TECH
- A Földtől 6000 fényévre, az Ikrek csillagképben bukkantak a nyomokra.
- Az egyik maradvány a jól ismert Medúza-köd (IC 443), a másik a G189.6+3.3 jelű objektum.
- Az első, 30-40 naptömegű csillag robbanása 20-110 ezer évvel előzhette meg a másodikat.
- A NASA Fermi gamma-sugár űrtávcsövének mérései segítettek az azonosításban.
- Az eredményeket a Nature Communicationsben kedden megjelent tanulmányban közölték.
- A Földtől 6000 fényévre, az Ikrek csillagképben azonosítottak egy kettős csillagrendszert, amelynek mindkét tagja szupernóvaként robbant fel.
- Az egyik maradvány a Medúza-köd (IC 443), a másik a G189.6+3.3 jelű objektum, amely rádió- és röntgentartományban fényesebb, mint látható fényben.
- Az első, 30-40 naptömegű csillag robbanása 20-110 ezer évvel előzhette meg a másodikat; az eredményeket a Nature Communications közölte.
Csillagászok először azonosítottak olyan kettős csillagrendszert, amelyben mindkét tag szupernóvaként robbant fel, és mindkét robbanás maradványa megfigyelhető. A Földtől 6000 fényévre, az Ikrek csillagképben talált páros egyik tagja hozta létre a jól ismert Medúza-ködöt (IC 443), a másik pedig egy jóval halványabb, rádió- és röntgentartományban feltűnő objektumot.
Milyen rendszert találtak a kutatók az Ikrek csillagképben?
A keddi beszámolója szerint a Stanford Egyetem posztdokja, Miltiadis Michailidis vezetésével a kutatók a NASA Fermi gamma-sugár űrtávcsövének méréseit elemezték. A Medúza-köd (IC 443) mellett egy másik, G189.6+3.3 katalógusjelű szupernóva-maradvány jelenlétére találtak bizonyítékot, amely rádió- és röntgentartományban a látható fényben mutatott képénél jóval fényesebb. A kettős rendszer egykor két hatalmas csillagnak adott otthont, amelyek robbanása kozmikus időskálán szinte egy szempillantásra, 20-110 ezer év különbséggel következett be.
Melyik csillag robbant fel előbb és miért?
A tanulmány szerint a 30-40 naptömegű csillag robbanása történt először, ez destabilizálta a kettős rendszert. A második, a Medúza-ködöt létrehozó csillag a Napnál 25-35-ször nehezebb volt, és 20-110 ezer évvel később követte társát. Michailidis elmondása alapján mire az első szupernóva lezajlott, a másik csillag már közel lehetett élete végéhez, így nem egyértelmű, hogy az első robbanás váltotta-e ki a másodikat. Az eredményeket a Nature Communications szakfolyóiratban kedden megjelent tanulmányban ismertették.
Miért számít ritka felfedezésnek a kettős szupernóva?
Bár a nagy tömegű csillagok többsége kettős rendszerekben születik, eddig nem azonosítottak olyan párost, ahol mindkét csillag szupernóvaként robbant fel és megfigyelhető maradványt hagyott hátra. Ez a rendszer egyedülálló lehetőséget kínál a kutatóknak egy masszív kettőscsillag-rendszer teljes evolúciós történetének rekonstruálására, a két nagy tömegű csillag születésétől, egymással való kölcsönhatásukon és a szupernóva-robbanásaikon át az általuk hátrahagyott maradványokig.
Milyen műszerek segítettek az azonosításban?
A NASA Fermi gamma-sugár űrtávcsövének mérései kulcsszerepet játszottak a felfedezésben, de a maradványok rádió- és röntgenhullámhosszú megfigyelése is döntő bizonyítékot szolgáltatott. A G189.6+3.3 jelű objektum ezekben a hullámhossztartományokban a látható fényben tapasztalt képénél jóval fényesebbnek bizonyult, ami megerősítette, hogy nem véletlen egybeesésről, hanem valódi szupernóva-maradványról van szó.
Mit jelent ez a kettőscsillagok fejlődésének kutatásához?
Az új megfigyelés közvetlen bizonyítékot szolgáltat arra az elméletre, amely szerint a nagy tömegű csillagok gyakran kettős rendszerekben élnek, és mindkét tag végül szupernóvaként fejezheti be életét. Mivel mindeddig nem volt ilyen megfigyelt példa, a mostani azonosítás a csillagfejlődés egyik hiányzó láncszemét pótolhatja, és újradefiniálhatja a kutatók becsléseit a kettős szupernóvák gyakoriságáról a Tejútrendszerben.
Michailidis szerint miért értékes ez a rendszer?
