2026. július 26. vasárnap 📍 Budapest ▾
🌤 33°C EUR 361,88 USD 318,08 KORAI HOZZÁFÉRÉS
Fidesz–KDNP az Alkotmánybírósághoz fordult a köztársasági elnöki ORSZáGOS POLITIKA
Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • Az indítványt a Fidesz–KDNP ötven képviselője nyújtotta be.
  • A beadvány az Alaptörvény 17. módosításának 6. cikk (2) bekezdésébe beiktatott 34. pontját támadja.
  • A 34. pont a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről rendelkezik.
  • Az indítvány az Alaptörvény S) cikkében foglalt eljárási követelmények sérelmét veti fel.
  • A döntés az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
A lényeg röviden:

  • A Fidesz–KDNP ötven képviselője utólagos normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.
  • A beadvány az Alaptörvény 17. módosításába beiktatott 34. pontot támadja eljárási alapon.
  • Az Alkotmánybíróság kizárólag eljárási szempontból vizsgálhatja a szabályt.

A Fidesz–KDNP ötven országgyűlési képviselője utólagos normakontroll iránti indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény tizenhetedik módosításának a köztársasági elnöki megbízatás megszűnéséről szóló részei miatt. A beadvány célja a módosítás 6. cikk (2) bekezdésének Záró és vegyes rendelkezések közé beiktatott 34. pontja alkotmányossági felülvizsgálata és megsemmisítése.

Mit tartalmaz a megtámadott 34. pont?

A vitatott szöveg szerint „az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.” A passzus közvetlen hatása az lenne, hogy a jelenlegi államfő megbízatása a módosítás hatálybalépésének másnapján automatikusan megszűnne, és a parlamentnek legfeljebb öt éves időtartamra kellene új köztársasági elnököt választania.

Milyen jogalapra hivatkoznak a képviselők?

Az indítványozók az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdés b) pontjára és 24. cikk (6) bekezdés b) pontjára, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvény (Abtv.) 24/A. § (1) bekezdésére és 41. § (1a) bekezdésére alapozták a beadványt. Ezek a jogszabályi helyek biztosítják az országgyűlési képviselők egyötödének indítványozási jogát utólagos normakontroll-eljárásban. A Fidesz–KDNP ötven fős frakciója pontosan eléri ezt az egyötödös küszöböt, így az indítvány formai szempontból megalapozott.

Miért éppen az S) cikket jelölték meg a kifogás alapjául?

A képviselők álláspontja szerint a 34. pont megalkotása és kihirdetése az Alaptörvény S) cikkében foglalt eljárási követelményekbe ütközik. Ez az alkotmányos kifogás kizárólag eljárási jellegű: nem a szabály tartalmát, hanem annak elfogadási folyamatát kérdőjelezi meg. Az indítvány részletes indokolása – vagyis hogy a képviselők konkrétan mely eljárási pontban látják a sérelmet – az Alkotmánybíróság hivatalos oldalán érhető el.

Milyen határa van az alkotmánybírósági vizsgálatnak?

Az Alaptörvény és annak módosítása kizárólag eljárási szempontból vizsgálható felül: az alkotmányos kontroll nem terjedhet ki tartalmi felülvizsgálatra. Ez azt jelenti, hogy a testület csak azt vizsgálhatja, betartották-e a módosítás során az Alaptörvényben rögzített eljárási szabályokat, a szubsztantív alkotmányossági kérdések – például az államfői jogállás tartalmi megítélése – kívül esnek a hatáskörén.

Mit nyerhet és mit veszíthet a kormánytöbbség ezzel a lépéssel?

A Fidesz–KDNP mostani lépése belpolitikai szempontból kettős olvasatot hordoz. Egyfelől az ötpárti frakció saját korábbi döntését kezdeményezi felülvizsgáltatni, ami jelzi, hogy a 17. módosítás egyes elemei még a kormánytöbbségen belül is vitathatók. Másfelől az indítvány egyfajta biztonsági háló is: ha az Alkotmánybíróság eljárási hibát talál, az egész 34. pont hatályon kívül kerülhet, és a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása automatikus megszűnésének rendelkezése kikerül a jogrendből. A döntés – akár megsemmisítés, akár elutasítás – precedensértékű lesz a jövőbeli alaptörvény-módosítások eljárási korlátairól.

