GAZDASÁG
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Az EKB kormányzótanácsa csütörtökön a várakozásoknak megfelelően 2,25 százalékon hagyta a betéti rátát.
- A júniusi euróövezeti éves infláció 2,8 százalékra süllyedt.
- Az olajárak a júliusi mélyponthoz képest 25-30 százalékkal emelkedtek.
- A piaci szereplők szeptemberre kamatemelést áraznak.
- Az EKB közleménye szerint a monetáris politika a következőkben adatvezérelt lesz.
A lényeg röviden:
- Az EKB 2,25 százalékon tartotta a betéti rátát, noha a júniusi euróövezeti infláció 2,8 százalékra csökkent.
- Az olajárak a júliusi mélyponthoz képest 25-30 százalékkal emelkedtek a közel-keleti háború újrakezdése miatt.
- A piaci szereplők szeptemberre kamatemelést áraznak, az EKB közleménye szerint a monetáris politika adatvezérelt marad.
Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön a várakozásoknak megfelelő döntést hozott: a betéti ráta 2,25 százalékon maradt. A legutóbbi ülésen a kormányzótanács még 25 bázispontos emelést hajtott végre, ám ezúttal a monetáris kondíciók változatlanul hagyása mellett döntöttek, miközben a kommunikáció egyértelművé tette: a nyitott ajtó a további szigorítás előtt is nyitva áll.
Miért nem lazított az EKB a 2,8%-os júniusi infláció ellenére?
A júniusi euróövezeti éves infláció 2,8 százalékra mérséklődött, ami önmagában a kamatcsökkentés lehetőségét villantaná fel. Az EKB szerint azonban ez a kedvező adat nem tükrözi a teljes energiasokk hatását, így a kormányzótanács nem látott teret az enyhítésre. A közlemény szerint az energiaárakra vonatkozó kilátások rendkívül ingadozóak, ugyanakkor közel állnak a júniusi előrejelzések alapszcenáriójához, és jóval meghaladják a közel-keleti konfliktus előtti szinteket.
A júniusi infláció csökkenése mögött egy átmeneti geopolitikai enyhülés állt: az Egyesült Államok és Irán előzetes tűzszünetet kötött. Ez a remény azonban július elején szertefoszlott, a háború újrakezdődött, és ezzel együtt az olajárak a júliusi mélyponthoz képest 25-30 százalékkal emelkedtek. Az EKB kommunikációja szerint az energiasokk teljes inflációs hatása még nem is érvényesült, ami arra utal, hogy a jegybank elhúzódó folyamatként kezeli az energiaárak begyűrűzését a termék- és szolgáltatásárakba.
Milyen forgatókönyvet áraznak a piacok szeptemberre?
A piaci szereplők szeptemberre kamatemelést áraznak. Ez az EKB jelzéseivel összhangban áll: a közlemény szerint amennyiben rövid távon nem sikerül rendezni a közel-keleti konfliktust, a jegybank további monetáris szigorításra kényszerülhet. Christine Lagarde EKB-elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján dől el, mennyire megalapozottak ezek a várakozások.
A piaci árazás hátterében az energiaár-sokk második hulláma áll. Az EKB által citált közlemény egyértelműsíti: az olajár-emelkedés nem múló piaci zaj, hanem olyan tényező, amely az euróövezeti inflációs pályát tartósan eltérítheti a 2 százalékos céltól. A kormányzótanács ezért a monetáris politika adatvezérelt folytatása mellett döntött, nem kötelezve el magát előre egy adott kamatpálya mellett.
Mit jelent az adatvezérelt monetáris politika a gyakorlatban?
Az EKB közleménye kiemelt figyelmet ígér az inflációs kilátásoknak és az azokat övező kockázatoknak, emellett figyelembe veszi a fontosabb gazdasági adatokat és a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Ez a megközelítés lényegében kizárja, hogy a jegybank előre elkötelezze magát egy kamatpálya mellett: minden döntést a beérkező adatok függvényében hoznak meg. A transzmissziós hatékonyság vizsgálata különösen fontos, mert megmutatja, hogy a korábbi kamatemelések valóban eljutottak-e a reálgazdaságba.