Miltiadis Michailidis, a tanulmány egyik szerzője a Reutersnek elmondta: ennek a rendszernek a vizsgálata egy ritka lehetőséget biztosít egy masszív kettőscsillag-rendszer teljes evolúciós történetének rekonstruálására, a két nagy tömegű csillag születésétől, egymással történő kölcsönhatásukon és a szupernóva-robbanásaikon át az általuk hátrahagyott maradványokig. Hangsúlyozta azt is, hogy bár a nagy tömegű csillagok többsége kettős rendszerekben születik, még nem azonosítottak olyan párost, ahol mindkét csillag szupernóvaként felrobbant és megfigyelhető maradványt hagyott hátra. A szerkesztőségi értékelés szerint a felfedezés azért különösen fontos, mert a csillagászatban ritka az olyan eset, amikor egy elméleti jóslatot (a kettős csillagok közös sorsa) ilyen közvetlen megfigyelési bizonyítékkal sikerül alátámasztani.
Gyakori kérdések
Milyen messze van a Földtől az azonosított kettős szupernóva-rendszer?
Mik a kettős szupernóva-robbanás legfőbb nyomai?
Mekkora tömegű csillagok robbantak fel a rendszerben?
Mekkora idő telhetett el a két szupernóva-robbanás között?
Milyen műszerekkel azonosították a második szupernóva-maradványt?
Hol jelentették be a felfedezést?
Miért számít ritkának ez a felfedezés?
Mit mondott a tanulmány egyik szerzője a felfedezés jelentőségéről?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen messze van a Földtől az azonosított kettős szupernóva-rendszer?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A rendszer a Földtől 6000 fényévre, az Ikrek csillagképben található, és egykor két hatalmas csillagnak adott otthont.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mik a kettős szupernóva-robbanás legfőbb nyomai?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az egyik maradvány a jól ismert Medúza-köd (IC 443), a másik a G189.6+3.3 jelű szupernóva-maradvány, amely rádió- és röntgentartományban a látható fényben tapasztalt képénél jóval fényesebb.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mekkora tömegű csillagok robbantak fel a rendszerben?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az első felrobbant csillag 30-40 naptömegű volt, a második, a Medúza-ködöt létrehozó csillag pedig a Napnál 25-35-ször nehezebb.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mekkora idő telhetett el a két szupernóva-robbanás között?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A kutatók szerint a második robbanás 20-110 ezer évvel követhette az elsőt, ami kozmikus időskálán szinte egy szempillantásnak felel meg.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen műszerekkel azonosították a második szupernóva-maradványt?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A NASA Fermi gamma-sugár űrtávcsövének mérései segítettek a felfedezésben, de a maradvány rádió- és röntgenhullámhosszú megfigyelése is kulcsszerepet játszott.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hol jelentették be a felfedezést?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az eredményeket a Nature Communications szakfolyóiratban kedden megjelent tanulmányban ismertették, és a számolt be róla.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Miért számít ritkának ez a felfedezés?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Bár a nagy tömegű csillagok többsége kettős rendszerekben születik, eddig nem azonosítottak olyan párost, ahol mindkét csillag szupernóvaként robbant fel, és mindkét robbanás maradványa megfigyelhető.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mit mondott a tanulmány egyik szerzője a felfedezés jelentőségéről?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Miltiadis Michailidis, a Stanford Egyetem posztdokja szerint a rendszer egy ritka lehetőséget biztosít egy masszív kettőscsillag-rendszer teljes evolúciós történetének rekonstruálására, a születéstől a szupernóva-maradványokig.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatTech
- Megjelenés
- Terjedelem1 105 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink a(z) Tech rovatból
- Ír írók 1,31 milliárd eurós pert nyertek az Anthropic ellen
- Orosz hekkerek a nyugati atomlétesítményeket vették célba
- 890 millió eurós bírságot kapott a Google az EU-tól
- Csúszik és drágul Amerika szuperjégtörő-flottája – Putyin közben
- Történelmi engedélyt kapott a CoinCash a Magyar Nemzeti Banktól
A Budapest Blog Tech rovatában az elmúlt 30 napban 10 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
EU-s kötelezés: Google-nek változnia kell az Androidon és
A Google az Európai Bizottság DMA-s kötelezése alapján átalakítja Android és kereső szolgáltatásait …
Történelmi engedélyt kapott a CoinCash a Magyar Nemzeti Banktól
A Magyar Nemzeti Bank 2026. július 20-án CASP-engedélyt adott a CoinCash-t működtető Tiwala Solution…
Közel teljes a 2025-ös Hacktivity előadói listája
Október 21-én rajtol a régió egyik legrégebbi kiberbiztonsági konferenciája, a Hacktivity, ahol az A…
890 millió eurós bírságot kapott a Google az EU-tól
Az Európai Bizottság 890 millió euróra bírságolta a Google-t a digitális szabályok megsértése miatt;…
Csúszik és drágul Amerika szuperjégtörő-flottája – Putyin közben
A GAO jelentése szerint 2033-ig csúszhat Amerika szuperjégtörő-programja, miközben Oroszország 2028-…
AliExpress: Félmilliárd eurós bírság illegális termékek miatt
Az Európai Bizottság 550 millió euróra bírságolta az AliExpresst a digitális szolgáltatásokról szóló…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.
Az európai kontinens első metrója
A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.