2026. november 19. csütörtök 📍 Budapest ▾
🌤 8°C EUR 368,40 USD 335,89 KORAI HOZZÁFÉRÉS
Minimálbér 2027: Közelednek az álláspontok, jöhet a megállapodás — Budapest GAZDASÁG

Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • A minimálbérről szóló harmadik tárgyaláson nem született megállapodás, de az álláspontok közeledtek.
  • Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja optimista a következő ülés előtt.
  • Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is elmozdulást erősített meg korábbi javaslatukról.
  • Október végén még 4% és 12-14% közötti volt a munkaadói és szakszervezeti ajánlatok közötti különbség.
  • A Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fóruma várhatóan még novemberben újra összeül.

A lényeg röviden:

  • A 2027-es minimálbérről szóló harmadik egyeztetésen közeledtek az álláspontok, de végleges megállapodás még nem született.
  • A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja, Kalmár Ákos és a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert is optimista a következő tárgyalást illetően.
  • A felek célja, hogy még novemberben megegyezzenek a minimálbérről és a garantált bérminimumról, elkerülve a jövő évre áthúzódó tárgyalásokat.

A magyar gazdasági és társadalmi élet egyik legfontosabb kérdése, a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum megállapítása körül továbbra is zajlanak az egyeztetések. Bár a legutóbbi, harmadik tárgyalási forduló sem hozott végleges megegyezést, a résztvevők szerint megtört a jég: az álláspontok érdemben közeledtek egymáshoz. Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGOÉSZ) elnökségi tagja a tárgyalás után megerősítette, hogy előrelépés történt, és bízik abban, hogy a következő ülésen már egyezség is születhet. A felek egyetértettek abban, hogy a sajtón keresztül nem üzengetnek egymásnak, így konkrét számokat továbbra sem hoztak nyilvánosságra a lehetséges béremelések mértékéről.

Milyen korábbi ajánlatok vezettek a holtpontra?

Az október végén tartott korábbi egyeztetésen a munkaadói és munkavállalói oldalak még igencsak távol álltak egymástól, ami jelentősen nehezítette a megegyezést. Akkor a cégvezetők mindössze 4 százalékos béremelést javasoltak a minimálbéresek és a garantált bérminimumot keresők számára egyaránt a következő évre. Ezzel szemben a szakszervezetek sokkal ambiciózusabb elvárásokat fogalmaztak meg: 12-14 százalékos béremelést szerettek volna elérni, és egy hároméves bérmegállapodáshoz ragaszkodtak, ezzel biztosítva a hosszabb távú stabilitást és kiszámíthatóságot a munkavállalók számára.

Mit várnak a felek a következő tárgyalástól?

A tárgyalófelek abban bíznak, hogy a következő, várhatóan még novemberben esedékes ülésen sikerül megállapodásra jutniuk a 2027-es kötelező fizetésekről. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke is megerősítette az álláspontok közeledését, és elmondta, hogy ők is kénytelenek voltak elmozdulni korábbi béremelési javaslatukról. Hozzátette, hogy a testületeikkel meg kell vitatniuk az elhangzottakat, és kialakítaniuk egy új javaslatot, amely még elfogadható a munkavállalóik számára. Bár a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKÁKF) következő ülésére még nincs hivatalos időpont kitűzve, a szereplők a jövő hétre, legkésőbb a jövő hét utáni hétre várják az újabb fordulót.

Kalmár Ákos hangsúlyozta, hogy a gazdasági realitások érdemben nem változtak, ám mindkét fél mozgástérrel érkezett a mostani tárgyalásra, ami lehetővé tette az álláspontok közeledését. Elmondása szerint a kormányt is beleértve, mindenki érdekelt abban, hogy minél előbb megállapodás alakuljon ki, és elkerüljék, hogy a tárgyalások átnyúljanak a jövő évre. Ez a közös akarat jelentős motiváló erő a gyors megegyezés elérésére, különösen a decemberi ünnepek előtt, amikor a tervezés és a költségvetés-készítés már javában zajlik a vállalkozásoknál.

Miért kulcsfontosságú a novemberi megállapodás?

A minimálbérről szóló megállapodás mielőbbi, lehetőleg még novemberi megkötése kulcsfontosságú a magyar gazdaság és a munkaerőpiac stabilitása szempontjából. Egy időben és kiszámíthatóan megkötött egyezség lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy időben kalkulálhassanak a jövő évi bérköltségekkel, ami elengedhetetlen a költségvetési és üzleti tervezésükhöz. Ugyanakkor a munkavállalók számára is létfontosságú az időben történő döntés, hiszen ez biztosítja számukra a jövő évi jövedelmükkel kapcsolatos biztonságot és kiszámíthatóságot. Az, hogy a felek elmozdultak kezdeti, távoli álláspontjaikról, pozitív jele annak, hogy a kompromisszumkészség felülírhatja a merev érdekérvényesítést, és egy olyan megállapodás születhet, amely mindhárom fél – munkaadók, munkavállalók és a kormány – számára elfogadható. Ez a folyamat a hazai bértárgyalások kultúrájának érettségét is jelzi, ahol az érdekegyeztetés képes túllépni a kezdeti nézetkülönbségeken a közös cél érdekében.

