakorlatilag megfordította a pártpolitikai erőviszonyokat: a közvetlen elnökválasztás lehetősége helyett a parlamenti döntéshozatal került előtérbe.
Mért maradt tartósan közvetett a magyar elnökválasztás?
Az 1989-es kompromisszum hosszú távú következménye, hogy a köztársasági elnököt azóta is kizárólag az Országgyűlés választja, ami fokozatosan csökkentette az intézmény politikai súlyát. A parlamenti választás ugyanis szükségszerűen pártlogikákhoz köti az államfő legitimitását, és az elnök alkotmányos jogkörei – különösen a törvénykezdeményezés, a kegyelmezés vagy a népszavazás kezdeményezésének joga – a gyakorlatban háttérbe szorultak. A közvetlen választás hiányában az államfő nem kapott önálló, választói felhatalmazáson alapuló mandátumot, így a nemzeti egység szimbolikus megtestesítőjeként betöltött szerepe is erodálódott.
Elhozhatná-e a közvetlen elnökválasztás a nemzet egységét?
A közvetlen elnökválasztás visszaállításáról szóló vita egyik központi érve, hogy a közvetlen felhatalmazás személyes legitimitást adna az államfőnek, és a pártpolitikai csatározások fölé emelhetné az intézményt. Ha a választók maguk döntenének az elnökről, az államfő a nemzet egységének kifejezőjévé válhatna – nem csupán a parlamenti többség által delegált, hanem az egész ország által megerősített közjogi szereplővé. Ugyanakkor a közvetlen választás kockázatokat is rejt: kampányidőszakban a jelölt személye és retorikája könnyen pártpolitikai viták tárgyává válhat, ami gyengítheti a szimbolikus, nemzetegyesítő funkciót.
Milyen jelenlegi pontok jelzik a közjogi vita újraéledését?
A magyar politikai diskurzusban az elmúlt időszakban ismét előtérbe került a közvetlen elnökválasztás gondolata, részben az államfői intézmény láthatóságának csökkenése, részben a parlamenti patthelyzetek kezelésének igénye miatt. Bár konkrét törvényjavaslat egyelőre nem került benyújtásra, a téma rendszeresen felbukkan a közéleti beszélgetésekben, ami arra utal, hogy a rendszerváltás óta eltelt több mint három évtized társadalmi-politikai tapasztalatai megérették az újragondolást. Az 1989-es népszavazás 6 ezer szavazatos többsége ma már történelmi adalék, amely emlékeztet arra, hogy a kérdés mindig szoros összefüggésben állt a hatalom legitimitásával és a demokratikus átmenet irányával.
Mit jelent ez a szerkesztőség szerint?
Szerkesztőségi megítélésünk szerint a köztársasági elnöki intézmény 1989 óta tartó súlyvesztése nem pusztán közjogi technikai kérdés, hanem a rendszerváltás egyik nyitva hagyott ügye. Az akkori döntés – bár demokratikus legitimitással született – hosszú távon egy olyan modellt rögzített, amelyben az államfő a parlamenti többség árnyékába szorult. Ha a magyar politikai rendszer valóban erősíteni akarja az elnöki intézmény nemzetegyesítő potenciálját, a közvetlen választás visszaállítása az egyik legkézenfekvőbb, bár korántsem kockázatmentes eszköz. A döntésnek azonban széleskörű politikai és társadalmi konszenzusra kellene épülnie, hogy ne ismételje meg az 1989-es szűk többség bizonytalanságát.
Gyakori kérdések
Mikor tartották a négyigenes népszavazást?
Mennyi szavazattal győzött a közvetett elnökválasztás?
Ki volt az MSZMP esélyes elnökjelöltje 1989-ben?
Mi volt a népszavazás központi jelszava?
Milyen pártok kezdeményezték a népszavazást?
Miért csökkent az államfő súlya a közvetett modellben?
Milyen előnyt hozhatna a közvetlen elnökválasztás?
Milyen kockázatai vannak a közvetlen választásnak?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatOrszágos politika
- Megjelenés
- Terjedelem806 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- 1,5 milliárdos Mándoki-koncertmegbízástól a felmondásig
- Orbán a futballakadémiáján dolgozna a politika után
- Podcast: mit titkol a kórházi jelentés
- Orbán a Blikknek: ezt az embert csak elviselni lehet
- Navracsics Tibor Sonnevend Pált dicsérte – a Fidesz jelöltjét
A Budapest Blog Országos politika rovatában az elmúlt 30 napban 40 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Fidesz: Orbán Viktor Tusványoson hirdet missziót az önkény ellen
A Fidesz „Ellenállási nyilatkozatot” mutatott be a „tiszás önkény” ellen. Orbán Viktor Tusványoson h…
Demokrácia Napja: Zöld utat kapott a népszavazási kezdeményezés
A Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette Budija Szilvia kezdeményezését, hogy április 12. legyen…
Orbán tusvényosi szerepéről és a Tisza-kormányról is beszélt
Orbán Tusnádfürdőn válaszolt a hallgatóság kérdéseire: szóba került a parlamenti mandátum, az EU 25 …
ÁSZ: a kormány nem vizsgálhatja felül a számvevőszéket
Az ÁSZ közleménye szerint a kormány nem vizsgálhatja felül a számvevőszéket, mert az a végrehajtó ha…
A Vidéki prókátor üzent a Fidesznek: egy bocsánatkérés jólesne
Fülöp Botond bocsánatkérést követel a Fidesztől: szerinte a Bóka-Orbán-Németh trió most a liberalizm…
Orbán a futballakadémiáján dolgozna a politika után
Orbán Viktor a Blikknek: amíg bírja, marad a Fidesz élén, utána saját futballakadémiáján dolgozna. E…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
Az európai kontinens első metrója
A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.
Az Országház
A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.
A Széchenyi lánchíd
Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.