KöZéLET
- Az 1896-os millenniumi ünnepségek keretében állították ki a Szent Koronát.
- A kiállításra június 5-7. között került sor a budai Mátyás-templomban.
- A korona átszállítását egy beragadt ládazár késleltette közel egy órára.
- 10 000 iskolás alkotta a díszkíséretet a korona várpalotából való átvitelekor.
- A Ganz-gyár villanyreflektorokkal világította meg a templom tornyát az esemény alkalmából.
- Az 1896-os millenniumi ünnepségek részeként a Szent Koronát és a koronázási ékszereket június 5-7. között kiállították a Mátyás-templomban.
- A korona várpalotából való átszállítását egy beragadt ládazár késleltette közel egy órára, amit végül lakatos segítségével, vasrúddal feszítettek fel.
- Az eseményt rendkívüli biztonsági intézkedések kísérték, a Vár területét lezárták, és 10 000 iskolás alkotta a díszkíséretet.
Az 1896-os ezredévi ünnepségsorozat, amely a honfoglalás 1000. évfordulóját ünnepelte, számos emlékezetes pillanatot tartogatott. Ezek közül is kitűnt az az időszak, amikor a legbecsesebb ereklyéjét, a Szent Koronát és a koronázási ékszereket közszemlére bocsátották a budai Mátyás-templomban. A június 5-től 7-ig tartó kiállítás rendkívüli érdeklődést váltott ki, hiszen a Koronát az 1978-as hazahozatala előtt csupán kivételes alkalmakkor, például koronázásokkor láthatta a nagyközönség.
A különleges évforduló alkalmából a Szent Koronát a királyi palotában lévő őrzési helyéről szállították át a Mátyás-templomba. Ez az átvitel önmagában is ünnepélyes eseménynek számított, amelyet a legszigorúbb biztonsági intézkedések kísértek. A rendőrség már június 5-én reggel öt órakor lezárta a teljes Vár területét, a sikló sem közlekedett, és csak meghívóval vagy a rendőrség által kiadott belépőjeggyel lehetett feljutni, de ez a jegy is csak adott területekre szólt. Az élelmiszerszállító kocsik reggel hét óráig hajthattak fel a Várba, a meghívottak járművei pedig fél kilencig.
Milyen biztonsági intézkedések kísérték a Korona szállítását a Mátyás-templomba?
A Szent Korona átszállítását a királyi palotából a Mátyás-templomba rendkívül szigorú biztonsági protokollal biztosították, mely magában foglalta a teljes Budai Vár lezárását, a sikló forgalmának felfüggesztését, valamint a belépés szigorú korlátozását meghívókhoz és rendőrségi engedélyekhez kötve. Az élelmiszerszállítók és a meghívottak kocsijai is csak meghatározott időpontokig léphettek a lezárt területre, ezzel garantálva a pótolhatatlan ereklye védelmét. Ezen felül a koronaőrség, amely elit katonai alakulatként a legmagasabb tisztségviselőkből állt, új egyenruhájában jelent meg, tovább hangsúlyozva az esemény jelentőségét és a biztonsági intézkedések komolyságát.
A korona őrzésének helyét már június 4-én megnyitották, ahol a koronaőrök ellenőrizték a korona ládáját. A koronaőrség ekkor mutatkozott be új egyenruhájában. A ládát június 5-én reggel, a tervezett reggel kilenc órai indulás előtt a koronaszobából a Vár kihallgatási termébe vitték. Ekkor azonban váratlan fordulat történt: magát a ládát, amely utoljára 1880-ban nyílt ki, nem tudták kinyitni. A tizenhat évnyi zárvatartás alatt az egyik lakat berozsdásodott, és hiába próbálták a kulcsot jobbra-balra forgatni, a zár nem engedett.
Mi okozta a Szent Korona ládájának váratlan akadályát?
A Szent Korona ládájának váratlan akadályát az okozta, hogy a láda egyik, legerősebb lakatja berozsdásodott a tizenhat évnyi használaton kívüliség alatt, mivel utoljára 1880-ban nyitották ki. Ez megakadályozta a láda rendeltetésszerű kinyitását a tervezett menet indulása előtt, ami komoly késedelmet okozott a koronázási ékszerek Mátyás-templomba szállításában. Az eset a Budapesti Hírlap 1896. június 6-i tudósítása szerint közel egy órára megakasztotta az ünnepélyes programot, és csak egy lakatos segítsége, majd a láda felfeszítése hozott megoldást.
