MŰVÉSZET
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Csernus Mariann Kossuth-díjas színésznőt helyezték végső nyugalomra.
- A művésznő 1928. október 30-án született Budapesten, 95 évet élt.
- Több mint 70 éves pályafutása során ikonikus szerepeket alakított, önálló estjeivel is sikert aratott.
- Weöres Sándor Psyché című művét több mint 500 alkalommal adta elő.
- Politikai okokból háttérbe szorították, de sosem tört meg, munkásságát számos díjjal ismerték el.
A lényeg röviden:
- Csernus Mariann Kossuth-díjas színésznőt, aki 1928. október 30-án született, helyezték végső nyugalomra.
- A búcsúbeszédek kiemelték kivételes szellemi és erkölcsi tartását, valamint azt, hogy a politikai mellőzés ellenére sem tört meg.
- Pályafutása során több mint 70 éven át alakított jelentős szerepeket, legendássá vált Weöres Sándor Psychéjének több mint 500 előadásával, és számos rangos díjjal ismerték el.
Végső nyugalomra helyezték Csernus Mariann Kossuth-díjas színésznőt, akit kollégái, tanítványai és a művészeti élet képviselői egyaránt elismerő szavakkal méltattak. A búcsúztatókon egyaránt hangsúlyozták a művésznő rendíthetetlen erejét, mely szellemi és erkölcsi tartásából fakadt, valamint azt a képességét, hogy a nehézségek ellenére is megőrizte nyitottságát és szenvedélyét a művészet iránt. Az ünnepségen Sipos Imre, az előadóművészetekért felelős helyettes államtitkár és Rancsó Dezső színművész is beszédet mondott.
Milyen megpróbáltatások érték Csernus Mariannt a Nemzeti Színházban?
Csernus Mariann fiatal korában a Nemzeti Színház nagy ígérete volt, azonban a politikai viszonyok miatt háttérbe szorították – idézte fel Sipos Imre helyettes államtitkár az közlése szerint. A színművész azonban sosem ítélkezett azok felett, akik mellőzték, hanem megérteni próbált, és évtizedekkel később is higgadtan reagált erre az időszakra. „Nincs bennem harag, árnyalni kell a dolgokat” – fogalmazott a művésznő, akit Sipos szerint megingathatatlanná tett a belső ereje. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy Csernus Mariann sosem panaszkodott, hanem a saját útját kereste és alkotta meg, ami a mai napig példaként szolgálhat a felnövekvő generációk számára.
Hogyan vált Csernus Mariann a Psyché és a Vizsolyi Biblia legendás előadójává?
Csernus Mariann művészi pályájának egyik legmeghatározóbb pillanata volt, amikor Weöres Sándor kezébe adta a Psyché kéziratát, azzal a felhívással, hogy kezdjen vele, amit akar. A színésznő ezután több mint 500 alkalommal lépett fel az országszerte, művelődési házakban, kisvárosokban és falvakban önálló estjével, ezzel megteremtve saját, egyedi életművét. Nem csupán előadta a műveket, hanem „velünk együtt érzett és gondolkodott” – emelte ki Sipos Imre. Legendássá vált emellett a Vizsolyi Biblia című estje, és emlékezetes alakítást nyújtott Szabó Magda Az ajtó című regényének színpadi változatában is. Még 2000-ben is párhuzamosan játszotta Örkény Macskajátékának Gizáját a szekszárdi Deutsche Bühne színpadán német nyelven, és magyarul a Karinthy Színházban, bizonyítva kivételes tehetségét és munkabírását. Közel kilencvenöt éves koráig rendszeresen fellépett önálló estjeivel.
Rancsó Dezső színművész, a Magyar Színház társulata nevében búcsúzva, szintén felidézte Csernus Mariann elkötelezettségét. „Imádtad az irodalmat, a verseket, a színházat, a természetet, a puli kutyákat” – mondta Rancsó, kiemelve azt a döbbenetes energiát, amellyel a művésznő élt. A kollégák és tanítványok személyes hangvételű beszédeikben mind a művésznő emberi és színészi nagyságát, műveltségét, munkabírását és a színészet, az irodalom és a művészetek iránti elkötelezettségét emelték ki.
A „Csernus-módra” rend és a művészi integritás
Csernus Mariann nem hitt a bohém művész mítoszában; élete a fegyelem és a rend jegyében telt. Minden nap úszott, és közben a Psychét, majd a Vizsolyi Bibliát mondta magában. Ez volt az ő „mindennapi kötelező gyakorlata”, a „művészet rendje, Csernus-módra”. Ez a szigorú, ám belső fegyelem tette őt képessé arra, hogy a politikai mellőzés és az élet nehézségei ellenére is megőrizze integritását és művészi hitvallását. A siker vagy a dicséret sosem érdekelte, csupán a közönség és az igazság. Ez a fajta önazonos művészet, amely a belső tartásból és a folyamatos önfejlesztésből fakad, a mai felgyorsult világban még inkább példaértékűvé teszi Csernus Mariann életművét. Az ő öröksége nem csupán a színpadi alakításokban rejlik, hanem abban a rendíthetetlen hitben is, hogy a művészet a lelkiismeret és a kitartás által válik időtállóvá.
Munkásságát számos rangos díjjal ismerték el, többek között Jászai Mari-díjjal, Érdemes Művész címmel, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, Kossuth-díjjal, Arany Medál-életműdíjjal és a Magyar Teátrum Életműdíjjal. Műfordítóként és íróként is aktív volt, több önéletrajzi ihletésű kötetet jelentetett meg, tovább gazdagítva a magyar kulturális örökséget. Csernus Mariann, aki 1928. október 30-án született Budapesten, életével és művészetével bizonyította, hogy a szellemi erő és az erkölcsi tartás a legnagyobb ajándék, amit egy művész a közönségének adhat.
Gyakori kérdések
Ki volt Csernus Mariann?
Mikor és hol született Csernus Mariann?
Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie a pályája elején?
Hány alkalommal adta elő Weöres Sándor Psychéjét?
Milyen más önálló estjei voltak még legendásak?
Milyen díjakkal ismerték el Csernus Mariann munkásságát?
Meddig lépett fel rendszeresen Csernus Mariann?
Milyen volt Csernus Mariann mindennapi rutinja?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatMűvészet
- Megjelenés
- Terjedelem905 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Végh Júlia: Egzotikus kollázsok, Schönbrunni pálmák és álomlogika
Végh Júlia képzőművész egzotikus kollázsai és olajfestményei a valóság és az álom határán egyensúlyo…
Oscar-díjas operatőr áldozatai és a beton titkai Karlovy Varyból
Két egyedi dokumentumfilm Karlovy Varyból: Robert Richardson Oscar-díjas operatőr áldozatai és John …
Zenekari titkok a Művészetek Völgyében: Zentai Márkék
Zentai Márk, Szeifert Jason Bálint és Majoir Dorci a Művészetek Völgyében beszélgetnek a zenekari ko…
Charli XCX portréja a londoni National Portrait Galleryben
Charli XCX portréja bekerült a londoni National Portrait Gallery gyűjteményébe. A Harley Weir fotó a…
Mégis Kőbányán épül az új Közlekedési Múzeum
A 2026. június 25-i kormányhatározat értelmében mégis a kőbányai Északi Járműjavító területén épül f…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
Az európai kontinens első metrója
A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.
Az Országház
A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.
A Széchenyi lánchíd
Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.