GAZDASÁG
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén fix összegű minimálbérről és garantált bérminimumról tárgyaltak.
- A felek álláspontjai közeledtek, de még nem született megállapodás a 2025-ös béremelésről.
- A kormányzati cél a nettó minimálbér és garantált bérminimum jelentős növelése 2027. január 1-jétől.
- A munkaadók korábban bruttó 4 százalékos emelést javasoltak 2025-re, ami nettó 14 százalékot tenne ki az SzJA figyelembevételével.
- A szakszervezeti oldal hároméves bérmegállapodás keretében tárgyalna, az idei harmadik negyedéves makroadatok alapján.
A lényeg röviden:
- A VKF keddi ülésén fix összegű minimálbérről és garantált bérminimumról kezdtek tárgyalni, elmozdulva a korábbi százalékos javaslatoktól.
- Bár az álláspontok közeledtek, a feleknek még nem sikerült megállapodniuk a 2025-ös béremelésről, a tárgyalások folytatódnak.
- A kormányzati cél, amelyet Kármán András pénzügyminiszter is megerősített, a minimálbér és garantált bérminimum nettó összegének jelentős növelése 2027. január 1-jétől.
A magyarországi minimálbér és garantált bérminimum sorsáról szóló tárgyalások új fordulatot vettek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP elnöke nyilatkozva elmondta, hogy a megbeszélésen a korábbi százalékos emelési javaslatok helyett fix összegű minimálbérről és garantált bérminimumról kezdtek tárgyalni. Ez a megközelítésváltás jelzi, hogy minden fél nyitott az álláspontja újragondolására, ami növeli a megállapodás létrejöttének esélyét, noha az összeget egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Miért fontos a fix összegű bértárgyalás?
A fix összegű béremelésről szóló tárgyalás jelentős változást hozhat a korábbi évek gyakorlatához képest, amikor jellemzően százalékos emelésről folyt a vita. Ennek az új megközelítésnek az előnye, hogy célzottabban tudja kezelni a legalacsonyabb jövedelműek helyzetét, és a nominális növekedés jobban érzékelhető lehet számukra. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke is megerősítette, hogy a nézőpontok közeledtek, és mind a szakszervezeti, mind a munkáltatói oldal elmozdult korábbi álláspontjáról. Ez a rugalmasság alapvető fontosságú egy olyan gazdasági környezetben, ahol a gyorsan változó inflációs adatok és makrogazdasági mutatók folyamatosan felülírhatják a korábbi számításokat.
A kormányzati oldal Kármán András pénzügyminiszter révén is megerősítette a közeledést. A miniszter Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében – amelyet a Szociális és Családügyi Minisztériummal közösen tettek közzé – hangsúlyozta, hogy a kabinet egyik fő célja, hogy a minimálbér és garantált bérminimum nettó összege 2027. január 1-jétől jelentős mértékben növekedjen. Ez a hosszabb távú perspektíva stabilitást és kiszámíthatóságot ígér, ugyanakkor a sürgős, 2025-ös megállapodás elengedhetetlen a gazdasági szereplők és a munkavállalók számára a tervezhetőség miatt.
Milyen konkrét javaslatok voltak korábban a tárgyalóasztalon?
A keddi megbeszélést megelőzően, a VKF október 27-i ülését követően a felek már ismertették álláspontjaikat, amelyek markánsan eltértek. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP elnöke akkor azt közölte, hogy a munkaadók javaslata bruttó 4 százalékos béremelést tartalmazott a minimálbérre és a garantált bérminimumra egyaránt a jövő évre. Ha figyelembe vesszük, hogy a minimálbér esetében jövőre 9 százalék lehet a személyi jövedelemadó (szja), akkor a munkaadói számítások szerint ez nettó 14 százalékos minimálbér-emelést jelentene. Ez a javaslat a piaci realitásokat és a vállalkozások terhelhetőségét igyekezett tükrözni.
A munkavállalói oldalról Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke az október 27-i ülés után kifejtette, hogy álláspontjuk szerint a 2025-ös bérekről egy hároméves bérmegállapodás keretében kellene tárgyalni. Ezt a tárgyalási keretet az idei harmadik negyedéves makroadatok ismeretében tartották relevánsnak. A hároméves keret célja a hosszú távú stabilitás és a kiszámíthatóság biztosítása a munkavállalók számára, miközben a makroadatokra való hivatkozás a reális gazdasági teljesítményhez való igazodást hangsúlyozza. A kormányzati oldal felvetette a munkaadók és munkavállalók külön egyeztetésének lehetőségét is, amelyre mindkét oldal nyitottnak mutatkozott, ami tovább erősíti a konszenzuskeresés szándékát.
Mi várható a bértárgyalások folytatásában?
Bár a keddi ülésen nem született megállapodás, az álláspontok közeledése és a fix összegű béremelésről szóló tárgyalás megkezdése pozitív fejlemény. A szakszervezeti oldal testületei most megvitatják a kialakult helyzetet, és folytatják az egyeztetéseket, jelezve, hogy a párbeszéd aktív marad. A kormányzati oldal által megfogalmazott, 2027. január 1-jétől célzott jelentős nettó növekedés ambiciózus, és valószínűleg a mostani tárgyalások eredményei is ebbe az irányba mutatnak majd. Azonban a 2025-ös évre vonatkozó konkrét számok és a megállapodás részletei még kidolgozásra várnak.
A magyar gazdaság számára rendkívül fontos egy stabil és kiszámítható bérmegállapodás. Egy gyorsan és konszenzussal létrejövő egyezség hozzájárulhat a gazdasági szereplők bizalmának erősítéséhez és a munkaerőpiaci stabilitáshoz. Portálunk a Gazdaság rovatban továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri a fejleményeket, hiszen a minimálbér emelése közvetlenül érinti több százezer munkavállaló és számos vállalkozás pénzügyeit országszerte.
Gyakori kérdések
Miről tárgyaltak a keddi minimálbér-egyeztetésen?
Sikerült-e megállapodni a jövő évi bérekről?
Milyen kormányzati cél kapcsolódik a minimálbérhez?
Milyen javaslattal élt korábban a munkaadói oldal?
Hány százalékos nettó emelést jelentene a munkaadók javaslata?
Mit javasolt a munkavállalói oldal a bértárgyalásokra?
Ki nyilatkozott az ÁFEOSZ-COOP részéről az ülés után?
Hol kommunikált a pénzügyminiszter a tárgyalásokról?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem981 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
IKEA sztrájk: Visszautasított alapbéremelés, kompromisszum
Mobil teameket és krízisközpontokat állít fel a kormány
Sinka Edit vezeti a Klebelsberg Központot – Lannert Judit
Ősszel visszakerülnek a gyermekvédelemhez a javítóintézetek
Vagyonadó helyett a rendszer igazi hibáit kellene feltárni
A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 5 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
Az Országház
A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.
A Széchenyi lánchíd
Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.
A fürdők fővárosa
Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.







Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.