A kínos esetet a Budapesti Hírlap 1896. június 6-án részletesen taglalta. „Szapáry Géza gróf udvarmester a király fölhatalmazásával föloldotta a király pecsétjét, Tisza Kálmán, Esterházy Pál a királyi biztosi pecséteket, Vaszary Kolos hercegprímás a hercegprimást s végül a két koronaőr a koronaőri pecséteket. Majd kizárták a láda lakatjait. Valamennyinek könnyen fordult a kulcsa, csak a középsőé, a legerősebbé nem. Hiába próbálták jobbra, balra, a zár nem engedett. A cselédségből kellett fölhozniok egyet, a ki valamikor lakatos mesterséget tanult, hogy a ládát fölnyissa. Ez sem boldogult a kulccsal. Föl kellett tehát a ládát feszíteni. Egy vasrúd segítségével történt s majd egy óra hosszáig tartott.” – írta a lap. A tömeg izgalmát csak fokozta a késlekedés. Végül, a láda nehézkes kinyitása után, szerencsére a koronát és a többi ereklyét rendben találták, és erről jegyzőkönyv is készült. Ezt követően szállították le a koronázási ékszereket a díszhintóba, amely így tíz óra körül indult el, egy órával a tervezett időpont után.
A díszmenet, melyet katonaság, előkelőségek és a 10 000 iskolásfiú alkotott, igen hosszan kígyózott a Várban, lassan haladva a belépésre jogosultak sorfala között. A Mátyás-templomban tizennégy egyházi főméltóság várta teljes ornátusban a koronát, amelyet díszemelvényre emeltek. A diákok menete egészen délután két óráig vonult el a korona előtt, tiszteletüket téve. A nagyközönség délutántól egészen estig tekinthehette meg a szent ereklyét. A látványt fokozta, hogy a templom tornyát a Ganz-gyár villanyreflektorokkal világította meg, ami akkoriban modern technikai bravúrnak számított.
A nemzeti ereklye és a nyilvánosság kapcsolata
Az 1896-os esemény, a maga technikai malőrjével és a grandiózus felvonulással, kiválóan illusztrálja a nemzeti ereklyék és a nyilvánosság kapcsolatának összetettségét egy korszakfordulón. A Szent Korona ritka nyilvános bemutatása, amely csupán néhány napra engedett bepillantást a népnek a nemzeti szimbólumba, mélyen gyökerezik a magyar történelemben. Annak ellenére, hogy egy beragadt zár okozta a kezdeti késedelmet, az ünnepségsorozat ereje és a 10 000 iskolásfiú díszkísérete azt sugallja, hogy a szervezők tudatosan törekedtek a nemzeti egység és a történelmi folytonosság erősítésére. Az effajta események nem csupán történelmi tények, hanem a kollektív emlékezet sarokkövei is, amelyek a mai napig formálják a nemzeti identitást, rávilágítva arra, hogy a szimbolikus értékű tárgyak milyen erővel képesek összekötni a múltat a jelennel, még akkor is, ha egy apró, emberi hiba árnyékolja be a kezdeteket. A Budapesti Hírlap részletes beszámolója pedig nem csupán az eseményekről tájékoztatott, hanem hozzájárult a közösségi élmény megteremtéséhez, dokumentálva egy olyan pillanatot, amikor a történelem tapintható közelségbe került a polgárok számára.
Gyakori kérdések
Mikor és hol volt kiállítva a Szent Korona 1896-ban?
Miért volt különleges a Szent Korona 1896-os kiállítása?
Milyen váratlan esemény történt a korona átszállítása során?
Mely tisztségviselők voltak jelen a láda kinyitásakor?
Hogyan oldották meg a beragadt zár problémáját?
Milyen biztonsági intézkedéseket vezettek be a Várban a Korona átvitelekor?
Kik alkották a díszkíséretet a koronázási ékszerek átszállításakor?
Meddig tekinthették meg a látogatók a Szent Koronát a Mátyás-templomban?