A betéti ráta 2,25 százalékos szintje így nem végállomás, hanem egy ingatag egyensúlyi pont. Ha a Közel-Keleten nem születik tartós rendezés, és az olajárak tartósan a júliusi mélypont felett maradnak, az EKB szeptemberben a monetáris szigorítás felé mozdulhat el. Ha viszont az infláció érdemben tovább csökken, és az energiaárak stabilizálódnak, a jegybank akár a lazítás irányába is nyithat. A csütörtöki döntés legfontosabb üzenete éppen ez: a piac nem kapott előre jelzett pályát, csak egy feltételrendszert.
Szerkesztői értékelés: az EKB a türelmet választotta, nem a fordulatot
Az EKB csütörtöki döntése nem lazítás, hanem tudatos kivárás. A jegybank nem a júniusi 2,8 százalékos inflációra reagált, hanem az energiaár-sokk második hullámának kockázatára. Ez a megközelítés logikus: a 2022-2023-as energiaválság tanulsága, hogy az olajár-emelkedés késleltetve, több hónapos késéssel gyűrűzik be a fogyasztói árakba. Az EKB most azért nem lép, mert az inflációs adatok egyelőre nem mutatják a sokk teljes hatását, ám a jelek szerint a kormányzótanács tudja, hogy ez a hatás hamarosan megérkezik.
A szeptemberi kamatemelési várakozás így nem piaci túlreagálás, hanem az EKB kommunikációjából kiolvasható forgatókönyv. Amíg a Közel-Keleten nincs tartós rendezés, az olajárak pedig a júliusi szint felett maradnak, a betéti ráta 2,25 százalékos szintje nem csökkenhet. A kérdés csak az, hogy a jegybank szeptemberben ténylegesen emel-e, vagy csak a kommunikációban tartja fenn a szigorítás lehetőségét. Erre Christine Lagarde csütörtöki sajtótájékoztatója adhatja meg a választ.
Gyakori kérdések
Mekkora lett az EKB betéti kamata a csütörtöki döntés után?
Mennyi volt a júniusi euróövezeti infláció?
Mennyit emelkedtek az olajárak a júliusi mélyponthoz képest?
Milyen geopolitikai esemény áll a háttérben?
Milyen forgatókönyvet áraznak a piacok szeptemberre?
Mit jelent az EKB adatvezérelt monetáris politikája?
Mit mondott az EKB az energiaárak inflációs hatásáról?
Mikor derül ki, hogy lesz-e szeptemberben kamatemelés?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem947 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
EKB változatlanul hagyta a kamatot, a forint 364 felé gyengül
Varga Mihály: az MNB visszatért az eredeti mandátumához
MNB ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot
Moody’s: Jelentős terjeszkedés előtt az OTP Bank a Baltikumban
Tőzsdei iránykeresés: OTP-akvizíció, olajár és geopolitika
A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 2 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Az adótanácsadók elutasították az MKIK új kamarai díjtervét
Az Adótanácsadók Egyesülete elutasította Nagy Elek MKIK-elnök tervét, amely a cégmérethez kötné a ka…
Online vásárlás: Tíz év alatt duplázódott a magyar piac
Az online vásárlás robbanásszerű növekedése átalakítja a magyar kiskereskedelmet. Tíz év alatt megdu…
Benzinár: 41 forinttal drágult a 95-ös a védett ár kivezetése óta
A benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára ismét emelkedik: a védett ár kivezetése óta a benzin 41, …
Jelentősen drágul a budapesti taxi: 18%-os emelés szombattól
Szombattól jelentősen drágul a taxizás Budapesten: az alapdíj 1300 forintra, a kilométerdíj 520 fori…
Orosz költségvetési hiány: Az olajár sem menti meg Putyint
Az orosz költségvetés komoly hiánnyal küzd, mivel az olaj- és gázbevételek elmaradnak a tervtől. Az …
Üzemanyagpiac: Tökéletes vihar fenyegeti az árakat
Geopolitikai feszültségek, nyári kereslet és finomítói problémák okoznak "tökéletes vihart" az üzema…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.
Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.