KöZéLET
- Görögországban betiltották a 17 év alattiak számára az elektromos rollerek használatát.
- A döntést Giorgosz Kotszirasz közlekedési miniszterhelyettes jelentette be.
- A lépést a fiatalok körében megszaporodott súlyos rollerbalesetek indokolták.
- Tavaly mintegy 400 gyermek és tinédzser sérült meg rollerbalesetben Görögországban.
- A törvényjavaslat bírságemelést és kötelező balesetbiztosítást is előír.
- Görögország betiltotta a 17 év alatti fiataloknak az elektromos rollerezést a növekvő balesetszám miatt, amit Giorgosz Kotszirasz közlekedési miniszterhelyettes jelentett be.
- Az új törvényjavaslat a korhatár bevezetésén túl emeli a veszélyes vezetésért kiszabott bírságokat és kötelező balesetbiztosítást ír elő.
- A kórházi adatok szerint tavaly mintegy 400 gyermek és tinédzser sérült meg rollerbalesetekben az országban, akiknek fele kórházi ellátásra szorult.
A görög kormány drasztikus lépésre szánta el magát az elektromos rollerek biztonságosabb használatának érdekében: hétfőn bejelentették, hogy a 17 év alatti fiatalok számára megtiltják a népszerű közlekedési eszköz használatát. A döntést Giorgosz Kotszirasz görög közlekedési miniszterhelyettes hozta nyilvánosságra a Skai tévécsatornának adott nyilatkozatában, hangsúlyozva a társadalmi nyomás és a riasztó baleseti statisztikák szerepét.
A miniszterhelyettes elmondása szerint az utóbbi időben jelentősen megszaporodtak az elektromos rollerekkel kapcsolatos balesetek, melyek különösen a fiatal felhasználókat érintik. Ezt a statisztikai adatok is egyértelműen alátámasztják, hiszen a balesetek előfordulási aránya érezhetően emelkedést mutat a 17 év alatti korosztály körében – mondta a politikus. A hétfőn benyújtott törvényjavaslat, melyről a görög parlament kedden szavaz, nem csupán a korhatár bevezetését célozza, hanem további szigorításokat is tartalmaz a közlekedésbiztonság növelése érdekében.
Hány gyermek sérült meg tavaly Görögországban e-rollerrel?
A tavalyi év során mintegy 400 gyermek és tinédzser sérült meg elektromos rollerrel történt balesetekben Görögországban, a kórházi dolgozók szövetségének adatai szerint. Az áldozatok fele, azaz körülbelül 200 fiatal olyan súlyos sérüléseket szenvedett, amelyek kórházi kezelést tettek szükségessé. Ez a megdöbbentő szám is rávilágított arra a sürgető problémára, amelyre a görög kormány most igyekszik megoldást találni. Az elmúlt hetekben számos civil szervezet és magánszemély szólította fel a görög kormányt, hogy tegyen hathatós lépéseket a közúti rollerhasználat korlátozása és a balesetek számának csökkentése érdekében.
Milyen szigorításokat vezet be az új görög törvényjavaslat?
A Giorgosz Kotszirasz görög közlekedési miniszterhelyettes által előterjesztett törvényjavaslat a 17 éves korhatár bevezetése mellett két további fontos elemet is tartalmaz. Egyrészt jelentősen emelnék a veszélyes vezetésért kiszabott bírságokat, ezzel is elrettentve a szabályszegőket. Másrészt kötelezővé tennék az elektromos rollerekre vonatkozó balesetbiztosítást, ami a sérültek kártérítését és a pénzügyi terhek enyhítését szolgálná. Ezek az intézkedések komplex módon igyekeznek kezelni a közlekedésbiztonsági kihívásokat, szem előtt tartva mind a megelőzést, mind a balesetek következményeinek kezelését. A téma egyébként Magyarországon is kiemelten aktuális, ahol a sok és súlyos e-roller-baleset miatt a magyar kormány rövidesen a KRESZ módosításáról dönthet, ahogy arról a Belföld rovatunkban is beszámoltunk már korábban.
Mit tanulhat Magyarország a görög tapasztalatokból?
Az elektromos rollerek gyors elterjedése számos előnnyel jár a városi közlekedésben, ám a szabályozás hiánya vagy elégtelensége súlyos kockázatokat rejt magában, ahogy azt a görög tapasztalatok is mutatják. A fiatalok körében tapasztalható magas baleseti ráta részben az éretlenséggel, a közlekedési szabályok ismeretének hiányával és a kockázatvállalási hajlandósággal magyarázható. A görög kormány döntése, amely a korhatár bevezetésén túl a bírságok emelését és a kötelező biztosítást is magában foglalja, egy átfogóbb megközelítést tükröz. Ez a lépés nem csupán a közvetlen baleseteket hivatott csökkenteni, hanem hosszú távon egy felelősségteljesebb közlekedési kultúra kialakítását is elősegítheti.
A magyar kormány számára is komoly tanulsággal szolgálhatnak a görögországi fejlemények. A KRESZ közelgő módosítása során érdemes alaposan megvizsgálni, hogy milyen korhatár, milyen biztosítási kötelezettség és milyen szankciórendszer lenne a legalkalmasabb arra, hogy hazánkban is csökkenjen az e-roller balesetek száma. Ahogy a közlekedési szabályok fontosságát hangsúlyoztuk korábbi, „Lakossági tájékoztató: Az önkormányzat is figyelmeztet a dombóvári buszjáratok megszűnésére” című cikkünkben, úgy az elektromos rollerek esetében is elengedhetetlen a világos és következetes szabályozás, amely megvédi a legveszélyeztetettebb csoportokat, miközben nem gátolja feleslegesen a mikromobilitási eszközök fejlődését és használatát.
Gyakori kérdések
Miért tiltják el a 17 év alattiakat az elektromos rollerezéstől Görögországban?
Ki jelentette be az e-roller tilalmat Görögországban?
Mikor szavaz a görög parlament a törvényjavaslatról?
Hány gyermek és tinédzser sérült meg rollerbalesetben tavaly Görögországban?
Hány sérült szorult kórházi kezelésre a rollerbalesetek miatt?
Milyen egyéb intézkedéseket tartalmaz az új görög törvényjavaslat?
Milyen statisztikai adatok támasztják alá a döntést?
Aktuális-e a téma Magyarországon is, és milyen lépések várhatók?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatKözélet
- Megjelenés
- Terjedelem841 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Nemzetközi elemzés: Fradi dominancia árnyéka az NB I fejlődésén
- Csendes Olivér vezeti az MTÜ-t: Bécsből jön a stratégiai vezető
- Demokrácia Napja: Zöld utat kapott a népszavazási kezdeményezés
- Véget ért a főispánok korszaka: visszaáll a megyerendszer
- Toroczkai: Orbán államférfi, de nem értékítélet volt
A Budapest Blog Közélet rovatában az elmúlt 30 napban 10 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.






Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.