Melyik gyár világította meg a Mátyás-templom tornyát?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Mikor és hol volt kiállítva a Szent Korona 1896-ban?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A Szent Koronát és a koronázási ékszereket az 1896-os ezredévi ünnepségek sorában, június 5-től 7-ig állították közszemlére a budai Mátyás-templomban. Ez az esemény a honfoglalás 1000. évfordulójának megünnepléséhez kapcsolódott.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Miért volt különleges a Szent Korona 1896-os kiállítása?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A kiállítás azért volt különleges, mert a Szent Koronát az 1978-as hazahozatala előtt nagyon ritkán, főleg koronázásokkor vagy más kivételes alkalmakkor láthatta a nagyközönség. Az 1896-os esemény egyike volt ezeknek a ritka alkalmaknak, a millenniumi ünnepségek kiemelt részeként.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen váratlan esemény történt a korona átszállítása során?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A korona átszállítása során a koronát rejtő láda egyik zárja nem nyílt ki, ami jelentős késedelmet okozott. A ládát utoljára 1880-ban nyitották ki, és a 16 év alatt a középső, legerősebb lakat berozsdásodott, hiába próbálták kulccsal kinyitni.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mely tisztségviselők voltak jelen a láda kinyitásakor?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A láda kinyitásakor jelen volt gróf Szapáry Géza udvarmester, Tisza Kálmán és Esterházy Pál királyi biztosok, Vaszary Kolos hercegprímás, valamint a két koronaőr. Ők oldották fel a pecséteket, mielőtt a zár problémája felmerült.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hogyan oldották meg a beragadt zár problémáját?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A beragadt zár problémáját úgy oldották meg, hogy először a cselédségből hoztak fel egy lakatos mesterséget tanult személyt. Mivel ő sem boldogult a kulccsal, végül egy vasrúd segítségével feszítették fel a ládát, ami közel egy óra hosszáig tartott.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen biztonsági intézkedéseket vezettek be a Várban a Korona átvitelekor?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A korona átvitelekor a rendőrség már reggel öt órakor lezárta az egész Várat, és a sikló sem járt. Csak meghívóval vagy rendőrségi belépőjeggyel lehetett feljutni, és az élelmiszerszállító kocsik, valamint a meghívottak járművei is csak meghatározott időpontig léphettek be.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Kik alkották a díszkíséretet a koronázási ékszerek átszállításakor?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A koronázási ékszerek átszállítását ünnepélyes díszkíséret adta, amelyet katonaság, az előkelőségek és 10 000 iskolásfiú alkotott. Az iskolások szigorú rend szerint sorakoztak fel, és egészen délután két óráig vonultak el a korona előtt a Mátyás-templomban.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Meddig tekinthették meg a látogatók a Szent Koronát a Mátyás-templomban?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A közönség június 5-én délután kettőtől öt óráig, majd június 6-án és 7-én reggel tizenkét óráig, illetve délután kettőtől öt óráig tekinthették meg a Szent Koronát. A megtekintés rendjét a Budapesti Hírlap már június 4-én előre közölte, meghatározva a belépés feltételeit és útvonalait.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Melyik gyár világította meg a Mátyás-templom tornyát?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A Mátyás-templom tornyát ez alkalomból a Ganz-gyár villanyreflektorokkal világította meg, ami egy modern technikai újdonság volt az 1896-os időszakban, tovább emelve az ünnepi hangulatot.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatKözélet
- Megjelenés
- Terjedelem1 756 szó · ≈9 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Léghajóval repültek az égbe: 7000 budapesti látta a kiállítást
- Macy Gray: Grammy-díjas hang Budapesten november 30-án
- 80 milliárdos M3 metróhosszabbítás: Új városközpont épülhet
- Csernus Mariann búcsúja: A színésznő, akit nem törhettek meg
- Rekordév az Aporon: közel 30% több pedagógus hallgató
A Budapest Blog Közélet rovatában az elmúlt 30 napban 6 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
82 éves nagymama vívott ki ivójogot minnesotai idősotthonoknak
Egy 82 éves minnesotai nagymama, Anita LeBrun elérte a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi az al…
Iszapba süppedt a Velencei-tavon, vízirendőrök mentettek
A Velencei-tavon rekedt egy budapesti férfi az iszapban, miután gyalogosan próbált átkelni. A vízire…
Budapest: Meztelen férfi sétált a belvárosban – rendőrök avatkoztak
Rendőröket és mentőket riasztottak Budapest belvárosában egy meztelenül sétáló férfihoz hétfő reggel…
Rákosszentmihály: Ember mászott vonatra, alig úszta meg
Ma hajnalban Rákosszentmihályon mászott fel valaki egy tehervonatra, alig úszta meg az áramütést. A …
JÉGER rendszer: Minisztérium egyeztet a jövőről, gazdák
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium egyeztetett a JÉGER jégkármérséklő rendszer …
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Hősök tere
Az Andrássy út végén álló Hősök tere és a Millenniumi emlékmű az 1896-os honfoglalási millenniumra készült; a tér a Világörökség részét képező sugárút lezárása.
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.