GAZDASÁG
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- A minimálbérről szóló harmadik tárgyaláson nem született megállapodás, de az álláspontok közeledtek.
- Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja optimista a következő ülés előtt.
- Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is elmozdulást erősített meg korábbi javaslatukról.
- Október végén még 4% és 12-14% közötti volt a munkaadói és szakszervezeti ajánlatok közötti különbség.
- A Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fóruma várhatóan még novemberben újra összeül.
A lényeg röviden:
- A 2027-es minimálbérről szóló harmadik egyeztetésen közeledtek az álláspontok, de végleges megállapodás még nem született.
- A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja, Kalmár Ákos és a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert is optimista a következő tárgyalást illetően.
- A felek célja, hogy még novemberben megegyezzenek a minimálbérről és a garantált bérminimumról, elkerülve a jövő évre áthúzódó tárgyalásokat.
A magyar gazdasági és társadalmi élet egyik legfontosabb kérdése, a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum megállapítása körül továbbra is zajlanak az egyeztetések. Bár a legutóbbi, harmadik tárgyalási forduló sem hozott végleges megegyezést, a résztvevők szerint megtört a jég: az álláspontok érdemben közeledtek egymáshoz. Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGOÉSZ) elnökségi tagja a tárgyalás után megerősítette, hogy előrelépés történt, és bízik abban, hogy a következő ülésen már egyezség is születhet. A felek egyetértettek abban, hogy a sajtón keresztül nem üzengetnek egymásnak, így konkrét számokat továbbra sem hoztak nyilvánosságra a lehetséges béremelések mértékéről.
Milyen korábbi ajánlatok vezettek a holtpontra?
Az október végén tartott korábbi egyeztetésen a munkaadói és munkavállalói oldalak még igencsak távol álltak egymástól, ami jelentősen nehezítette a megegyezést. Akkor a cégvezetők mindössze 4 százalékos béremelést javasoltak a minimálbéresek és a garantált bérminimumot keresők számára egyaránt a következő évre. Ezzel szemben a szakszervezetek sokkal ambiciózusabb elvárásokat fogalmaztak meg: 12-14 százalékos béremelést szerettek volna elérni, és egy hároméves bérmegállapodáshoz ragaszkodtak, ezzel biztosítva a hosszabb távú stabilitást és kiszámíthatóságot a munkavállalók számára.
Mit várnak a felek a következő tárgyalástól?
A tárgyalófelek abban bíznak, hogy a következő, várhatóan még novemberben esedékes ülésen sikerül megállapodásra jutniuk a 2027-es kötelező fizetésekről. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke is megerősítette az álláspontok közeledését, és elmondta, hogy ők is kénytelenek voltak elmozdulni korábbi béremelési javaslatukról. Hozzátette, hogy a testületeikkel meg kell vitatniuk az elhangzottakat, és kialakítaniuk egy új javaslatot, amely még elfogadható a munkavállalóik számára. Bár a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKÁKF) következő ülésére még nincs hivatalos időpont kitűzve, a szereplők a jövő hétre, legkésőbb a jövő hét utáni hétre várják az újabb fordulót.
Kalmár Ákos hangsúlyozta, hogy a gazdasági realitások érdemben nem változtak, ám mindkét fél mozgástérrel érkezett a mostani tárgyalásra, ami lehetővé tette az álláspontok közeledését. Elmondása szerint a kormányt is beleértve, mindenki érdekelt abban, hogy minél előbb megállapodás alakuljon ki, és elkerüljék, hogy a tárgyalások átnyúljanak a jövő évre. Ez a közös akarat jelentős motiváló erő a gyors megegyezés elérésére, különösen a decemberi ünnepek előtt, amikor a tervezés és a költségvetés-készítés már javában zajlik a vállalkozásoknál.
Miért kulcsfontosságú a novemberi megállapodás?
A minimálbérről szóló megállapodás mielőbbi, lehetőleg még novemberi megkötése kulcsfontosságú a magyar gazdaság és a munkaerőpiac stabilitása szempontjából. Egy időben és kiszámíthatóan megkötött egyezség lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy időben kalkulálhassanak a jövő évi bérköltségekkel, ami elengedhetetlen a költségvetési és üzleti tervezésükhöz. Ugyanakkor a munkavállalók számára is létfontosságú az időben történő döntés, hiszen ez biztosítja számukra a jövő évi jövedelmükkel kapcsolatos biztonságot és kiszámíthatóságot. Az, hogy a felek elmozdultak kezdeti, távoli álláspontjaikról, pozitív jele annak, hogy a kompromisszumkészség felülírhatja a merev érdekérvényesítést, és egy olyan megállapodás születhet, amely mindhárom fél – munkaadók, munkavállalók és a kormány – számára elfogadható. Ez a folyamat a hazai bértárgyalások kultúrájának érettségét is jelzi, ahol az érdekegyeztetés képes túllépni a kezdeti nézetkülönbségeken a közös cél érdekében.
A mostani harmadik tárgyalási forduló tehát bár áttörést még nem hozott, de a „megtört a jég” érzés optimizmusra ad okot. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja, Kalmár Ákos és a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert nyilatkozatai alapján remény van arra, hogy a következő hetekben, még novemberben sikerül tető alá hozni a megállapodást a 2027-es minimálbérekről, elkerülve ezzel a bizonytalanságot és a decemberi hónapra jellemző feszültségeket a kötelező bérek kérdésében.
Gyakori kérdések
Ki nyilatkozott a minimálbér-tárgyalások állásáról?
Milyen haladás történt a harmadik minimálbér-tárgyaláson?
Miért nem hoztak nyilvánosságra számokat a lehetséges béremelésekről?
Mely szervezetek vesznek részt a minimálbér-egyeztetéseken?
Mikor ül össze legközelebb a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fóruma?
Mi volt a munkaadói oldal korábbi béremelési javaslata?
Mekkora béremelést szerettek volna elérni a szakszervezetek?
Miért fontos, hogy ne húzódjanak át a tárgyalások a jövő évre?
Mit jelent a „megtört a jég” kifejezés a tárgyalások kapcsán?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem990 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Minimálbér-emelés 2025: fix összegről tárgyalnak, de nincs egyezség
Wekerle Program indul: lakásonként 4-5 millió forint támogatás
Kaposvár–Dombóvár út tervezése indulhat
Magyarok: negyven százalék nem tud nyaralni
Rekord exporttöbblet júniusban: 1,3 milliárd euróval zárt
A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 5 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
Az európai kontinens első metrója
A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.
Az Országház
A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.
A Széchenyi lánchíd
Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.







Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.