Gyakori kérdések

Melyik alaptörvényi passzust támadja a Fidesz–KDNP indítványa?
A Fidesz–KDNP ötven képviselője az Alaptörvény tizenhetedik módosítása 6. cikk (2) bekezdésének Záró és vegyes rendelkezések közé beiktatott 34. pontját támadja, amely a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről rendelkezik.
Mit mond ki pontosan a vitatott 34. pont?
A 34. pont értelmében az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra új köztársasági elnököt választ.
Milyen jogalapra hivatkoznak a képviselők?
Az indítványozók az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdés b) pontját, a 24. cikk (6) bekezdés b) pontját, valamint az Abtv. 24/A. § (1) bekezdését és 41. § (1a) bekezdését jelölték meg jogalapként.
Miért pont ötven képviselő írta alá az indítványt?
Az Alaptörvény alapján az országgyűlési képviselők egyötöde jogosult utólagos normakontrollt kezdeményezni; a Fidesz–KDNP ötven fős frakciója pontosan eléri ezt a küszöböt.
Milyen alkotmányos kifogást fogalmaznak meg?
A képviselők szerint a 34. pont megalkotása és kihirdetése az Alaptörvény S) cikkében foglalt eljárási követelményekbe ütközik, ezért kérik a rendelkezés megsemmisítését.
Vizsgálhatja-e az Alkotmánybíróság a módosítás tartalmát?
Nem. Az Alaptörvény és módosításainak alkotmánybírósági kontrollja kizárólag eljárási szempontú vizsgálatra terjedhet ki, tartalmi felülvizsgálatra nincs lehetőség.
Mi történik, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a 34. pontot?
Ha a testület eljárási sérelmet állapít meg, a 34. pont hatályon kívül kerül, és a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának automatikus megszűnésére vonatkozó rendelkezés kikerül a jogrendből.
Hol érhető el az indítvány részletes indokolása?
A képviselők által megfogalmazott pontos kifogások és az indítvány részletes szövege az Alkotmánybíróság hivatalos oldalán tekinthető meg.

{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Melyik alaptörvényi passzust támadja a Fidesz–KDNP indítványa?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A Fidesz–KDNP ötven képviselője az Alaptörvény tizenhetedik módosítása 6. cikk (2) bekezdésének Záró és vegyes rendelkezések közé beiktatott 34. pontját támadja, amely a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről rendelkezik.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mit mond ki pontosan a vitatott 34. pont?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A 34. pont értelmében az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra új köztársasági elnököt választ.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen jogalapra hivatkoznak a képviselők?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az indítványozók az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdés b) pontját, a 24. cikk (6) bekezdés b) pontját, valamint az Abtv. 24/A. § (1) bekezdését és 41. § (1a) bekezdését jelölték meg jogalapként.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Miért pont ötven képviselő írta alá az indítványt?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az Alaptörvény alapján az országgyűlési képviselők egyötöde jogosult utólagos normakontrollt kezdeményezni; a Fidesz–KDNP ötven fős frakciója pontosan eléri ezt a küszöböt.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen alkotmányos kifogást fogalmaznak meg?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A képviselők szerint a 34. pont megalkotása és kihirdetése az Alaptörvény S) cikkében foglalt eljárási követelményekbe ütközik, ezért kérik a rendelkezés megsemmisítését.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Vizsgálhatja-e az Alkotmánybíróság a módosítás tartalmát?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Nem. Az Alaptörvény és módosításainak alkotmánybírósági kontrollja kizárólag eljárási szempontú vizsgálatra terjedhet ki, tartalmi felülvizsgálatra nincs lehetőség.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mi történik, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a 34. pontot?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Ha a testület eljárási sérelmet állapít meg, a 34. pont hatályon kívül kerül, és a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának automatikus megszűnésére vonatkozó rendelkezés kikerül a jogrendből.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hol érhető el az indítvány részletes indokolása?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A képviselők által megfogalmazott pontos kifogások és az indítvány részletes szövege az Alkotmánybíróság hivatalos oldalán tekinthető meg.”}}]}

Forrás: telex.hu — Mesterséges intelligencia által készített önálló szerkesztőségi feldolgozás a jelzett forrás alapján (Szjt. 34–36. §). Nem szó szerinti közlés.
3,8 (56 értékelés)
3 849 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Budapest Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatOrszágos politika
  • Megjelenés
  • Terjedelem1 045 szó · ≈5 perc olvasás
A cikkben előforduló témák
Országgyűlésköztársasági elnökAlkotmánybíróság

Korábbi cikkeink ugyanebben a témában

  1. ÁSZ: a kormány nem vizsgálhatja felül a számvevőszéket
  2. Az ÁSZ visszautasítja a kormány felülvizsgálati tervét
  3. Navracsics: most lehet befolyásolni a Fidesz irányát
  4. Gondosóra: új alapokra helyezné a rendszert a kormány
  5. Napi 1600-1800 véradó kell, de most ez is kevés – az OVSz és

A Budapest Blog Országos politika rovatában az elmúlt 30 napban 30 cikk jelent meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

3,8 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Budapestről — időtálló alapok

TERMÉSZET

A Margitsziget

A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.

VALLÁS

A Szent István-bazilika

Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.

VILÁGÖRÖKSÉG

A Duna-part és a Várnegyed

Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.

Rovatok