A mostani harmadik tárgyalási forduló tehát bár áttörést még nem hozott, de a „megtört a jég” érzés optimizmusra ad okot. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja, Kalmár Ákos és a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert nyilatkozatai alapján remény van arra, hogy a következő hetekben, még novemberben sikerül tető alá hozni a megállapodást a 2027-es minimálbérekről, elkerülve ezzel a bizonytalanságot és a decemberi hónapra jellemző feszültségeket a kötelező bérek kérdésében.

Gyakori kérdések

Ki nyilatkozott a minimálbér-tárgyalások állásáról?
A tárgyalások állásáról Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja, valamint Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke nyilatkozott a sajtónak.
Milyen haladás történt a harmadik minimálbér-tárgyaláson?
A harmadik tárgyalási fordulón jelentős előrelépés történt, az álláspontok érdemben közeledtek egymáshoz, bár konkrét megállapodás még nem született. Mindkét fél elmozdult a korábbi javaslatairól.
Miért nem hoztak nyilvánosságra számokat a lehetséges béremelésekről?
A tárgyalófelek abban állapodtak meg, hogy nem üzengetnek egymásnak a sajtón keresztül, és a lehetséges kompromisszum mértékét a saját érdekképviseleteiken belül egyeztetik, ezért nem közöltek konkrét számokat.
Mely szervezetek vesznek részt a minimálbér-egyeztetéseken?
A tárgyalásokon részt vesz a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGOÉSZ), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), valamint a kormány képviselői a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKÁKF) keretében.
Mikor ül össze legközelebb a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fóruma?
A Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumának következő ülésére még nincs újabb, hivatalos tárgyalási időpont kitűzve, de a felek várakozásai szerint a jövő héten, maximum a jövő hét utáni héten újra összeülhetnek.
Mi volt a munkaadói oldal korábbi béremelési javaslata?
Október végén a cégvezetők mindössze 4 százalékos béremelést adtak volna jövőre a minimálbéresek és a garantált bérminimumot keresők számára is.
Mekkora béremelést szerettek volna elérni a szakszervezetek?
A szakszervezetek ragaszkodtak a 3 éves bérmegállapodáshoz, és 12-14 százalékos béremelést szerettek volna elérni a korábbi egyeztetéseken.
Miért fontos, hogy ne húzódjanak át a tárgyalások a jövő évre?
Mindenki érdekelt abban, hogy minél előbb megállapodás alakuljon ki a jövő évi, kötelező fizetésekkel kapcsolatban, elkerülve a bizonytalanságot és biztosítva a kiszámíthatóságot a gazdasági szereplők számára.
Mit jelent a „megtört a jég” kifejezés a tárgyalások kapcsán?
A „megtört a jég” kifejezés arra utal, hogy a korábban merev és távoli álláspontok enyhültek, a felek hajlandóbbak a kompromisszumra, és ez esélyt ad egy közelgő megállapodásra.

Forrás: www.portfolio.hu – Mesterséges intelligencia által készített önálló szerkesztőségi feldolgozás a jelzett forrás alapján (Szjt. 34–36. §). Nem szó szerinti közlés.
16 olvasó

Az olvasottság a cikk MÉRT megtekintés-száma. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatGazdaság
  • Megjelenés
  • Terjedelem990 szó · ≈5 perc olvasás
A cikkben előforduló témák
költségvetés

Korábbi cikkeink ugyanebben a témában

  1. Minimálbér-emelés 2025: fix összegről tárgyalnak, de nincs egyezség — BudapestMinimálbér-emelés 2025: fix összegről tárgyalnak, de nincs egyezség
  2. Wekerle Program indul: lakásonként 4-5 millió forint támogatás — BudapestWekerle Program indul: lakásonként 4-5 millió forint támogatás
  3. Kaposvár–Dombóvár út tervezése indulhatKaposvár–Dombóvár út tervezése indulhat
  4. Magyarok: negyven százalék nem tud nyaralniMagyarok: negyven százalék nem tud nyaralni
  5. Rekord exporttöbblet júniusban: 1,3 milliárd euróval zártRekord exporttöbblet júniusban: 1,3 milliárd euróval zárt

A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 5 cikk jelent meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

💬 0 hozzászólás

Még nincs hozzászólás.

Jó tudni Budapestről — időtálló alapok

KÖZLEKEDÉS

Az európai kontinens első metrója

A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.

ÉPÍTÉSZET

Az Országház

A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.

HIDAK

A Széchenyi lánchíd

Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.

Rovatok