ORSZáGOS POLITIKA
- Az indítványt a Fidesz–KDNP ötven képviselője nyújtotta be.
- A beadvány az Alaptörvény 17. módosításának 6. cikk (2) bekezdésébe beiktatott 34. pontját támadja.
- A 34. pont a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről rendelkezik.
- Az indítvány az Alaptörvény S) cikkében foglalt eljárási követelmények sérelmét veti fel.
- A döntés az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
- A Fidesz–KDNP ötven képviselője utólagos normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.
- A beadvány az Alaptörvény 17. módosításába beiktatott 34. pontot támadja eljárási alapon.
- Az Alkotmánybíróság kizárólag eljárási szempontból vizsgálhatja a szabályt.
A Fidesz–KDNP ötven országgyűlési képviselője utólagos normakontroll iránti indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény tizenhetedik módosításának a köztársasági elnöki megbízatás megszűnéséről szóló részei miatt. A beadvány célja a módosítás 6. cikk (2) bekezdésének Záró és vegyes rendelkezések közé beiktatott 34. pontja alkotmányossági felülvizsgálata és megsemmisítése.
Mit tartalmaz a megtámadott 34. pont?
A vitatott szöveg szerint „az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.” A passzus közvetlen hatása az lenne, hogy a jelenlegi államfő megbízatása a módosítás hatálybalépésének másnapján automatikusan megszűnne, és a parlamentnek legfeljebb öt éves időtartamra kellene új köztársasági elnököt választania.
Milyen jogalapra hivatkoznak a képviselők?
Az indítványozók az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdés b) pontjára és 24. cikk (6) bekezdés b) pontjára, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvény (Abtv.) 24/A. § (1) bekezdésére és 41. § (1a) bekezdésére alapozták a beadványt. Ezek a jogszabályi helyek biztosítják az országgyűlési képviselők egyötödének indítványozási jogát utólagos normakontroll-eljárásban. A Fidesz–KDNP ötven fős frakciója pontosan eléri ezt az egyötödös küszöböt, így az indítvány formai szempontból megalapozott.
Miért éppen az S) cikket jelölték meg a kifogás alapjául?
A képviselők álláspontja szerint a 34. pont megalkotása és kihirdetése az Alaptörvény S) cikkében foglalt eljárási követelményekbe ütközik. Ez az alkotmányos kifogás kizárólag eljárási jellegű: nem a szabály tartalmát, hanem annak elfogadási folyamatát kérdőjelezi meg. Az indítvány részletes indokolása – vagyis hogy a képviselők konkrétan mely eljárási pontban látják a sérelmet – az Alkotmánybíróság hivatalos oldalán érhető el.
Milyen határa van az alkotmánybírósági vizsgálatnak?
Az Alaptörvény és annak módosítása kizárólag eljárási szempontból vizsgálható felül: az alkotmányos kontroll nem terjedhet ki tartalmi felülvizsgálatra. Ez azt jelenti, hogy a testület csak azt vizsgálhatja, betartották-e a módosítás során az Alaptörvényben rögzített eljárási szabályokat, a szubsztantív alkotmányossági kérdések – például az államfői jogállás tartalmi megítélése – kívül esnek a hatáskörén.
Mit nyerhet és mit veszíthet a kormánytöbbség ezzel a lépéssel?
A Fidesz–KDNP mostani lépése belpolitikai szempontból kettős olvasatot hordoz. Egyfelől az ötpárti frakció saját korábbi döntését kezdeményezi felülvizsgáltatni, ami jelzi, hogy a 17. módosítás egyes elemei még a kormánytöbbségen belül is vitathatók. Másfelől az indítvány egyfajta biztonsági háló is: ha az Alkotmánybíróság eljárási hibát talál, az egész 34. pont hatályon kívül kerülhet, és a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása automatikus megszűnésének rendelkezése kikerül a jogrendből. A döntés – akár megsemmisítés, akár elutasítás – precedensértékű lesz a jövőbeli alaptörvény-módosítások eljárási korlátairól.
Gyakori kérdések
Melyik alaptörvényi passzust támadja a Fidesz–KDNP indítványa?
Mit mond ki pontosan a vitatott 34. pont?
Milyen jogalapra hivatkoznak a képviselők?
Miért pont ötven képviselő írta alá az indítványt?
Milyen alkotmányos kifogást fogalmaznak meg?
Vizsgálhatja-e az Alkotmánybíróság a módosítás tartalmát?
Mi történik, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a 34. pontot?
Hol érhető el az indítvány részletes indokolása?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Melyik alaptörvényi passzust támadja a Fidesz–KDNP indítványa?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A Fidesz–KDNP ötven képviselője az Alaptörvény tizenhetedik módosítása 6. cikk (2) bekezdésének Záró és vegyes rendelkezések közé beiktatott 34. pontját támadja, amely a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről rendelkezik.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mit mond ki pontosan a vitatott 34. pont?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A 34. pont értelmében az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra új köztársasági elnököt választ.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen jogalapra hivatkoznak a képviselők?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az indítványozók az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdés b) pontját, a 24. cikk (6) bekezdés b) pontját, valamint az Abtv. 24/A. § (1) bekezdését és 41. § (1a) bekezdését jelölték meg jogalapként.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Miért pont ötven képviselő írta alá az indítványt?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az Alaptörvény alapján az országgyűlési képviselők egyötöde jogosult utólagos normakontrollt kezdeményezni; a Fidesz–KDNP ötven fős frakciója pontosan eléri ezt a küszöböt.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen alkotmányos kifogást fogalmaznak meg?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A képviselők szerint a 34. pont megalkotása és kihirdetése az Alaptörvény S) cikkében foglalt eljárási követelményekbe ütközik, ezért kérik a rendelkezés megsemmisítését.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Vizsgálhatja-e az Alkotmánybíróság a módosítás tartalmát?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Nem. Az Alaptörvény és módosításainak alkotmánybírósági kontrollja kizárólag eljárási szempontú vizsgálatra terjedhet ki, tartalmi felülvizsgálatra nincs lehetőség.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mi történik, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a 34. pontot?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Ha a testület eljárási sérelmet állapít meg, a 34. pont hatályon kívül kerül, és a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának automatikus megszűnésére vonatkozó rendelkezés kikerül a jogrendből.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hol érhető el az indítvány részletes indokolása?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A képviselők által megfogalmazott pontos kifogások és az indítvány részletes szövege az Alkotmánybíróság hivatalos oldalán tekinthető meg.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatOrszágos politika
- Megjelenés
- Terjedelem1 045 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- ÁSZ: a kormány nem vizsgálhatja felül a számvevőszéket
- Az ÁSZ visszautasítja a kormány felülvizsgálati tervét
- Navracsics: most lehet befolyásolni a Fidesz irányát
- Gondosóra: új alapokra helyezné a rendszert a kormány
- Napi 1600-1800 véradó kell, de most ez is kevés – az OVSz és
A Budapest Blog Országos politika rovatában az elmúlt 30 napban 30 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.






Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.